A Bolond Falu
A bolond falu Silda községben járt a nagyapám nagyapja, õ mesélte, hgoy ott olyan bolondos emberekkel talákozott, amilyenek nincsenek talán sehol a világon. Egy asszony panaszolta a bírónak: - Jaj, bíró úr, lagzi lenne nálunk, és csak egy csepp sónk van, a boltaban meg nem lehet kapni. - Édes fiam, vesd el azt a sót, majd megszaporodik, csak jó trágyás földbe vesd! Úgy is tettek, a legkövérebb földet felásták, elgereblyézték, belevetették a csepp sót. Telt-múlt az idõ, kikelt a helyén rengeteg árvacsalán. Az emberek, az asszonyok nyalogatták, kóstolgatták. - Hû, milyen csepp, még zöld és már milyen jó ereje van! Csak várták, csak várták, de nem fehéredett meg a csalán, a lagzi ideje pedig eljött. Más faluból hozott a võlegény menyasszonyt. Sildában csepp emberek voltak csepp házakat építettek. Jön a menet, a nagy hosszú sor, az elején egy szép magas menyasszony. Megáll a menyasszony az ajtó elõtt, mert nem fér be rajta, mögötte meg ott áll a nagy hosszú sor. - Mit tegyünk? Mit tegyünk?
A Bolond Falu Műfaj
Részletek Gyűjtötte Magyar Zoltán Szerkesztette Magyar Zoltán Könyv címe A herencsényi mesemondó Forrás helye Herencsény Ez a bolondos falu története. Ott olyan bolondos emberek laktak, hogy ollyant osztén a világon nem lehetett találni. No meg a bíró! Hát annak oszt párja nem vót. Hát egyik napon egy asszony elmegy a bíróhoz: -Jaj, bíró úr, lagzihó készülődünk, oszt só meg csak egy csepp van! Adjon má tanácsot, mit tegyünk? -Hát édes jányom, ha van egy csöpp sótok, a maradék sótokat vessétek el jó kövér fődbe, majd megszaporodik! Nos, más se köllött az asszonnak, nagyon megörült, megy haza nagy örömvel. Már a kaputól kajbál: -Hé ember, hozd a gereblyét meg az ásót! -Minek az te? -Most gyüvök a bíró úrtúl, azt mondja, hogy vessük el a sónkat, majd megszaporodik. Na, úgy is tettek, fölástak egy darabot a kertbe, elvették a sót, legereblyézték. Oly jó esős idők jártak akkorába, jó meleg vót, egy reggel megy ki az ember, hát: hát szépen zöldül, ahol elvették a sót. Nagyon megörült: -Hű, asszony, gyere csak!
Kikelt a sónk! Nagy örömökbe még a szomszédból is átkajabálták a szomszédasszont: -Rozi te, gyere csak át, kikelt a sónk! Na, csipdosgattak belőle, nyalogatják - hű, ugye állott szaga vót. Csípte a nyelveket. -Hű te, ilyen kicsi, oszt má milyen jól csíp! De jól jártok vele, sok sótok lesz. Na biza várták, hogy majd a só fehéredik - nem fehéredett meg. Eljött a lagzi ideje. No ugye Sülde falujában kis házakat építettek, hát ugye a kis házra kis ajtót tettek. A menyasszony meg más falubúl hozták. No gyün elől a lakzis menet, nagy magos menyasszonyval, odaér: nem fér be az ajtón. Jaj, az örömanya elkezdett siránkozni: -Szent Isten, íllyen csúfságot, mit szólnak nekünk a faluba, hogy a menyasszony nem fér be az ajtón! Azt mondja a bíró nekik: -Hát nincs más, emberek-asszonyok, a lábát el köll vágni a menyasszonnak, majd oszt befér az ajtón! -Jaj, de- aszongya az ifjú -ha a lábát elvágjuk, hát akkor hogy megy be? - Hű, az ténleg nem jó! Aszongya a házigazda: -Nincs más, én veszem a baltát, kivágom az ajtót.
A Bolond Falu Műfaja
Egyet-mást. Az meg úgy értette, hogy embert, marhát. - Bíró úr, mit tettünk?! Embert, marhát eszik a macska! - Jaj, végünk, végünk! Mindegy, el kell pusztítanunk, míg ő el nem pusztít bennünket! Rágyújtották a macskára a házat. A macska nagy prüszkölve valahogy kimenekült, fel a magtár tetejére. Az embereknek sem kellett több, felgyújtották azt is. A végén az egész falut leégették, szegények maradtak, mint a templom egere. A bíró mégsem veszítette el a kedvét. - Emberek, földönfutók lettünk, én mégis olyat gondoltam ki, hogy elsők leszünk a vármegyében. Felmegyek a holdra. - Hogy, bíró úr? - hitetlenkedtek a falusiak. - Hogy? Ejnye, de kishitűek vagytok! Szerzünk sok hordót. Látjátok azt a nagy hegyet? Milyen közel van ahhoz a hold! Egymásra rakjuk a hordókat, majd a botommal felhúzogatom, és feljutok a holdra. Hordták a hordót, guringatták fel, tolták a nagy hegy tetejére. A bíró meg egymásra szedte fel mindet. - Emberek, adjanak még vagy kettőt! - Bíró uram, honnan, ha elfogyott? - Ó, ti ostobák, vegyétek ki a két alsót, az már úgy sem kell!
No, a végén a fél falu leégett. A bíró egyszer azt mondta a falusiaknak: - Most olyat gondoltam ki, hogy elsõk leszünk a vármegyében. Felmegyek a holdra. - Hogy, bíró úr? - Hogy, emberek? Látjátok a hegyet, milyen közel van hozzá a hold? Hordókat viszünk a hegyre, egymásra rakjukk mindet, és feljutok a holdra. Úgy is volt, az emberek guringatták a sok hordót, tolták fel a hegyre. Egymásra rakták, a bíró felmászott rá. - Emberek, adjatok még vagy kettõt, felhúzom a botommal! - De bíró uram, már nincsen. - Ó, ostobák, vegétek ki alólam a két legalsót, az már úgy sem kell! Kivették, a többi hordó meg szétgurult, a bírónak kitört a nyaka, meghalt azonnyomban. HA a bíró meg nem halt volna, még mindig olyan buta emberek laknák Silda községet. Forrás: Nagy Zoltán - Pórul járt szerelmesek
A Bolond Falu Szöveg
Kereste a kalapot, de nem találta. - Nem lelem sehol. Akkor csak lehetett. MEg is találták a fejet, eltemették. Silda községben járt egy vándor macskával a hóna alatt. Sildában nem ismerték a macskát, nagoyn elszaporodtak az egerek, mind kiették a magtárakból a búzát. Kérdezik: - Mit árul? - Macskát. - Miféle jószág az? - Pusztítja az egereket. - Az kellene nekünk. Hogy adja? - Egy véka aranyért. - Húj, megvesszük! A vándor mikor markában érezte a pénzt, ugyancsak kilépett, nehogy a falusiak meggondolják a dolgot. A bíróék meg tanakodtak, hogy mit ehet az állat. - Szaladj a vándor után, fiam, kérdezd meg, mit eszik az állat! A gyerek szaladt, kiabált: - Mit eszik az állat? A vándor messzirõl visszakiáltott: - Egyet, mást. A gyerek úgy értette, hogy emberet, marhát. - Bíró úr, emberrt, marhát eszik a macska. - Jaj, jaj, végünk! Azért szaladt el a gazdája,. Mindegy, el kell pusztítanunk! Rágyujtották a macskára a házat, de a macska kimenkült, felszaladt a magtár tetejére. Felgyújtották a magtárt is.
Keressék irodánkat bizalommal. Facebook Admin (27/06/2018 04:16) /20180523_Megvedik_az_ut asokat_a_kokler_utaz… Facebook Admin (26/06/2018 04:43) /20180618_Ugato_kutya_za jos_epitkezes_villod… Facebook Admin (26/06/2018 04:38) Nálunk nyáron sincs leállás. Továbbra is várjuk régi és új ügyfeleinket. Látszik, hogy igazi profi szerepjáték-fejlesztők munkájáról van szó. ■ értékelés Seven: The Days Long Gone Pozitívumok Meglepően összetett játékmenet. Bőséges tartalom, hosszú játékidő. Színes, stílusos, a műfajhoz tökéletesen illeszkedő látványvilág. Negatívumok Gyengélkedő mesterséges intelligencia. Kicsit pontatlan harcrendszer. hozzászólások (0) ajánlott olvasnivaló BONUS műanyag felmosó nyél | Termékek, Moped Egy 68 lakásos társasházat kíván felépíteni a XIII. kerületben, a Lehel út elején a Lehel Invest Kft. - tudta meg a NAPI Gazdaság. A Lehel Ház névre keresztelt lakóépületre a társaság mintegy 1, 7 milliárd forintot költ, az átadást 2003 első negyedévére tervezik. Lapunk értesülése szerint a napokban megkezdődtek a munkálatok a XIII.