20 Századi Építészet
2022. június 27., hétfő 16:08 | HírTV A festői Sidi Bou Said számos művészt megihletett már, nem meglepő, hogy évtizedek óta művészek kedvenc találkozóhelye, sőt lakhelye is. Alkotásaikat az ezeregy éjszaka meséibe illő utcácskákban, kis galériákban és kézműves kerámiaboltokban értékesítik. 20 századi építészet mérő. Keleti kényelem, mediterrán hangulat Az elképesztően fotogén Sidi Bou Said, Tunisz bohém tengerparti elővárosa, tele képeslapra illő utcarészletekkel, igazi mediterrán életérzéssel. Hófehérre meszelt házait kovácsoltvas ablakkeretek és égszínkék faajtók díszítik, a Földközi-tenger csodálatosan kék vize pedig egészen különleges hátteret fest mindehhez. Nem véletlen az sem, hogy a város szabadtéri kávézóit az épületek lapos tetején nyitották meg, az ott kialakított teraszokon igazi arab stílusban berendezve, hogy a vendégek autentikus környezetben, zavartalanul csodálhassák a fantasztikus kilátást a kék-fehér házakra és a végtelen tengerre. Csak dőljünk hátra egy isteni cappuccino társaságában, élvezzük a mediterrán napot és a tunéziai vendégszeretetet.
20 Századi Építészet Angolul
A negyedik csomópont Lechner Ödön munkássága, aki ugyanúgy a historizmussal kezdett. Németországban és Franciaországban tanult, és azt gondolta hogy azzal a világgal, amit megteremtett a motívumrendszerével, felállítja a nemzeti építészet alapelveit. Lechner nemcsak az alkotásai miatt volt rendkívül fontos, hanem az intézményesített rendszer miatt is, amit létrehozott a Magyar Építőművészek Szövetsége megalapításával, és amiből egy óriási elágazást lehet felvezetni. "Lechner mellett és után nem volt könnyűdolga egy magyar építésznek. Fel volt adva a lecke, elszakadni a múlttól és megteremteni a magyar építészet jövőjét. A 20. század magyar építészete 1. - Örökségünk értékei, válságos évtizedek - Vámossy Ferenc - Régikönyvek webáruház. A Lechnert követők ezt többféle irányból folytatták. Voltak, akik a szecesszió vonalán haladtak, mint Komor Marcell és Jakab Dezső, Kőrösi Albert és Vidor Emil. Volt, aki a premodern felé fordult, mint Lajta Béla, és voltak, akik az építészet nemzeti jellegét a múltban keresték, így Kiss Martin és Lechner Jenő. Mások a népi hagyományban, például Koós Károly. Az örökség ténye felerősödött, hiszen Lechnerrel megjelent valami új, amit az őt követőknek az előzővel szembeállítható, saját feladattá emelkedett. "
Zalaváry Lajos (1923-2018) munkásságát, alkotói és emberi magatartását, szellemi örökségét egykori munkatársai, építészek és művészettörténészek tudományos konferencia keretében idézték fel. Zoboki Gábor – Götz Eszterrel közösen készíttet – előadásában arra az építészi családfára, láncra hívta fel a figyelmet, amely meghatározza az építészek, így Zalaváry munkásságát is. "A mester bebizonyította, hogy nem egy önálló egoként látta a pályáját, hanem mindig egy előzményre és "utolmányra" helyezte azt" – mondta. A szobája falán ott volt Lechner portréja, tehát világosan meghatározta, honnan vezeti le a gondolkodását. 20 századi építészet ligete. Zoboki Gábor hangsúlyozta, fontosnak érzi, hogy ennek a karakterológiának a 20. századi felállítását elindítsák. Zalaváry sokszor beszélt arról, hogy egy építész nem csupán helyhez és időhöz kötődik, hanem alapvetően a mesterei által hagyott tudást és szemléletet viszi tovább, azt gyarapítja a saját látásmódjával, tehetségével, tudásával, lehetőségeivel. Ez igen fontos igazságot vet fel, ugyanis a 20-21. századi magyar építészet története inkább a vitákra, ellentmondásokra és nézetkülönbségekre koncentrál – mutatott rá Zoboki Gábor.