Az Úr Napja 12
Az Úr Napja 2
Az Úr napjáról szóló ószövetségi versek gyakran a fenyegető közelség és a félelemmel teli várakozás érzetét keltik: "Jajgassatok, mert közeledik az Úr napja" (Ézsaiás 13:6); "Mert közel van a nap, közel van az Úr napja! " (Ezékiel 30:3); "Reszkessen az ország minden lakosa, mert jön az Úr napja, bizony, közel van már! " (Jóel 2:1); "Hatalmas tömeg van az ítélet völgyében, mert közel van az Úr napja az ítélet völgyében! " (Jóel 4:14); "Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! Mert közel van az Úr napja" (Zofóniás 1:7). Ez azzal magyarázható, hogy az Úr napjára utaló igerészek – számos más ószövetségi próféciához hasonlóan – gyakran egyszerre szólnak a jövendölés közeli és későbbi beteljesüléséről. Az Úr napjára utaló ószövetségi igék némelyike olyan történelmi csapásokról szól, amelyek részben már beteljesedtek (Ézsaiás 13:6–22; Ezékiel 30:2–19; Jóel 1:15, 3:14; Ámósz 5:18–20; Zofóniás 1:14–18), míg mások az idők végén bekövetkező isteni ítéletet vetítenek előre (Jóel 2:30–32; Zakariás 14:1; Malakiás 4:1, 5).
Az Úr Napja Film
Ám 5, 18; Zof 1, 7; Ez 7, 10). Ezért az Úr napját megelőzi a bűnbánatra, megtérésre való felhívás ( Jóel 1, 13k; 2, 12; Mal 3, 2. 23). A kiválasztás ui. nem automatikusan biztosítja az üdvösséget (vö. Ám 3, 1k; 5, 18kk; 9, 1). Jeruzsálem eleste (Kr. e. 587) és a babiloni fogság mélyen belevéste Izráel hitébe az Úr napjának eljövetelét ( Ez 13, 5; 34, 12; JSir 1, 21; 2, 22). A fogság utáni próféták szerint Isten ama napon elpusztítja népének ellenségeit ( Zak 12, 3-6; 14, 13), népét pedig megtisztítja ( Zak 13, 1-14, 7; Mal 3, 2-6. 19 -24). Az utolsó nap eljövetele előtt elküldi követeit: egy angyalt vagy Illés prófétát ( Mal 3, 1. 23). Az ÓSZ-ben az Úr napja nem feltétlenül a teremtett világ végső történelmi pillanatát jelölte, hanem sokszor azt a napot, amikor Isten népe és a világ életében döntő jelentőségű fordulatot készít elő. Az ÚSZ-i képzet annyiban tér el ettől, hogy ott mindig ennek a világkorszaknak a végét jelöli a kifejezés. Jézus »ama« napról beszél, amelyet egyedül az Atya ismer ( Mt 7, 22; Mk 13, 32; Lk 10, 12).
Az Úr Napja 2022
Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság. " Az Úr napját rendszerint vasárnapnak tartják, de ez nem a zsidó sabbat közvetlen megfelelője. Más szóval, a vasárnap nem a "keresztyén sabbat". Habár szánnunk kell egy napot a pihenésre az értünk meghalt és feltámadt Úr tiszteletére, nem vagyunk a Törvény alatt (Róma 6:14-15). Jézus újjászületett követőiként szabadon imádhatjuk Őt bármelyik napon, amelyiket a lelkiismeretünk megenged. A Róma 14 világos magyarázatot ad arra, hogy a hívőknek miként kell navigálniuk a tanítványság kényes szürke területein. Az 5-6. versekben ez áll: "Ez az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, az pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében. Aki az egyik napot megkülönbözteti, az Úrért különbözteti meg. Aki eszik, az is az Úrért eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki pedig nem eszik, az Úrért nem eszik, és szintén hálát ad az Istennek. " Zsidó örökségére való tekintettel, néhány messiási zsidó továbbra is a szombatot tartja szentnek.
A húsvéti ünnepkör lezárása Pünkösd, majd Szentháromság vasárnapja. Ezt követő csütörtökön, illetve hazánkban munkaszüneti nap miatt vasárnap ünnepeljük az Úrnapját, Jézus Krisztus jelenlétét az Eucharisztiában. Katolikus főünnep az Eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Az Úrnap a legünnepélyesebb hitvallás, az Egyházhoz tartozás kifejezésének alkalma. 1209-ben Lüttichi Szent Julianna látomásokban kapott felszólítást az eucharisztia külön ünneppel való ünneplésére. Julianna beszélt gyóntatójának látomásairól, tanácsot kért teológusoktól, többek között Jacobus Pantelonistól, a későbbi IV. Orbán pápától. Az ünnepet 17 évig csak Lüttichben ülték meg, de a század közepén már az egész egyházmegye számára kötelezővé vált az ünnep, majd 1264-ben IV. Orbán általánossá tette. Céljaként az euchariszta melletti ünnepélyes hitvallást jelölte meg. Az úrnapja ünnephez kapcsolódó körmenet célja kettős volt: hitvallás az eretnekekkel szemben; illetve Krisztus felmutatása a világnak, és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak.