Gondolkodj Globálisan Cselekedj Lokálisan
"Gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan! " - Paul McCartney Örömmel jelentjük, hogy Alapítványunk 2022. május 1-től a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Nemzeti Együttműködési Alap Támogatási Program (2022) keretében új, támogatott fejlesztési programot indít. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!. A fejlesztés fókusza a Nemzetiségi Civil Akadémia elnevezésű speciális oktatás-, képzési program szakmai megalapozása, módszertani és tartalmi kialakítása (lektorált szakmai tanulmányokat tartalmazó elektronikus kiadvány). A projekt épít a Homo Oecologicus Alapítvány korábbi képzési- és kutatás-módszertani tapasztalataira. A projekt előrehaladásáról folyamatos tájékoztatást nyújtunk honlapunkon. 2022. március 18-án került megrendezésre a Nyírparasznyai Általános Iskolában a Homo Oecologicus Alapítvány "Digitális felzárkózás, online tanoda- és távoktatás a hátrányos helyzetű térségekben, településeken" fejlesztési programjának projektzáró rendezvénye. Az eseményt személyes jelenlétével ezúttal is megtisztelte Pesti Béla László a Mátészalkai Tankerületi Igazgatóság idén nyáron leköszönő vezetője.
- Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!
- "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" - Balatonfüred Lions Club
Gondolkodj Globálisan, Cselekedj Lokálisan!
Mivel a fagyasztott készletekről kevés információval rendelkezik Brüsszel, arra számít, hogy az az idei növekedést elrejti. "A magunk részéről nem számítunk az EU szintjén visszaeső keresletre a baromfihús iránt, még a magas árak ellenére sem. Helyettesítő hatása fenntartja a hosszú távú növekedési trendet a fogyasztásban. A hazai baromfiszektor versenyképességének megőrzése, emelése komoly stratégiai kérdés az agrárium számára. A mostanihoz hasonló válsághelyzetek lehetőségek lehetnek az exportpozíciók javítására. "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" - Balatonfüred Lions Club. Ha meg tudjuk őrizni kibocsátásunk emelkedő tendenciáját, akkor tartósan teret nyerhetünk. " A hazai baromfiágazatnak érdemes kitartania, hiszen az uniós árak magasak, az exportban továbbra is sok a lehetőség. Ukrán napraforgómag-export Ukrajna jellemzően csak napraforgóolajat és darát exportált korábban. A tavalyi termést tudatosan tartották raktárakban a magasabb árak reményében, de a háború keresztbe húzta a számításokat. Most mindent megtesznek azért, hogy minél több vagont tudjanak nyugatra indítani, mielőtt a napraforgómagok minősége nagyon leromlik.
"Gondolkodj Globálisan, Cselekedj Lokálisan!" - Balatonfüred Lions Club
Első helyen a fegyveres konfliktusok, a második helyen az időjárási okok állnak. Harmadik a Covid hatása, a negyedik tényező pedig a drágulás. Ennek következménye a világban az importőr térségekben a soha nem látott drágaság, sőt, az élelmiszerhiány. Ez tüntetésekhez és akár fegyveres konfliktusokhoz, népvándorlásokhoz is vezethet. Az éhséglázadások mellett a világ élelmiszerpiacai is átrendeződnek. Amikor azt jelezzük előre, hogy a válság tartósan az élelmiszerpiacok jellemzője marad, és ezáltal az árak is trendszerűen emelkednek, összetett hatásmechanizmusra utalunk a háttérben. Ennek a geopolitikai konfliktusok és a nagyhatalmi játszmák mellett része az energiaválság, amely minimum középtávon dráguló energiaforrásokat és nyersanyagokat jelent. A következő áremelő tényező a felhalmozás, ami magasabb készletszintet jelent, a maga keresleti hatásával együtt. A stagfláció, amely a gazdasági növekedés lassulásának és az infláció emelkedésének együttes réme, itt kopogtat a kapun. Úgy kell növelnünk termelésünk hatékonyságát, hogy közben elkezdjük visszaépíteni talajaink termőképességét.
Nem felsővezetői szinten, de az alatt nagyon keresettek a magyar szakemberek. Fontos, hogy az oktatás gondolkodni tanítson, mert az innovációs gondolkodás, úgy tűnik, erősségünk. " Minőség és fogyasztás Az ember felelős azért a természeti és társadalmi környezetért, amelyben él – hangsúlyozta Dizseri András. Az agrármérnök arról beszélt, hogy a Föld a jelenleginél is több embert képes lenne eltartani, ha ökológiai lábnyomunk nem lenne a többszöröse annak, mint ami a környezet regenerálódásához szükséges. Miközben számos országban éheznek, óriási a pazarlás az élelmiszergazdálkodásban is. "A megtermelt élelmiszernek csaknem egyharmadát nem használjuk föl, Magyarországon ennek pedig mindössze öt százalékát tudjuk továbbadva hasznosítani, vagyis rengeteg élelem tönkremegy. Nem tudjuk például, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyasztható feliratok között. Előbbi csupán annyit jelent, hogy már nem olyan kiváló az élelmiszer minősége, mint aznap, amikor kitették a pultra, de azért a minőségi idő lejártával is fogyasztható. "