Nagy Mihály Zoltán
"Istenem, segíts! " A padkán kezdi, a pucér úttest szélénél, onnan halad lefelé, egészen az árok fenekéig. A levágott füvet ügyesen kikanyarítja a bokáig érő, csobogástalanul áramló vízből a partoldalra. Átérzi a munka fontosságát, örömét leli benne. A nyála időről időre kicsordul, de nem törődik vele. "Nincs itt Kári, hogy rámkiabáljon: törüld meg a pofád! " Órája nincsen – miért lett volna, ha nem tud eligazodni rajta –, mégis szinte percre pontosan félóránként megáll, maroknyi fűcsomóval letörli a pengét, hozzáhúzza a fenőkövet. Egyre inkább kívánja a füstölgést, de a pipatöméssel való bíbelődést elodázza. "Majd. Ha levágom ezt a zoldalt. Nagy Zoltán Mihály. Akkor leülök, rágyújtok. " Jócskán magasra hág már a nap az égi mezőn, mikor a kasza hegye megtorpan. Marci beledermed a mozdulatba, meghajolva bámul maga elé. "A zanyját. Egy táska! " Bőrtáska, két hatalmas csattal, erős füllel. Egyik sarka belóg a sárgás-zavaros vízbe, épp csak annyira, hogy a nikkelezett sarokszegély csillogása a felszínre világoljon, már-már elvakítva a szemet.
Nagy Zoltán Mihály Könyvei - 1. Oldal
(Nagy Zoltán Mihály Új csillagon). In: Együtt, 2004/3, 69-70. old., A teremtés legnehezebb napja: A Sátán fattya trilógia 3. része (regény, Ungvár-Budapest, 2004, 2006); Messze még az alkonyat: versesregény-variáció. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2008; Fogyó fényben: a Messze még az alkonyat című versesregény-trilógia második része. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2010., Túl a fényeken: a Messze még az alkonyat című versesregény-trilógia befejező része. Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 2012., Árnyék völgye. Elbeszélések, Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 2013. Irodalom, forrás: Pál György, A magyar irodalom Kárpátalján (1945-1990), Nyíregyháza, 1990; M. Takács Lajos, Még ma is küld írót a falu. In: M. T. L, Résnyire nyílt ajtók, Debrecen-Ungvár, 1991; S. Benedek András, A regény Ígérete. In: Pánsíp 1996., Dupka György: Kárpátalja Magyar személyi és intézmény-adattára. [Nagy Zoltán Mihály], Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993. Nagy Zoltán Mihály könyvei - 1. oldal. 108-109. old., M. L. / M. Takács Lajos: Nagy Zoltán Mihály.
Nagy Zoltán Mihály
Ha Ön még nem regisztrált korábban, akkor kérjük regisztráljon most! Új vásárló
Nagy Zoltán (Filmrendező) – Wikipédia
Iratok a Romániai Magyar Népi Szövetség történetéhez, 1944-1953. Társszerző. EME–Pro-Print, Kolozsvár–Csíkszereda, 2009. Denisa Bodeanu, történész, a Securitate Irattárát Vizsgáló Nemzeti Tanács tudományos munkatársa. 2009-ben szerzett doktori oklevelet a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. Kutatási területe: az etnikai és vallási kisebbségek helyzete Romániában a kommunizmus időszakában, a mindennapi élet a kommunizmusban. Eddig megjelent legfontosabb műve: Az elnémult harang. Egy megfigyelés története. Pálfi Géza katolikus pap élete a Securitate irataiban. Pro-Print, Csíkszereda, 2011. Nagy Zoltán (filmrendező) – Wikipédia. A könyvről: Kötetünk azokat a lehallgatási jegyzőkönyveket tartalmazza, melyeket a román államvédelmi hatóságok 1957 és 1960 között jegyeztek le a Márton Áron püspök dolgozószobájában elhelyezett mikrofon útján végzett lehallgatás eredményeképpen. Forrásértékük a történész számára felbecsülhetetlen, s általuk jobban megismerhetjük Márton Áron egyházpolitikai elképzeléseit, a keleti politikához fűződő reményeit és félelmeit, kapcsolati hálóját, az állammal szembeni passzív, de olykor ellenállásra buzdító egyházfőt, a püspöki aulán belüli személyes ellentéteket, konfliktusokat, az egyházmegye és az egyházmegyei intézmények, vagy akár egyes plébániák működését, és nem utolsósorban a romániai kisebbségellenes intézkedések miatt aggódó és azok ellen tiltakozó püspököt.
Nagy Zoltán Mihály könyve az epika, a líra, a dokumentum-feltárás, a szociográfia, a népköltészet és a népi emlékezet műnemi, illetve műfaji vonásait szintetizálva dolgozza fel ezeknek az éveknek a tragikus eseményeit. Nagy mihály zolpan.fr. A történet szerint a főhős, Tóth Eszter az 1944 telén gyűjtőtáborba hurcolt férfiakat élelemmel, ruhaneművel felkutató asszonyok között édesapja, bátyja és udvarlója látására a szolyvai táborhoz érkezik, s a tábor területén, a szögesdróton belül öt szovjet katona megerőszakolja. A leányt hazatérése után előbb a hódítókkal való paráznaság vádjával hozza rossz hírbe a falu, majd nem kívánt terhességének kiderülésével megalázóan kirekeszti. A saját családjában is peremre szoruló Tóth Eszter életét nemcsak az őt körülvevők viselkedése és az indokolatlan önvád súlyosbítja, hanem a faluközösségre egyre gyötrőbben ránehezedő kollektivizálás, illetve a megszilárduló totalitárius sztálini rendszer is. Eszter bátyja a "málenkij robotban", öccse egy gyötrelmes kényszermunka következtében pusztul el.