Arany János Kertben Elemzés
A református egyház életében mint egyházmegyei tanácsbíró, a Kálvin téri egyházközség presbitere és a Dunapentelei Egyházközség főgondnoka vett részt. Arany János DSE Telefonszám: 70/315-3200 E-mail cím: A Kertben 1851 elején íródott Nagyszalontán. A versben szereplő kert valóban létezett, a költő házához tartozott, és Arany valóban szívesen dolgozgatott a kertjében. Nehéz időszaka volt az 1850-es évek az országnak is (ez a Bach-rendszer korszaka) és Arany János életének is. Arany jános kertben elemzés. A polgári világban a forradalom leverése miatt elkeseredettség, fásultság uralta a közhangulatot, ráadásul a költőt személyes életét illetően is a bizonytalanság, a céltalanság, a fölöslegesség érzése gyötörte. A részvétlenség, az elidegenedés bántotta Aranyt, ekkortájt írt verseiben keserűség, kiábrándulás és illúzióvesztés szólal meg. Ilyen vers a Kertben is: borongós, lehangoló költemény, amely a részvétlenséget, a fásultságot, a közönyt és az emberi otthontalanságot ábrázolja. A világosi katasztrófa után a nemzeti lét szintjén és az egyéni lét szintjén is közöny volt tapasztalható.
Arany János Kertben Elemzés – Zestart
Arany jános kertben műfaj Arany János Kertben és Babits Mihály A gazda bekeríti házát című versének összehasonlítása (3. ) - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten Arany János: Kertben Kertészkedem mélán, nyugodtan, Gyümölcsfáim közt bíbelek; Hozzám a tiszta kék magasból Egyes daruszó tévelyeg; Felém a kert gyepűin által Egy gerlice búgása hat: Magános gerle a szomszédban – S ifjú nő, szemfödél alatt. Kevés ember jő látogatni, Az is csak elmegy hidegen: Látszik, hogy a halott szegény volt, Szegény s amellett idegen. Rokonait, ha van rokonja, Elnyelte széles e világ; Nem nyit be hozzá enyhe részvét, Legföljebb… a kiváncsiság. Műhely körül a bánatos férj Sohajtva jár, nyög nagyokat; Ide fehérlenek deszkái, Épen azok közt válogat. Amaz talán bölcső leendett, Menyegzős ágy eme darab: Belőlük elhunyt hitvesének Most, íme, koporsót farag. Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; Ha nő szegény, az életkönyvből Nehéz első betűt tanul! Arany János Kertben Elemzés – Zestart. Ölében rázza egy cselédlyány, Duzzogva fel s alá megyen: "Sirj no, igazán sirj! "
A 4. egység (6-7. versszak) egy általánosító, filozófiai zárlat, létértelmezés, amelyben keserű irónia szólal meg. A költő a bemutatott egyedi esetből általánosítva keserű ítéletet mond az eltorzult világról, az elembertelenedett emberiségről és egyúttal önmagáról is. Egy másik felosztás szerint az 1. és az 5. versszak keretversszakok, amelyek egy látványt leíró részt zárnak közre, és ez a leíró rész eltér a vers végétől, amely elmélkedő rész. Eszerint a vers 2 nagy szerkezeti egységre bontható fel: Az 1. egység (1-4. strófa) egy leíró rész, melyben a kert egy védett, zárt, idilli világként jelenik meg, de a lírai én nem saját kertjét szemléli, hanem a kertjén túli világot. A kertészkedés idillje akkor bomlik meg és válik viszonylagossá, amikor a szemlélődő én szembesül a szomszéd háznál látott halál tényével. A 2. egység (5-7. strófa) egy elmélkedő rész, amely azokat a gondolatokat fogalmazza meg, amelyeket az eddig leírt látvány kivált a kertjében dolgozgató lírai énből, aki most már önmagát is vizsgálva elmélkedik.