Hevesi Sándor Színház Hírek - Hírstart
Egyik szálon bemutatja, milyen módon próbálták a nagyhatalmak, önző érdekeik szerint kihasználni, felemelni, vagy eltiporni a magyar szabadságharcot. Ezzel párhuzamosan látjuk a fejedelmet, amint ellenlépéseket tesz, nemzete érdekében használja és kihasználja a nagyhatalmak ármánykodását. Ez az egyetlen olyan egész estét betöltő színházi produkció, mely megemlékezett a Magyar szabadságharc leverésének 300. évfordulójáról. Moravatz Levente – Balásy Szabolcs – Horváth Krisztián A fejedelem musical két felvonásban Bemutató: 2021. december 17. 19 óra HEVESI SÁNDOR SZÍNHÁZ Zalaegerszeg Forrás: Hevesi Sándor Színház Színház
- Hevesi sándor színház zalaegerszeg
- Hevesi sándor színház műsora
- Hevesi sándor színház zalaegerszeg műsor
- Hevesi sándor színház program
Hevesi Sándor Színház Zalaegerszeg
A Nemzeti Színház (pár évig Pesti Magyar Színház) 1837-től évtizedekig saját játszóhelyen, a Rákóczi út, Múzeum körút sarkán működött, ám ezt az épületet elavultságra és tűzvédelmi okokra hivatkozva 1908-ban bezárták. Ekkor az intézmény a Népszínház Blaha Lujza téri épületébe költözött, akkor még úgy volt, hogy átmeneti időre, amíg fel nem épül saját székháza. Ezt a tervet az idő elsodorta, a Nemzeti pedig – akkor még úgy tűnt – véglegesen a Blaha Lujza téren rendezkedett be. Ám az 1960-as évek elején az akkori politikai vezetés a metróépítésre hivatkozva az épület elbontásáról döntött, így a színháznak 1964-ben költöznie kellett. Ezt követően a Nemzeti társulata a Thália Színházban tartotta előadásait, majd 1966 október 1-től a Hevesi Sándor téren – a korábbi Izabella téren – álló Magyar Színház épületébe költözött. A Magyar Színház eredeti homlokzata az Izabella téren (ma Hevesi Sándor tér) (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Az Izabella téri színházat 1897-ben Láng Adolf tervei szerint emelték, ez volt a főváros második magántulajdonú teátruma volt.
Hevesi Sándor Színház Műsora
Az építkezés azonban elmaradt, a Nemzeti Színház pedig 34 évig a Hevesi Sándor téren maradt. Az 1966-os beköltözés előtt az épületet alaposan átalakították, a fogadócsarnokot és a nézőteret gyakorlatilag elbontották, és a régi előkelő, historzáló stílusú színházat lecsupaszított kockaépületté alakították az 1960-as évek stílusában. Az új homlokzat a Művészet folyóirat 1967. áprilisi számában Az átalakítás, átépítés terveit Ázbej Sándor készítette. A házat két szinttel megmagasították, a modernista, egyenes falakkal határolt homlokzaton 757 Zsolnay pirogránitból készített kompozíciót helyeztek el, amely Illés Gyula szobrászművész alkotása volt. Erről a Tükör című lap 1966. augusztus 8-i száma is írt, a szövegből a korszak régi városi épületekhez való hozzáállása is kiolvasható: "A homlokzaton Illés Gyula hatalmas kerámiája. Halványsárga, sok apró alak látható rajta. Illetve nem látható. Mert kivehetetlenek az egyes figurák, így egy monumentális gyűrődésekkel és türemlésekkel teli, lendületes kompozíció díszíti az épület facade-ját.
Hevesi Sándor Színház Zalaegerszeg Műsor
Díszíti; nyilván ez is volt a célja, és nem az, hogy a színháztörténeti korszakokról meséljen. Hogy azután ez miként mutat majd néhány hónap vagy egy-két év múlva, amikor ugyanolyan eső mosta, galamb letisztelte lesz, mint a környező gipszstukkós erzsébetvárosi házrondaságok? Ki tudja azt megmondani? Még maga a művész sem, aki ideálmodta ezt a szép falborítást. " A színház új büféje 1966-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 127225) A házat belülről is modernizálták, a díszes előcsarnokot felszámolták, új nézőtér épült és a belső színpadtechnikát is kicserélték. Mindezt annak ellenére tették, hogy a Nemzeti Színház társulatát elvileg csak pár évre tervezték itt elhelyezni. A Hevesi Sándor téren álló színházban a Nemzeti társulata 1966. október 1-jén Az ember tragédiáját mutatta be, ezzel vette birtokba az épületet, amely a következő 34 éven keresztül az otthona volt. Az új nézőtér a Magyar Építőművészet 1967. januári számában A rendszerváltásig nem sikerült új házat emelni a magyar Tháliának, arra csak a szocializmus elmúltával – heves viták és félbehagyott építkezések után – 2002-ben került sor, amikor is a Nemeti Színház saját épületét a IX.
Hevesi Sándor Színház Program
"…Egy Morvaországból vallásáért kiüldözött protestáns lelkész csodálatos égi jelenéseket hirdetett. Látomásait ki is adta, s azokban megjövendölte az Ausztria-ház bukását s dicsőséget jövendölt a Rákóczi-háznak. Jóskönyve nagy népszerűségre tett szert. Egy példányt XIV. Lajosnak is megküldött. A próféta életével fizette meg vakmerő látomásait. Az eperjesi vértörvényszék előbb kezét, majd fejét vágatta le, de jóslata a Rákóczi szabadságharc csillaga lett. Azt követték, arra hivatkoztak, abban bíztak a kurucok jó és rossz időben egyaránt…. II. Rákóczi Ferenc az első élő összekötő kapocs a nemesi nemzet és a jogtalan nép között. Valóban a gondviselés nyilatkozott meg személyében, s ha a szabadságharcot befejező béke Rákóczi egyéni pályáját ketté is törte, de mégis az nyújtotta az alapot ahhoz, hogy a magyarság alkotmányos keretek között foghasson hozzá kimerült erőinek regenerálásához…" 1711-2021. Háromszáztíz éve, hogy a szabadságharc befejeződött. Ez a mű a kezdetektől kíséri végig a harcot, a végkifejletig.
A Túri Erzsébet tervezte díszlet egy régi bérházat idéz, jelmezei pedig a 70-es évekbe repítik vissza a nézőket. Miréna Lockot Debrei Zsuzsanna alakítja, a főbb szerepekben Bot Gábort, Nagy Dániel Viktort, Támadi Anitát, Ticz Andrást, Magyar Cecíliát és Kovács Virágot láthatja a közönség, de csaknem húsz további színész is színpadra lép a darabban. A produkcióban Szakcsi Lakatos Béla 21 dala hangzik el Máriás Zsolt karmester vezetésével. A musical koreográfiáját Bakó Gábor készítette. A Cigánykerék című musicalt eredetileg 1984-ben mutatták be a Pécsi Nemzeti Színházban, és azóta számos helyen játszották. Böhm György több színrevitelben is részt vett: a Budapesti Kamaraszínházban 1992-ben dramaturgként, a József Attila Színházban 2014-ben pedig rendezőként jegyezte a zenés előadást.