A Világ Hét Új Csodája – Wikipédia
A halikarnasszoszi mauzóleum Ez a különleges síremlék a kis-ázsiai Halikarnasszoszban (ma Törökország, Bodrum) épült Mauszólosz, perzsa királyi helytartó és testvére (aki mellesleg a felesége is volt) földi maradványai részére. Egy monumentális épületet terveztetett, hogy haláluk után is gazdagságukat szimbolizálja végső nyughelyük. Kiválasztottak egy hatalmas dombot, mely a város minden pontjáról jól látható volt és ide épült az épület, melyről nehéz pontos leírást adni. A korabeli leírások alapján 45 m magas, görög templomszerű építmény lehetett, melynek piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vett körül. Emellett számos istenek és istennőket ábrázoló szobor tette még látványosabbá, a pár aranyból készült urnáit hatalmas kőoroszlánok őrizték, melyek közül egy ma is megtalálható a British Múzeumban további innen származó leletekkel együtt. 16 századon keresztül állt érintetlenül, míg végül a 12. században földrengések sorozata romba döntötte. A rodoszi kolosszus Rodosz védőszentjének, Héliosz istennek a 33-36 méteres óriási szobra az ókori világ hatodik csodája.
- A világ 7 új csodája » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Az ókori világ 7 csodája - KultúrPara
- A világ 7 csodája - Az ókori, a középkori és a modern világ 3x7 csodája - Reg Cox-Neil Morris -T31a
A Világ 7 Új Csodája » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Az ókori világ hét csodáját először Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők: a gízai nagy piramis (a legrégibb, a legnagyobb és az egyetlen fennmaradt csoda), Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. A gízai nagy piramison kívül összes világcsodát elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Antipatrosz eredeti listája az idők folyamán átalakult, és több ókori világcsoda is fel- vagy lekerült a világ csodáinak listájára, illetve listájáról. Ezek a Memnón-kolosszusok, Salamon temploma, Noé bárkája és az isztambuli Hagia Szophia. Az eredeti listán szereplő egyik csodát, Babilon városának falait Tours-i Szent Gergely ókeresztény író a 6. században kitörölte, és Bábel tornyát szerette volna a helyére írni, de ez nem történt meg, hiszen a torony létezése nem bizonyítható.
Az Ókori Világ 7 Csodája - Kultúrpara
Ha nem szeretnél lemaradni a sorozat következő részeiről, kövess minket a Facebookon is!
A Világ 7 Csodája - Az Ókori, A Középkori És A Modern Világ 3X7 Csodája - Reg Cox-Neil Morris -T31A
A páratlan arannyal és mesés festékekkel díszített templomot i. 550 körül kezdték építeni, és 120 éven keresztül épült. Belsejében egy különleges szobor foglalt helyet, mely Artemisz képmása volt arannyal és ezüsttel ékesítve. A rengeteg fáradtságos munka egyetlen éjszaka alatt füstté vált. Sajnos nem csupán metaforikusan, ugyanis i. e. 356. július 21-én egy Hérosztratosz nevű ember felgyújtotta a templomot, hogy hírnevet szerezhessen magának. Van egy különös monda, melyet Plutarkhosz nevéhez kötnek. A monda szerint azért éghetett le a templom, mert aznap született a legendás Nagy Sándor, így Artemisz el az új hadvezér születésével volt elfoglalva. Az eredeti templomból semmi nem maradt fel, be kell hát érnünk a híres filozófus, Philón szavaival: "Láttam Babilon falait és Szemiramisz Függőkertjeit, Zeusz olimpiai szobrát, a Rodoszi Kolosszust, a hatalmas piramisokat és a Mauzóleumot. De amikor megláttam Epheszusz templomát, ahogyan kiemelkedik a felhőkből, a többi csoda árnyékba borult mellette. "
A három tökéletes szimmetriájú építmény már több, mint 4500 éve ékesíti Egyiptomot, és évente turisták millióit vonzza. Mai napig kérdés, hogyan készülhettek az ókorban ezek a monumentális kövekből felépített csodák. A legutóbb feltárt leletek, papirusztekercsek arra utalnak, hogy a mintegy 170 ezer tonna mészkövet, valamint a belső kamráknál használt gránitot a fennsíkra a gátak segítségével terelt Nílus vízén hajókkal szállították. Még ma is kemény munka lenne a megvalósítás, ettől oly páratlan ez a történelmi látnivaló. Szemiramisz függőkertje A babiloni függőkertek létezését még mindig kételyek övezik. Amennyiben hihetünk a feltárt leírásoknak, II. Nabukodonozor építtette i. 605-562 között. A különleges kert ajándékba készült feleségének, Amüthisznek, hogy csillapítsa honvágyát. A 23 méteres magasságba szökő lépcsőzetesen felépülő kertben számos egzotikus növény és egy különleges öntözőrendszer kapott helyet, legalábbis Diodorus Siculus írásai szerint. Mások is említést tettek a létezéséről, többek között a görög geográfus, Sztrabón, aki az i.