2001 Évi Lxiv Törvény
törvényben (a továbbiakban: Grtv. ) meghatározott gazdasági reklámban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is - a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelzô kivételével -, magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthetô úgy is, hogy - ugyanazon reklámban - az idegen nyelvu szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvu megfelelôjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetôen, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvu szöveget (szövegrészt). Nemzeti emlékhely – Wikipédia. (3) A magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvu részeiben, mellékletében vagy különkiadásában, valamint az idegen nyelvu rádió-, illetve televíziómusorban, továbbá azt közvetlenül megelôzôen vagy követôen közzétett reklámra az (1) bekezdésben foglalt követelményt nem kell alkalmazni. 2. § (1) Az üzlet feliratain az üzlet elnevezését - a vállalkozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelzô kivételével -, valamint az üzletben, illetôleg az üzlet kirakatában a fogyasztók védelmérôl szóló 1997. évi CLV.
2001 Évi Lxiv Törvény Változásai
"(3a) Az 1957. január 1-je előtt keletkezett, elszármazott közirat – az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó közirat kivételével – az e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével elidegeníthető. " 5. 2013. évi CCXVII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. § Az Ltv. a 7. §-át követően a következő alcímmel egészül ki: "Az irat közirati minőségének megállapításával összefüggő hatósági eljárás szabályai 7/A. § (1) Az irat tulajdonosa vagy birtokosa közigazgatási hatósági eljárásban (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: eljárás) kérheti annak megállapítását, hogy az irat köziratnak minősül-e, illetve azt, hogy az elszármazott közirat maradandó értékűnek minősül-e. (2) Az eljárás lefolytatására a Magyar Nemzeti Levéltár (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) rendelkezik hatáskörrel. (3) Az eljárást a Hatóság hivatalból is lefolytatja, ha egy hatósági eljárásban annak megállapítása szükséges, hogy egy irat magániratnak vagy köziratnak minősül.
2001 Évi Lxiv Törvény 2022
Kiemelt nemzeti emlékhely az a helyszín lehet, amely mind a nemzeti történelemben, mind a Magyar Állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír. Az emlékhelyek listáját a törvény 2. melléklete sorolja fel. A nemzeti emlékhelyek listája [ szerkesztés] A 2016. 2001 évi lxiv törvény változásai. évi XCII. törvénnyel [2] kibővült lista szerint egy kiemelt nemzeti emlékhelyet és tizenhat nemzeti emlékhelyet jelölt ki Magyarországon a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. Győr, káptalandomb Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Máriapócs bazilika kegytemplom és monostor nemzeti kegyhely Logó [ szerkesztés] A nemzeti emlékhelyek logójának a kettős csomót ("Salamon-csomó") [3] választották, mely a magyar királyi jogar tetején levő aranylemezen is látható. [4] A végtelenített vonalmintát formázó szimbólumnak a középkorban bajelhárító képességet tulajdonítottak. [5] 2015 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank új 50 forintos érmét hozott forgalomba, melynek hátoldala ezzel a jelképpel népszerűsíti a nemzeti és történelmi emlékhelyeket.
(VI. 13. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről 275/2013. 16. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól. Kapcsolódó EU rendelet: Az Európai Parlament és Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9. ) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. 1996. évi LVIII. törvény a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 253/1997. 20. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről – OTÉK 327/2015. 2001 évi lxiv törvény 2022. 10. rendelet az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól (A rendelet 3§-a szabályozza, mely tevékenységekhez szükséges geodéziai tervezői, GD-T minősítés) 53/2012. (III. 28. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól 252/2006.