A Szabin Nők Elrablása
Index / Hírek / A "Szabin nők elrablása" című színdarabot láthatta a közönség Sátoraljaújhelyen 2022-01-24 Hírek, Sátoraljaújhely, Videók 304 Megtekintés A szabin nők elrablása című zenés bohózatot láthatta a színház szerető közönség Sátoraljaújhelyen, a Latabár Árpád Színházban. A Jászai-díjas, Érdemes művész Mikó István rendezésében, a Mandala Színház társulata által bemutatott színdarab igazi kikapcsolódást jelentett ezen az esten, melynek keretében színpadra lépett még többek között Bacskai Zsolt, Bánhidi Péter is. Ajánljuk Hiányzik a csapadék a szőlőnek is Tokaj Hegyalján A szőlő is érzi az eső hiányát Tokaj-hegyalján. Az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség mintegy fele esett …
A Sabin Nők Elrablása
Kellér Dezső szellemes átirata a bécsi szerzőpáros (Franz és Paul Schönthan) eredeti színészbohózatát magyarországi viszonyok közé helyezi. A műfaj minden lényeges kellékét felvonultató vérbeli bohózat úgy mutatja meg a vándorszínészet-romantikáját, hogy egyben ízlésesen, finoman ki is gúnyolja azt, bemutatva annak kicsinyességeit, ripacskodását. A bohózat történetének meséjét Horváth Jenő (zeneszerző) és Szenes Iván (dalszövegek) dalai segítően színesítik, benne olyan slágerekkel, mint a "Mások vittek rossz utakra engem", a "Róza, magában túlteng a próza", vagy a címadó dal, "A szabin nők elrablása". A történet elején Bányai Mártont, egy kisváros nagy tiszteletben álló főgimnáziumi tanárát ismerhetjük meg, aki titkon drámaírói ambíciókat dédelget, ám egy ifjúkori zsengéjét eleinte csak Rózának, a szobalánynak meri felolvasni. Élete nagy pillanata akkor jön el, amikor a városkába vándorszíntársulat érkezik. Rettegi Fridolin, a színigazgató ugyanis körbejárja a kisváros előkelőségeit, hogy látogatókat és támogatókat szerezzen pénzügyi nehézségekkel küzdő társulatának, s Bányaiékat is felkeresi, a tanár úr cserfes házvezetőnője pedig elfecsegi, hogy gazdájának van egy ifjúkori színdarabja: "A szabin nők elrablása".
A Szabin Nők Elrablása
Ez kudarcba fulladt, ezért Romulusnak egy másik terve akadt. Ünnepséget rendeztek a városban, mutatták a betóduló környező népnek, hogy Róma nem szedett-vedett emberekből álló egyszerű város, hanem Róma az maga a tökéletesség. A cirkusz közepette (amire a közönség nagyon kíváncsi volt), az egyik kanyarban Romulus jelt adott az ifjúknak a csel végrehajtásához. Ők nem tétováztak, odaszaladtak a nézőtérhez, és elrabolták a szabin nőket, még Romulus is maga mellé vett egy lánykát. Ezután a szomszédos népek megharagudtak (micsoda dolog ez, miféle vendégszeretet ez és milyen szentségtörés), összeszövetkeztek Róma ellen. Értékelés: 11 szavazatból Siklódra megérkezik Rettegi Fridolin és vándorszíntársulata. Bánya Márton egyetemi tanár iratait rendezgeti és megtalálja ifjúkorában írt színdarabját, a Szabin nők elrablását. A színigazgató megszerzi a darabot és műsorra tűzi. Közben megérkezik Bánya Márton felesége és leánya, Etelka Tusnádfürdőről. Etelka rögtön beleszeret az egyik színészbe, akiről kiderül, hogy a gazdag brassói borkereskedő elszökött fia.
Szabin Csepp
Zenés bohózat, mely virtuóz humorú jeleneteivel a régi vándorszínész-társulatok mindig is kedvelt darabja volt és máig visszatérő darabja a magyar színházak repertoárjának is. Igazi színészbarát darab, melyben a kiváló szerepek a társulat idősebb és fiatal tagjai számára egyaránt kínálnak lehetőségeket tehetségük megcsillogtatására. "A szabin nők elrablása" olyan darab, mely rólunk, a Mandala Dalszínházról is szól, hiszen társulatunk immár 29. éve utazószínházként járja első sorban az Észak-alföldi Régió és a határon túl magyar kisvárosait, településeit eljuttatva a színházi kultúrát a társadalom azon rétegéhez, amelynek – anyagi és földrajzi korlátok miatt - ritkán, vagy soha nincs lehetősége a kőszínházak előadásait megtekinteni. Kellér Dezső szellemes átirata a bécsi szerzőpáros (Franz és Paul Schönthan) eredeti színészbohózatát magyarországi viszonyok közé helyezi. A műfaj minden lényeges kellékét felvonultató vérbeli bohózat úgy mutatja meg a vándorszínészet-romantikáját, hogy egyben ízlésesen, finoman ki is gúnyolja azt, bemutatva annak kicsinyességeit, ripacskodását.
A Szabin Nők Elrablása Röviden
Élete nagy pillanata jön el akkor, mikor vádorszínészeivel együtt a városba érkezik Rettegi Fridolin színidirektor, aki a siker érdekében egy helyi szerző művét kívánja színre vinni. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Monda A szabin nők elrablása, Romulus Róma megalapítása után a római népszerű monda szerint a szabin nők elrablása során asszonyokat is hozott a városba, Színdarab A szabin nők elrablása, Franz és Paul von Schönthan 1879/1883-as színdarabja, vígjátéka, amely a szerzők korában játszódik, és a cím egy a főszereplő által írott színműre utal, mely az eredeti római történetet dolgozza fel. A szabin nők elrablása. Kellér Dezső – Szenes Iván – Horváth Jenő műve. Az első magyar musical. 1949. Premier a Pesti Színházban. Zenei anyaga: ℗ 1983 HUNGAROTON RECORDS LTD. Released on: 1983-12-13. Filmek A szabin nők elrablása, 1961-es olasz film Richard Pottier rendezésében Edoardo Anton írása alapján az eredeti római mondára építve A szabin nők elrablása, egy 1976-ban bemutatott magyar tévéfilm Egri István rendezésében a Schönthan testvérek színdarabja alapján Kállai István átdolgozásában Festmények A szabin nők elrablása, Jacques-Louis David 1799-es festménye, Louvre, egyéb címek: A szabinok, A szabin nők.
A bohózat történetének meséjét Horváth Jenő (zeneszerző) és Szenes Iván (dalszövegek) dalai segítően színesítik, benne olyan slágerekkel, mint a "Mások vittek rossz utakra engem", a "Róza, magában túlteng a próza", vagy a címadó dal, "A szabin nők elrablása". Jegyár: 3700 Ft A történet elején Bányai Mártont, egy kisváros nagy tiszteletben álló főgimnáziumi tanárát ismerhetjük meg, aki titkon drámaírói ambíciókat dédelget, ám egy ifjúkori zsengéjét eleinte csak Rózának, a szobalánynak meri felolvasni. Élete nagy pillanata akkor jön el, amikor a városkába vándorszíntársulat érkezik. Rettegi Fridolin, a színigazgató ugyanis körbejárja a kisváros előkelőségeit, hogy látogatókat és támogatókat szerezzen pénzügyi nehézségekkel küzdő társulatának, s Bányaiékat is felkeresi, a tanár úr cserfes házvezetőnője pedig elfecsegi, hogy gazdájának van egy ifjúkori színdarabja: "A szabin nők elrablása". Rettegi a garantált sikerben bízva – hiszen a szerző egy helyi potentát - ráveszi Bányait, hogy társulata színre vigye művét.
Vissza a találatokhoz Alkotó Giovanni Battista Fontana Ala [Verona közelében], 1524 – Innsbruck, 1587 Kultúra itáliai Készítés helye Itália Készítés ideje 1573–1575 Tárgytípus sokszorosított grafika Anyag, technika papír, rézkarc Méret 135 x 172 mm (lapszél, körbevágva) Leltári szám 7006 Gyűjtemény Grafikai Gyűjtemény Kiállítva Ez a műtárgy nincs kiállítva A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak. Kiállításaink közül ajánljuk