Gróf Esterházy
Pest, 1852. Ujabb Nemzeti Könyvtár I. folyam: I. Értekező levél gr. Nádasdy Ferenczhez, kit kellessék minekünk az szentirásnak értelmében követnünk, hogy mi is eretnekségben ne essünk. Levelek Sennyei István cancellárhoz. 1631. (öt levél. ) III. Intő levelek Rákóci György erdélyi fejedelemhez 1643–51. (28 levél. ) IV. Levelek Lónyai Zsigmondhoz és némely vármegyékhez 1644–45. V. Okmányos toldalék. (A nádor státusiratai: Opinio, Discursus, Considerationes cz. és levelei. ) Egy névtelen röpiratról: Magyarországnak mostani állapotjáról egy, hazája szerető, igaz Magyar embernek tanácslása 1621., melyet P. és T. (Pringer és Thewrewk) 1838-ban Pozsonyban ujra kiadtak és E. -nak tulajdonítottak, Jászay Pál (Figyelmező 1839. 21. 22. sz. ) kimutatta, hogy az legtöbb hihetőséggel Balásfy Tamás püspöknek tulajdonítható. Leveleiből Beke antal közölt néhányat a Történelmi Tárban (1886. ) Emlékiratát az 1631. erdélyi hadjáratról Pettkó Béla adta ki u. Esterházy miklós graf. ott (1884. ) Arczképe: rézmetszet Widemann E. -től; 1649 körül, Hohn rajza s Ehrenreich metszete; aczélmetszet Tyrolertől Pesten, nyomt.
Esterházy Miklós Gróf Tanyája. Tanyaépület Bővítése. [Hu Bfl - Xv.17.F.331.B - 61/1] | Térképek | Hungaricana
Élete [ szerkesztés] 1760 -ban Moson vármegye főispánja, 1762 -ben kancellár lett. 1765 -71-ben fő kamarás, 1773 -83-ban fő udvarmester, majd 1783 és 1785 között horvát bán volt. 1764 -től a Szent István-rend kancellárja, 1771 -től pedig az Aranygyapjas rend lovagja volt. Szerepe volt a Ratio Educationis kidolgozásában, megszervezésében. II. József uralkodása idején fellépett a központosító törekvésekkel szemben, védte a magyar rendi alkotmányt és a nemesi és egyházi kiváltságokat. Esterházy miklós gros plan. 1763 -ban Magyarország első állami árvaháza számára átengedte tallósi kastélyát. Pozsony vármegyei szempci kastélyában gazdasági iskolát rendeztek be. Birtokán manufaktúrát létesített. A pápai városi kórház főbejáratánál emléktábla őrzi emlékét: 1757 -ben ő alapította meg az intézményt. Művelt főúr volt, nagy könyvtárat hagyott hátra a cseklészi kastélyában. Források [ szerkesztés] Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig (2., bővített, javított kiadás). Helikon Kiadó, 2006. ISBN 9632089707 Esterházy Ferenc Esterházy család, cseklészi ág 1715.
Frey, E. névaláirásával a 4. Munkái mellett és kőnyomat Rohntól 1857. Keresztes István, Oratio funebris in exequiis N. Hungariae palatini. Viennae, 1645. Czvittinger, Specimen 137. l. Heroes Hungariae. Tyrnaviae, 1748. Kölesy, Nemzeti Plutarkus I. 191. l. Ersch u. Gruber, Allg. Encyclopaedie XXXVIII. 348. Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 637. Szalay László Eszterházy Miklós gróf, Magyarország nádora. Pest, 1863–70. Három kötet. Képes Ujság 1860. 3. arczk. Toldy, M. Költészet Története 304. l. M. Nemz. Irod. Története, Összegyűjtött Munkái I. (Életrajzzal, E. Munkáiból lenyomat, melyben életrajzára vonatkozó bő repertórium van. ) Szinnyei Repertóriuma. Tört. I. II. Történelmi Tár 1880–93. M. Helikon. Pozsony, 1884. oszt. 1. kötet. (dr. Márki Sándor. ) Ballagi Géza, A Politikai Irodalom 38. Szabó Károly, Régi M. Eszterhazy miklos grof. Könyvtár I. 328. 330. 331. 454. 490. l.