Ady Endre Legszebb Versei - Íme 10 Csodálatos Költemény Adytól

Összeállításunkban Ady Endre 10 szerelmes versét gyűjtöttük össze. Ady szerelmi költészetében két fontos korszak volt, azaz két nagy szerelem. Az első a Lédával együtt töltött idő és a lehetőség, hogy Párizsban látogathatott. A második a fiatal, bohókás lánnyal, Csinszkával. Íme Ady Endre szerelmes versei Ady Endre: Szakits, feledj! Ady Endre: Búcsú Siker-asszonytól Ady Endre: Az alvó királyleány Ady Endre – A mi násznagyunk Ady Endre: A türelem bilincse Ady Endre – Valaki, valaki emleget Valaki, valaki most emleget, Mert nagyon könnyező vagyok S előttem párisi utca-ormok Hasogatják az eget, Szelid kárpitját a nagy égnek. Vidám legények Jönnek dalolva Sötét utcáknak mélyiről. Gondolkozom: kiről, miről, Mikor mindegy. Valaki, valaki most emleget. Merre megyek, Van-e út az utca mélytől Föl a hasogatott égnek? Még sokáig kisér az ének S én botorkálok tovább, Keresem, aki emleget, Keresem lelkemben azt, Akiért érdemes volna Igy élni busan és loholva Sötét utcákról nézve az eget, Valaki szán, Valaki szánja Azt, ki Párizs sötét utcáira Dobva nézi, kívánja Az eget S akit megrikat az az ének, Melyet dalolnak Éjszakában vidáman vesző Rongyos, de társas legények.

• Ady Endre legszebb versei - íme 10 csodálatos költemény Adytól
• Ady-versek angolul - diakszogalanta.qwqw.hu
• Szerelmes versek

Ady Endre Legszebb Versei - Íme 10 Csodálatos Költemény Adytól

Hasogatják az eget. Ady Endre: Szép voltál volna Ady Endre: Imádság a csalásért Ady Endre: Holnap is így Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben

Ady-Versek Angolul - Diakszogalanta.Qwqw.Hu

Már ránk szakadt a bús, vak este. Én nyöszörögtem. A habok Az üzenetet egyre hozták: Várunk. Van-e már aranyod? Zúgtak a habok, a habok. És összecsaptunk. Rengett a part, Husába vájtam kezemet, Téptem, cibáltam. Mindhiába. Aranya csörgött. Nevetett. Nem mehetek, nem mehetek. Ezer este múlt ezer estre, A vérem hull, hull, egyre hull, Messziről hívnak, szólongatnak És mi csak csatázunk vadul: Én s a disznófejű Nagyúr. Ady Endre: Intés az őrzőkhöz Imádság a háború után Ady Endre – A föl-földobott kő Ady Endre: Az Úr érkezése Ady Endre – Imádság háború után Ady Endre: Az anyám és én Sírni, sírni, sírni Ady Endre: Sírni, sírni, sírni Ady Endre: Párizsban járt az ősz Ady Endre: Szent Margit legendája Kimaradt a kedvenc versed Ady Endrétől? Írd meg kommentben! Hirdetés

Jöjjön Ady Endre legszebb versei összeállításunk. Íme 10 csodálatos költemény Adytól. Ady Endre – Fölszállott a páva Ady Endre: Harc a Nagyúrral Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem, megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom. Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. "Nézd meg, ki vagyok" (súgtam neki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett. (Vad vágyak vad kalandorának Tart talán? ) S térdre hulltam ott. A zúgó Élet partján voltunk, Ketten voltunk, alkonyodott: "Add az aranyod, aranyod. " "Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad, Engem szólítnak útra, kéjre Titokzatos hívó szavak, Nekem már várni nem szabad. " "A te szivedet serte védi, Az én belsőm fekély, galád. Az én szivem mégis az áldott: Az Élet marta fel, a Vágy. Arany kell. Mennem kell tovább. " "Az én jachtomra vár a tenger, Ezer sátor vár énreám, Idegen nap, idegen balzsam, Idegen mámor, új leány, Mind énreám vár, énreám. " "Az egész élet bennem zihál, Minden, mi új, felém üget, Szent zűrzavar az én sok álmom, Neked minden álmod süket, Hasítsd ki hát aranyszügyed. "

Szerelmes Versek

Kacagtok, fitymáltok, míg mellettetek elbotorkálok... Honnan is tudnátok, hogy ez a sápadt, lomha, vézna ifjú egy száműzött királyfi?..... voltam én! Rongyos cipőjű, foltozott könyökű, hatalmas királyfi. Rózsás volt az arcom, ragyogó fekete a két nagy szemem, hullámmal csapódott fehér homlokomra fekete hajam... S a trón, a trón! Hatalmas aranytrón ragyogott felém. Nagy volt birodalmam, csodásan mesés nagy. A szívem, a szívem... Az volt a legtelibb szív minden szívek között... Királynője is volt! Megálljatok... ott tanítottam a kis szobában, aztán bealkonyult, szomorú voltam volt nagyon. Künn kigyúltak, a lámpák s az én nagy szemeim belemeredtek az emberes utcába. Mellettem a leckéjét darálta a fiú, kiért négy forintot fizettek nekem... Aztán nagyon keserűnek éreztem a szívemet.... Sohase fognak az én szemeim úgy eltévedni, mint akkor. Sohase fog az szívem olyan keserű lenni, mint akkor. Sohase látom meg én többé Melaniet, ki nénje azon fiúnak, kiért négy forintot fizettek nekem... És nem tudom őt elbeszélni nektek.

Ahogy mentem oda, ahol a Szajna folyik, kis gallydalok lágyan égtek a szívemben, füstös, furcsa, komor, lila dalok. azt gondoltam sóhajtottak, hogy meghalok. Az ősz lépett előre, és azt súgta nekem: A Boulevard St Michel abban a pillanatban megborzongott. Suhogás, a poros, játékos levelek megremegtek, megpördült az út mentén. Egy pillanat: a nyár nem vett tudomást: nevetve, az ősz elpördült Párizstól. Hogy itt volt, egyedül én tanúskodom, a fák alatt, amelyek nyögnek. /Internetes fordítóval vissza angolból. Dehát hol van ez az eredetitől?! /