Gázi Kászim Pasa Dzsámija
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. Megcsodálható a szépen díszített, Mekka irányába tájolt imafülke, a mihrab, és egyes falrészeken fölfedezhetjük a Korán kalligrafikus sorait. A sekrestyék szomszédságában láthatók a Gázi Kászim pasa egykori fürdőjében használatos mosómedencék. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Gázi kászim pasa dzsámija pécs. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét. Pécs, Széchenyi tér
Gázi Kászim Pasa Dzsámija – Wikipédia
A kupolát 1956 -ban firenzei típusú félgömbbé alakították át (mely az eredeti török állapotokhoz is jobban hasonlít). [3] Fűtésrendszere 2018 óta a pécsi távhőre van kötve. [4] Képek [ szerkesztés] A templom ablakai A templom belseje A templom a 19. század elején A templom az 1880-as években A templom a felújítás előtti Széchenyi téren A templom belső tere Kupola Légi felvétel Éjszakai díszkivilágítás Látkép, 2017 A kereszténnyé alakított dzsámi szentélye Altemplom Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091 Szerk. Fülep L. : A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp. 1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61. 3465. Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. 1981. - ISBN 963-280-607-7 Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. Gázi Kászim pasa dzsámija – Wikipédia. ISBN 963-208-384-9 H. Stierlin. Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp.
András királytól elnyert és itt elhelyezett Szent Bertalan -ereklye után kapta. [2] A templom hajója ekkor 30 méter hosszú és 10 méter széles volt síkfödémmel. Torony nyomai nincsenek. A 14. században a templomot kibővítették, a főhomlokzat délnyugati részére sarokpillérekkel megerősített saroktorony került. A szentély keleti irányban kb. 5 méterrel ki lett bővítve, összesen 37 méterre növelve a templom hosszát. A korábbi síkfödémet dongaboltozat váltotta fel. A 15. század végén reneszánsz stílusban jelentősen kibővítették a templomot: a főhajó mellett pilléres rendszerrel két mellékhajót kapott, a szentély félköríves lett. Feltehetően ekkor épült meg a gyűjtő csontház is. Az épület ekkor kb. 40 méter hosszú és 20 méter széles volt, a székesegyház utáni második legnagyobb a városban. Az 1543 -as török bevonulás után a templomot egy ideig kettéosztva használták, a főhajót kettéosztó falazás nyomai a mai napig megmaradtak. A dzsámi a török korban [ szerkesztés] A 16. század második felében, feltehetően az 1560-as években (más források szerint már 1543 és 1546 között) a templomot lebontották, és a köveiből építették fel a jelenleg is álló dzsámit.