Múosz Bálint György Újságíró Academia De
Magyar Nemzet, VIII. 34. (1952. feb. 10. ↑ Hollósi Tibor: Képzettebb újságírók — színvonalasabb újságírás. Magyar Sajtó, I. (1955. ) ↑ Eredményesen zárult a MUOSZ 1966/67. oktatási éve. Magyar Sajtó, VIII. 8. (1967. aug. 1. ) 244. ↑ Napi Krónika. Magyar Nemzet, XXXI. 299. (1975. 21. ) 4. ↑ Bálint Györgyről nevezték el a MUOSZ Újságíró Iskoláját. Múosz blint györgy újságíró akadémia . Magyar Sajtó, XXVII. (1986. ) 1. ↑ Zöldi László: Újságíróképzés az állami kereteken kívül. Médiapiac (2008) (Hozzáférés: 2018. ) ↑ ↑ [4] 1937-ben arról számol be a Pesti Napló, hogy Budapesten nincs újságíróiskola. [5] A második világháború befejezését követően, 1951. március 15 -én indult el az első egyéves képzés az újságíróiskolán, mely akkoriban még a Népművelési Minisztérium égisze alatt működött, első igazgatója Komját Irén, (Komjáti Aladár felesége) volt. A képzés elsősorban a " bolsevik sajtó " részére szükséges utánpótlás kinevelésére szorítkozott, s az első évfolyam során 86-an szereztek diplomát. [6] Ezt az iskolát még 1955 előtt átvette az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahol újságíró-tanszék nyílt, s ezzel párhuzamosan már a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is indított esti és egyéni tanulási tanfolyamokat.
Múosz Blint György Újságíró Akadémia
Bálint György Újságíró Akadémia ( MÚOSZ Újságíró Iskola Bálint György Újságíró Iskola Bálint György Újságíró Akadémia) Típus oktatási intézmény újságírói iskola A Bálint György Újságíró Akadémia (korábbi nevén: 1986-ig MÚOSZ Újságíró Iskola, 1998-ig Bálint György Újságíró Iskola) a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által működtetett, iskolarendszeren kívüli alapítványi újságíróiskola, a hazai újságíró- és fotóriporter képzés legrégebb óta működő intézménye. Története [ szerkesztés] A magyar újságíróképzés gondolata már 1898 -ban felvetődött a Magyar Salon folyóiratban Hevesi József ötleteként ( Mikszáth Kálmán például ellenezte, mondván: erre a szakmára születni kell, tanulni nem lehet). [1] Éveken keresztül csak cikkek jelentek meg a képzés szükséges, vagy lehetetlen voltáról. A MÚOSZ ismét képez újságírókat | Media1. Időközben a magyar származású Pulitzer József kétmillió dollárral támogatta a New York -i Columbia Egyetemet, hogy újságíróképzést szervezzen, ami 1913-ban meg is indult. [2] Az 1920-as évek elején Sajtóakadémia néven nyílt egy újságíróképzést nyújtó magániskola Budapesten, ami még "nyelvészeti képzést" is adott, színvonalát azonban többen megkérdőjelezték.
Bár korábban számos kurzus indult, így például 2008-ban még újságíró, fotóriporter, tördelőszerkesztő, de női újságírás is, [11] 2014-ben kulturális újságírás és kreatív kommunikáció címmel is indult tanfolyam, [12] 2018-ban már csak fotóriporter kurzust hirdettek meg. [13] Jegyzetek ↑ Újságírók Iskolája. Budapesti Hírlap, XVIII. évf. 333. sz. (1898. dec. 2. ) 7. o. ↑ Máté Károly: SAJTÓ ÉS TUDOMÁNY. Minerva, VIII. 4–7. (1929) 224. o. ↑ Színházi törvény. Az Est, XII. 210. (1921. szept. 22. ) 5. o. ↑ Kellér Andor: Lehet urak... még mindig lehet beiratkozni a sajtóiskolába... Ujság, IV. 236. (1928. okt. 17. ) 2. o. ↑ Szerkesztői üzenetek. Pesti Napló, LXXXVIII. 70. (1937. márc. 28. ) 54. o. ↑ Befejeződött az újságíróiskola első tanfolyama. Magyar Nemzet, VIII. 34. (1952. feb. 10. o. Múosz bálint györgy újságíró akadémia spirit. ↑ Hollósi Tibor: Képzettebb újságírók — színvonalasabb újságírás. Magyar Sajtó, I. (1955. ) ↑ Eredményesen zárult a MUOSZ 1966/67. oktatási éve. Magyar Sajtó, VIII. 8. (1967. aug. 1. ) 244. o. ↑ Napi Krónika. Magyar Nemzet, XXXI.