Ferenc Erkel Himnusz
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Himnusz szerző: zene: Erkel Ferenc, vers: Kölcsey Ferenc Információ erről a kiadásról Tartalomjegyzék 1 Vegyes karra 2 Egynemű karra Vegyes karra [ szerkesztés] Keresőd nem támogatja a hangfáljok lejátszását. Más opció: Hangfájl letöltése Egynemű karra [ szerkesztés] A lap eredeti címe: " (Erkel_Ferenc)&oldid=91488 " Kategória: Lapok kottákkal Linkfelismerést használó lapok Kották
- A Himnusz regényes története
- A Himnusz elemzése | doksi.net
- Kapcsolódó művek - A magyar himnusz oldala
- Dokumentumfilm készült a Himnusz regényes történetéről
- Himnusz | erkel.oszk.hu
A Himnusz Regényes Története
Erkel Ferenc Györgyi Giergl Alajos festményén (1850-es évek) Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Gyulán, muzsikus családba. Édesanyja Ruttkay Klára (1790–1865), édesapja, ifj. Erkel József (1787–1855) tanító és egyházi karnagy a többnemzetiségű, alföldi kisvárosban. Diákéveit Németgyula és Magyargyula után Nagyváradon kezdte el, majd Pozsonyban folytatta, ahol zenei nevelését Klein Henrik, a kor kiváló muzsikusa végezte. Ebben az időben írta meg első, cím szerint is ismert művét, a Litániá t. A gimnázium befejezését követően Csáky Kálmán gróf zongoratanári állást ajánlott neki. Kolozsvári tartózkodása idején ismerkedett meg Ruzitska Györggyel, Brassai Sámuellel, és barátságot kötött Heinisch Józseffel. A kolozsvári éveket követően 1834-ben zongorahangversenyt adott a pesti Nemzeti Kaszinóban, ahol Széchenyi és Wesselényi is hallotta játékát, majd 1835-től a Budai Magyar Színjátszó Társulat első karnagya lett. Igen rövid idő alatt a pest-budai zenei élet legfoglalkoztatottabb vezető zenei egyéniségévé vált.
A Himnusz Elemzése | Doksi.Net
Kapcsolódó Művek - A Magyar Himnusz Oldala
– Kölcsey Ferenc költeménye, Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza, melyet a költő 1823-ban a nemzeti újjászületés hajnalán írt szatmárcsekei magányában. Először Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent meg 1829-ben, kötetben pedig 1832-ben. A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton az "Itt az írás forgassátok, / Érett ésszel, józanon. Kölcsey" jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. Első nyilvános, szabadtéri előadása az Óbudai Hajógyárban 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik. A vers megszületésétől tehát több, mint húsz év telt el, mire végül a ma ismert Himnusz lett belőle.
Dokumentumfilm Készült A Himnusz Regényes Történetéről
2022. jan 22. 8:01 A Himnusz kézirata. Kölcsey alcímet is kanyarított a vers élére: "a Magyar nép zivataros századaiból" Fotó:Blikk Bár Magyarország lakóinak közmegegyezése tette nemzeti imádsággá a magyar Himnuszt, kevesen tudják, hogy a mű hivatalos nemzeti énekké csak az Alkotmány 1989-es módosításával vált, melynek 75. §-a kimondta, hogy" A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével". Addig azonban még sok viszontagságon ment keresztül reformkor hajnalán, 1823-ben született vers, amelynek szövegét Kölcsey Ferenc költő, pont 199 évvel ezelőtt, január 22-én tisztázta le és publikálta. Ezért január 22-e a magyar kultúra napja. Kölcsey Ferenc /Illusztráció: Blikk Furcsának tűnhet, de Kölcsey műve előtt minden vallási felekezet saját himnuszt énekelt, illetve a magyarok számára hivatalos alkalmakkor kötelező volt a császári himnusz éneklése, ami mellett mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-induló is. De ne csodálkozzunk: ahogy a franciáknál 1795-ben, a nagy változás, a forradalom hatására született meg saját nemzeti indulójuk, vagy a német egyesítést, 1871-et követően nemesült meg az egyik hazafias versike és vált 1841-ben német himnusszá, úgy Magyarországon a reformkor és a felemás polgárosodás kényszerítette ki, hogy a nemzeti érzületet egy himnuszban fejezhesse ki az adott kor polgára.
Himnusz | Erkel.Oszk.Hu
A Himnusz nak nem a terjedelme monumentális, hanem a mondanivalója fenséges, és a benne feltörő érzések, melyek az egész nemzet szívéből és szívéhez szólnak. Ezért tartjuk nagy versnek. Kölcsey pedig, egyéni gyötrődésein felülemelkedve, ezzel a költeménnyel lett a nemzet, a közösség nagy költőjévé. Sokan tartják sötét, borúlátó műnek a Himnusz t, de ha belegondolunk, milyen volt a magyarság történelme 1823-ig, ez aligha meglepő. És ha belegondolunk abba, hogy milyen volt a történelmünk 1823 óta, akkor az sem meglepő, hogy a Himnusz a mai napig aktuális. Kölcsey kora óta minden egyes történelmi korszaknak megvolt a maga katasztrófája vagy megpróbáltatása. A jelenben is át tudjuk élni a vers mondanivalóját, tekintettel a 20. századnak a magyarságra nézve tragikus eseményeire, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat. Ez az oka, hogy a Himnusz olyan erős érzelmeket mozgat meg: a sorsunkról szól, a közös magyar sorsról. Valahányszor halljuk, mélyen átérezzük nemzeti múltunk tragédiáját és hősi pátoszát.
Így romantikus vonás a műben a prédikátori szerep és a múltba helyezkedés Az első versszakban óvást kér istentől. Az "Isten, áldd meg a magyart! " kifejezés bibliai eredetű, leggyakoribb előfordulása a Zsoltárok könyvében és Mózes könyvében található. A "jó kedv" szókapcsolat a megelégedést, örömöt fejezi ki. Ez a verssor rokon a református énekeskönyv újévre rendelt egyik énekével. "Ez esztendőt áldással, Ez esztendőt áldással Koronázd meg / Ur Isten! Hogy víg hálaadással Hogy víg hálaadással Ditsérje neved minden. Te tőled jőnek Kedves napjai az időnek; Nyújts hát kérünk bővséget Kezeddel, Tőlünk a békességet ne vedd el. / De midőn megtartod testünket, Ne hagyd el lelkünket. " A "nyújts feléje védő kart" természetesen azt jelenti, hogy föléje. A bal sors szókapcsolat alapján a belső viszályokra és az idegen támadásokra gondolhatunk. A következő 2 versszakban a honfoglalásra utal, s a jó természeti adottságokat emeli ki. Az "Őseinket felhozád" kifejezés legrégibb előfordulása a Bibliában található: "És kihoztad az te népedet az Izraelt Egyptumnak főldéből jelekkel és csudákkal, és hatalmas kézzel, és kinyujtott karral, és nagy röttegésben. "