viktornyul.com

July 8, 2024

[1] A Hármas szövetség tagjai Előzményei [ szerkesztés] Az ausztriai császár-magyar király, a német császár, valamint az orosz cár véglegesnek 1872 szeptember havától tekintetett, amikor az elől nevezett két uralkodó külügyminisztereik kíséretében I. Vilmos császár látogatására Berlinbe érkeztek és a külpolitikai ügyeket is tanácskozásaik körébe vonták. Hármas szövetség (1882) – Wikipédia. A gyanakodó francia sajtó ebben az 1815. évi Szent Szövetség megújítását látta, mely a népszabadság, különösen pedig a köztársasági irány ellen alakult és az új francia köztársaság szükségesnek hitte nagy hadi készületekkel védekezni. Valóban pedig nem volt egyéb, mint a három nagyhatalmasság egyetértése arra nézve, hogy a dolgoknak az 1866-os prágai és az 1871-es frankfurti béke által keletkezett új rendjébe belenyugszanak, vagyis a létező állapotokat jogosaknak elismerik és a népek életének békés fejlődésére alapul fogadják, védelmezik. Egy nemét képezte tehát a békeszövetségnek és így azt is magában foglalta, hogy se Franciaország törekvései a nevezett hatalmaknál támogatásra nem találnak, se pedig Oroszország nem fogja a keleti kérdést a szláv-törekvések szempontjából erőszakos megoldásra vezetni.

1893 Oroszország Védelmi Szerződés Módosítás

Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Hármas szövetség (1882) Dreibund Triplice alleanza Európa 1882–1914: Hármas szövetség (rózsaszín) és antant (kék) Típusa katonai védelmi szövetség Aláírás dátuma 1882. május 20. 1893 oroszorszag védelmi szerződés . Aláírás helye Bécs Aláírók Sablon:Német Császárság Osztrák–Magyar Monarchia Olasz Királyság A Wikimédia Commons tartalmaz Hármas szövetség (1882) Dreibund Triplice alleanza témájú médiaállományokat. Hármas szövetség nek ( németül: Dreibund, olaszul: Triplice alleanza) nevezik azt a katonai szövetségi megállapodást, amelyet 1882-ben Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia kötött az Olasz Királysággal. Ténylegesen német–osztrák szövetséget jelentett, mert a harmadik szereplő, Olaszország hamarosan elsodródott tőlük, és az első világháború folyamán 1915-ben a németellenes táborban kötött ki.

A kettős szövetséget osztrák oldalon sokan bírálták, főleg a liberálisok és a Habsburg-hű politikusok, köztük Franz Kuhn von Kuhnenfeld is, aki 1868–1874 között a Monarchia hadügyminisztere volt. A liberalizmusra hajló trónörökös, Rudolf főherceg és újságíró barátai ( Moritz Szeps, Maurice de Hirsch) szintén végzetesnek tartották a Monarchia szoros elkötelezettségét a domináns, de egyre inkább elszigetelt Német Birodalomhoz. Rudolf félelmei fokozódtak, amikor kitűnt, hogy a mérsékelt III. Frigyes császár beteg, és helyét hamarosan az agresszív II. 1893 oroszország védelmi szerződés felmondás. Vilmos veszi át, akit Rudolf személyesen is gyűlölt. De minden kezdeményezés, ami a Monarchia szövetségi rendszerének újragondolását célozta (kibékülés Oroszországgal, szövetség Franciaországgal és Nagy-Britanniával), 1888-ban zátonyra futott Ferenc József császár ellenállásán, aki a szerződések szilárd betartásához ragaszkodott, ebben a Monarchia német párti, nacionalista politikusai támogatták. [1] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Brigitte Hamann: Kronprinz Rudolf.