Fekete István Mer.Com
1960-ban a Tüskevár ért, amelyből remek tévésorozat is készült, József Attila-díjat kapott. 1987-ben alakult meg a nevét viselő Irodalmi Társaság, amely Fekete István irodalom- és természetszerető hagyományainak ápolását és folytatását tekinti fő feladatának. 2014-ben pedig Keszthelyen megnyílt Fekete István-emlékszoba és a Tüskevár panoptikum. De ha az egyenruhámra még egy sértő szót mondanak, megharagszom! – Hát akkor haragudjon meg! – harsogta az egyik, és felnyúlva letépte egyenruhája zubbonyának a zsebét. Mire akkora pofont kapott Fekete Istvántól, hogy székestül a harmadik asztal alatt kötött ki. Társai Fekete Istvánra vetették magukat, és mi is felugrottunk a bátyámmal, hogy segítsünk neki, de nem volt ránk szüksége. Az első támadóját egyetlen ütéssel letaglózta. A másodikat – még nála is magasabb, testes fiatalembert – mint egy könnyű rongybabát úgy a falhoz vágta, hogy az ájultan elnyúlt. Látva az iszonyatos erőt, a harmadik támadója rémülten elrohant. Fekete István, mintha mi sem történt volna, nyugodtan visszaült a helyére, és így szólt: – Nem szeretem az ilyen gyerekes civakodásokat… – és újabb sört rendelt.
Fekete István Mek
Debreceni Egyetem, Debrecen, 127 p., 2019. ISBN: 9789634901402 2018 Juhász, C., Kovács, E., Nagyné Biró, E., Fekete, I. : Elméleti képzés szakmódszertana agrármérnöktanár, élelmiszer MSc szakon tanuló hallgatók részére. Debreceni Egyetem, Debrecen, 102 p., 2018. 2016 2013 Nagy, A., Fekete, I., Csiki, Z. : A céklalé rendszeres fogyasztásának terápiás jelentősége vazospasztikus megbetegedésekben: Fogyasztói pilot vizsgálat. In: Fiatal kutatók az egészséges élelmiszerért: tudományos ülés. : Bódi Éva, Fekete István, Kovács Béla, Debreceni Egyetem Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola, Debrecen, 259-263, 2013. Fekete, I., Sipos, P., Peles, F., Kovács, B. : A Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézetének múltja és jelene. Debr. szle. 21 (3), 52-58, 2013. Fekete, I., Rakonczás, N., Andrási, D., Bódi, É., Kovács, B. : A különböző szőlőalanyfajták hatása a 'Cserszegi fűszeres' héjának mikroelem tartalmára. In: Újabb kutatási eredmények a növénytudományokban.
Fekete István Mekong
Később elkérte a pihenő cigányok prímásától a hegedűjét, és eljátszotta kedvenc nótáinkat. Olyan szépen hegedült, hogy nemcsak a kocsma vendégei, hanem még a cigányok is megtapsolták…" Forrás: Ifj. Fekete István: Fekete István az Édesapám volt… – Mezey Zoltán, Kanadai Magyarság, 1995. május 20. A Vukot láttuk a tévében vagy moziban, a Tüskevártól pedig gyerekek generációinak jött meg a kedve horgászni, ha már rákászni nem lehetett. Ahogy Fekete István a természetről írt, egyszerre tette örök érvényű, napjainkban pedig különösen aktuális íróvá. Ma 120 éve született, idén 50 éve halt meg a magyar ifjúsági és állatregények koronázatlan királya. Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet írja Fekete István először 1966-ban megjelent, Hú című regényében.
Fekete István Karvalya
Fekete István: A kipontozott utcanév – Párizsi szösszenetek 10. Fekete István: Párizs legrégebbi háza – Párizsi szösszenetek 11. Fekete István: "Erdélyi palota" – Párizsi szösszenetek 12. Fekete István: Az operaház titka – Párizsi szösszenetek 13. Fekete István: Az óriás elefánt – Párizsi szösszenetek 14. Fekete István: A fejedelem szíve – Párizsi szösszenetek 15.
Az történt ugyanis, hogy a tudományos célból Európába hurcolt múmiákkal gondok adódtak: már a párás tengeri szállítás sem tett jót nekik, de Franciaország nedves éghajlata, ami össze sem hasonlítható a meleg, száraz egyiptomiéval, végképp lehetetlenné tette konzerválásukat. Eredetileg az 1793-ban múzeumnak nyilvánított egykori királyi palota, a Louvre alagsorában helyezték el őket, de a múmiák bandázsai kezdtek elszíneződni. Kiderült: a balzsamozott tetemek bomlásnak indultak – ott nem maradhattak tovább! Innen a történet bizonytalanná és szerteágazóvá válik. Az egyik változat szerint a foszló tetemeket a Louvre Szajna -felöli oldalán, az Infánsnő kertjében ásták el, a nem sokkal korábban épült, a világ első vasból készített, kizárólag gyalogos átkelésre szánt Művészetek hídja (Pont des Arts) jobb parti hídfője közelében. Három évvel később ugyanide temették a júliusi forradalom környéken elhunyt 32 áldozatát is, s velük együtt kerültek át a múmiák – a nemtörődöm exhumálás következtében – a Bastille tér re.