Bánk Bán Röviden
Tragédia és opera összetett hagyománya A különös évfordulón, 800 évvel a történelmi királynégyilkosság után időszerű újra elővenni az immáron tizenegy éves film témáját, és megvizsgálni, mint jelent nekünk ma ez a mű; különös tekintettel persze az iskolai levetítés lehetőségére. Azonban már ezen a ponton fontos hangsúlyoznunk, hogy Katona József tragédiája és a film között korántsem olyan közvetlen viszony áll fenn, mint például Tolsztoj Anna Kareninája és a belőle készül 2013-as Joe Wright-féle mozifilm között. Film és opera: Bánk bán | Sulinet Hírmagazin. Amikor ugyanis a Katona-féle Bánk bán adaptációjaként nézzük a filmet, valójában Erkel Ferenc 1861-ben bemutatott operájának filmre viteléhez van szerencsénk. Igaz, Erkel az opera librettójának írására kedves szövegíróját, Egressy Bénit kérte fel, aki a Katona-szövegre támaszkodva készítette el a leendő opera szövegkönyvét még 1851 előtt. Az áttétel mindazonáltal így is kettős: Katona művétől Erkel megkerülésével nem juthatunk el a Káel-féle adaptációig, legalábbis jelentős értelmezési deficit nélkül nem.
Film éS Opera: BáNk BáN | Sulinet HíRmagazin
Irodalom - 10. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis
A király keserűen veszi tudomásul, hogy a lázadók érvei meggyőzőek, de őt ez zavarja a gyászban. Érkezik Bánk, aki megrettenve vonja magához a fiát, mert tudja, hogy az ártatlan gyermeken is bosszút állhatnak apja tettéért. Nádori nyakláncát, hatalma jelképét büszke mozdulattal Gertrudis koporsójának aljába dobja, és öntudatosan vállalja, hogy ő ölte meg a királynét. Ezután kemény, de rövid vádbeszédben meg is indokolja tettét: Gertrudis sanyargatta a népet, és csak így lehetett elkerülni a polgárháborút (" el kellett neki akármiképp is esni, hogy hazánk ne essen el polgári háborúban! ") A király le akarja tartóztatni Bánkot, de Bánk büszkén tiltakozik: Árpád és Bor nemzetségébe tartozó úr felett a király nem ítélkezhet, az ő ügyét csak lovagi párviadal döntheti el. Különben is, mondja Bánk, Endre neve jobban be van mocskolva, mint az övé. Kimutat az ablakon: látni lehet, amint Petur bánt és egész háznépét lófarokra kötözve hurcolják a király nevében. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Pedig Petur egész életében hű volt a királyhoz, és nem ő gyilkolta meg a királynét sem, hanem Bánk.
Ez az oka annak, hogy Bíberách vallomásától Bánk lelkileg nem omlik össze. Igaz, hogy pozíciója megrendül, de felveszi a kardját, vagyis védelmezni akarja magát. Csakhogy ekkor furulyaszó hallatszik, és néhány jobbágy behozza Melinda holttestét. Bánk ekkor összeomlik, Melinda halálával minden elveszett a számára. Tiborc elmondja, hogy Melindát a határra menekülő Ottó hívei ölték meg, aki jutalmat ígért nekik ezért. Felgyújtották Bánk házát, Bánk rokonai mind benn égtek, Tiborc csak a haldokló Melindát tudta kimenteni, aki utolsó szavával azt kérte, vigye őt Bánkhoz, ezért Tiborc ide hozta Melinda testét. Bánk teljesen összeroppan (" Nincs a teremtésben vesztes, csak én! Nincs árva más több, csak az én gyermekem! "). Melinda halálával elvesztette élete értelmét, lelkileg megsemmisült, lelki halottá vált. Ekkor megváltozik a közhangulat, Bánk fájdalmát látva még a király is megrendül. Apja, III. Béla szavaira emlékszik, aki halálos ágyán "emberi uralkodásra" intette fiait. Megkérdezi a jelenlevőket, szerintük milyen ítéletet hozzon.