Magyar Az Akinek Fáj Trianon
A magyarok közel 80 százalékát kifejezetten érdekli a történelem, ezen belül a trianoni békeszerződés az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó témakör – derül ki a Lendület-Trianon 100 Kutatócsoport által májusban elvégzett országos közvélemény-kutatásból. Kiderült, hogy a családi és személyes kötődés is jelentős a magyar társadalomban, hiszen a válaszadók 28 százalékának van határon túlról átköltözött személy a felmenői között. Közel minden ötödik magyarországi magyarnak jelenleg is van elcsatolt területen élő rokona, s a megkérdezettek 2 százaléka maga is határon túl született. Határon túli magyar ismerőssel a megkérdezettek 37 százaléka rendelkezik. Magyar az akinek fáj trianon 2022. A Hetek pénteken megjelenő számában bővebben is olvashatnak majd Trianon századik évfordulójáról Ablonczy Balázs történésszel készült interjúnkban. A felmérés szerint az emberek 94 százaléka gondolja ma úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben. 85 százalékuk úgy véli, hogy a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája, illetve ugyanennyien értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy "Magyar az, akinek fáj Trianon".
Magyar Az Akinek Fáj Trianon 2021
Magyar Az Akinek Fáj Trianon 2022
Ezután a bevándorlásról is beszélt, és arról, hogy ne a "porbafingó hárommilliós Szlovákia" mondja meg az országnak, mit tegyen a bevándorlókkal. Az eseményre több civil szervezetet és pártot is meghívtak a szervezők elmondása szerint, de utóbbiak közül csak a Mi Hazánk Mozgalom fogadta el a meghívást, így aztán Toroczkai László is hosszadalmasan felszólalt "a világ legigazságtalanabb békediktátumáról". A politikus elismételte, amiről már korábban is beszélt, hogy szerinte jogi szempontból érvénytelen ez a diktátum, ezért aztán benyújtottak egy törvényjavaslatot, miszerint helyezzék hatályon kívül a trianoni békét becikkelyező 1921-es magyar törvényt. Magyar az akinek fáj trianon 2021. Bár azt Toroczkai sem tudja, hogy "hány bátor parlamenti képviselő" van a magyar országgyűlésben, akik erre szavaznának. A Mi Hazánk elnöke azt ígérte az embereknek a Kossuth téren, hogy ha az országgyűlés ezt megszavazza, akkor egy újabb kezdeményezést adnak majd be, ami meg arról szólna, hogy a magyar kormány mindezzel forduljon az ENSZ közgyűléséhez.
De ez nem jelenti azt, hogy bárkit le kéne szoktatni arról, hogy fájjon neki Trianon vagy igazságtalanságként élje meg a helyzetet. Egry szerint a épp azt kéne belátni, hogy csakis a kölcsönös empátia és a párbeszéd vezet előre: ha elfogadjuk, hogy máshogy is lehet viszonyulni ehhez a kérdéshez, mint ahogy mi tesszük. A nemzetárulózás kontra fasisztázás nem vezet sehova. Akárcsak régen, ma is sokféleképpen élik meg az emberek a kisebbségi létet, így nyitottnak kéne lenni egymás nézőpontja iránt – mondja Egry, aki szerint olyankor sem kéne csípőből ítélkezni, mikor például egy felvidéki magyar szülő szlovák iskolába íratja a gyerekét. Bűnös Európa. Mottó: ”Magyar az, akinek fáj Trianon”. Az eltérő tapasztalatok feltárására irányul az a projekt is, amelyre tavaly 2 millió eurót ítélt meg az Európai Kutatási Tanács. A következő öt évben azt kutatják majd, hogy a helyi közösségek miként élték meg a Monarchia szétesését, és hogy próbálták megtalálni helyüket az utódállamokban. Ehhez kilenc kistérséget választottak ki, amelyekkel eddig nem foglalkoztak behatóan.