Zempléni Tájvédelmi Körzet

TERMÉSZETTUDOMÁNY / Zoológia kategória termékei tartalom: Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe természeti értékekben gazdag. Számos kiemelkedő értéke már természetvédelmi védettséget élvez, jónéhány figyelemreméltó és értékes terület védetté nyilvánítása előkészítés alatt áll. Megyénkben a védett területek számát az új Zempléni Tájvédelmi Körzet gyarapítja. A védetté nyilvánítással a hegységet ismerő és szerető, azt a külső behatásoktól féltő emberek régi vágya teljesült. Néhány évtizede a háborítatlan természeti táj, a tiszta levegő, a tiszta egészséges ivóvíz és a viszonylagos csend az ipari és települési környezeteket leszámítva talán mindenki számára természetesnek tűnt. Zempleni tájvédelmi körzet . A gazdasági fejlődés, a technikai haladós napjainkban odavezetett, hogy a világon, de hazánkban is egyre kevesebb a többé-kevésbé érintetlen természeti táj. Ez utóbbiak közé tartozik a Zempléni-hegység nagy része is. A hazánk legészakibb részén található terület sok szempontból a viszonylagos érintetlenség jegyeit magán viseli, területén jelentős ipari létesítmények nem épültek.

• Száznegyvenkilencedik
• Zempléni Tájvédelmi Körzet Sárospatak vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!
• Tájvédelmi körzet és természetvédelmi területek létesítése - A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja

Száznegyvenkilencedik

(III. 30. ) KvVM rendelet kihirdetésével történt meg. A tájvédelmi körzet területe 1904, 1 hektár, amelyből 106, 9 hektár fokozottan védett. A terület védetté nyilvánításának célja a Mura folyóhoz és árteréhez kapcsolódó élővízi, mocsári és ártéri élőhely természeti értékeinek, egyedi életközösségeinek védelme és fenntartása, a jellegzetes tájképi adottságok megőrzése. A Belsőbárándi-tátorjános természetvédelmi terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Fejér megyében, Aba község közigazgatási területén helyezkedik el. Védetté nyilvánításáról a 14/2007. ) KvVM rendelet rendelkezik. Száznegyvenkilencedik. A természetvédelmi terület kiterjedése 49, 7 hektár. A Belsőbárándi-tátorjános TT védetté nyilvánításának célja a Dinnyés-Kajtori csatorna bal oldalával párhuzamosan futó völgyoldalt borító természetes löszvegetáció mozaikok, az ezekben megtalálható védett és fokozottan védett növényfajok, a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, a tájképi értékek, a területen található két bronzkori földvár és az Árpád-kori falu régészeti emlékeinek megőrzése, valamint a terület bemutatása.

Zempléni Tájvédelmi Körzet Sárospatak Vélemények - Jártál Már Itt? Olvass Véleményeket, Írj Értékelést!

További képek Forrás: Az 1984 végén alakult, 28341 hektáros tájvédelmi körzet a Zemplén-hegység nagy részét magába foglalja, amelynek kőzettömegét a 14-16 millió évvel ezelőtt működött vulkánok hozták létre. A tűzhányók közé helyenként tenger is benyomult és üledékei, valamint a beszóródó vulkáni tufa számos növény és állat ősmaradványát őrzi. A tájvédelmi körzet hegyeit tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök borítják, a völgyekben futó patakokat égeresek kísérik. A hegység lágyszárú növényzete rendkívül változatos, sok a közeli, Kárpátokkal közös, magashegyvidéki flóraelem. A védett ritkaságokat felvonultató élőhelyek közül kiemelkednek a hegyi kaszálórétek, a tocsogós lápok, a színpompás szilikát sziklagyepek és a korpafüves, áfonyás bükkösök, nyíresek. Állatvilága rendkívül változatos, megtalálható itt a védett hazai emlősök legtöbb faja. Tájvédelmi körzet és természetvédelmi területek létesítése - A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja. Madárvilágára jellemző a hegyvidéki fajok jelenléte, pl. a fekete gólya, a nappali ragadozómadaraink, összes hazai bagolyfajunk. Látnivalók a környéken Börtönmúzeum Sátoraljaújhely A börtönbüntetés kialakulásának, fejlődésének bemutatása napjainkig.

Tájvédelmi Körzet És Természetvédelmi Területek Létesítése - A Magyar Állami Természetvédelem Hivatalos Honlapja

Térkép Mire számítsunk egy bodrogzugi kalandtúrán? A terület állandóan változik, így meghódítása nem egyszerű, sőt nem is veszélytelen. Mégis, aki ott járt, soha nem felejti el ezt a tájat. Kétszer jártunk ott nagyobb csapattal, ahol voltak tapasztalt kenusok is, de sok gyerek is. Első alkalommal a tapasztalatlanságból fakadóan bizony feltörte a tenyerünket a lapát, de a második alkalom még izgalmasabbra sikeredett. De lássuk sorra a veszélyeket és izgalmakat: Egyáltalán nem könnyű megtalálni a bejáratot! Zempléni Tájvédelmi Körzet Sárospatak vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!. A térképen ugyan jelölik, hogy hol kell a Bodrogról bemenni a Bodgrogzug területére, de ezt sehol nem jelzi egy tábla sem. Így számtalan kis beugrót kellett felderíteni, míg valahol úgy döntöttünk, hogy akkor itt megyünk be, ha fene fenét eszik is. A mai napig nem tudom, hogy tényleg ott mentünk-e be, ahol jelezve volt a térképen, ugyanis ilyen jellegű tábla nincs sehol. Keressük a bejáratot Számítsunk arra, hogy többször át kell emelni a hajót! További kalandos nehézséget jelent, hogy a változó árterületen néha kimagaslanak földterületek és itt bizony át kell cipelni a hajókat.

A védett terület nagysága: 26 496 hektár, ebből fokozottan védett 2 395 hektár. Elhelyezkedés: A tájvédelmi körzet a Zempléni-hegység Makkoshotyka Boldogkőváralja vonaltól északra eső területeinek két központi részét foglalja magába. ( térkép) Látogatás: A fokozottan védett területrészek kivételével szabadon látogatható. Kezelő: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság A vulkanikus eredetű Zempléni-hegység kisebb-nagyobb kúppá szelídült tűzhányók, keskeny völgyek, és üledékes kőzetek által fedett, alacsonyabb dombhátak változatos vidéke. A tájvédelmi körzet a hegység jól körülhatárolható három részéből a két zavartalanabb területen került kialakításra (északon, a Nagy-Milic környékén, valamint a hegység központi, háromhutai részén). Az elsősorban andezitből és riolitból, andezittufából, riolittufából és más, vulkáni eredetű közetből felépülő hegység erózió által lemosott meredek részein festői látványt nyújtanak a színes kőzetek. De nemcsak a látvány értékes, hanem a kőzetek tartalma is. Egykor, például Telkibánya környékén, aranyat és ezüstöt bányásztak a hegységben, de a hegy gyomra egyebek mellett obszidiánt, opált és jáspist is rejt.