Európai Unió Megalakulása

Súlyos aránytalanság jellemzi az uniós intézmények vezetői összetételét. Miközben a közép-kelet-európai tagállamok alig férnek hozzá az EU működését meghatározó csúcspozíciókhoz, Nyugat-Európa a befolyásos posztok 60 százalékát birtokolja. Az uniós elitet vizsgáló friss tanulmány szerint a torz összkép nagyban meghatározza régiónk rossz viszonyát Brüsszellel. Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, tizennégy év alatt azonban csak négy vezetői pozíciót töltött be magyar tisztviselő uniós intézmények élén. A European Democracy Consulting tanácsadó cég egy friss elemzésében nyolcvankilenc EU-s csúcspozíciót vizsgált meg, kutatásuk két fő szempont mentén épül fel: Hány vezetőt delegáltak összesen az egyes unós országok a vizsgált hetvenkét pozícióra; Az adott ország által delegált vezetők összesen mennyi ideig birtokolták a mandátumot. A dokumentumból pedig kiderül: a közép-európai régió messze a leginkább alulreprezentált térség a fontosabb posztokon. Az Európai Unió megalakulása óta Nyugat-Európa tartós dominanciát alakított ki a vezetői pozíciók felett.

• Európai Unió Megalakulása
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem
• Schengen nato térkép
• Erről szólhat 2021 az Európai Unióban - Infostart.hu

Európai Unió Megalakulása

Gyakorlatilag megalakulása óta folyik a vita arról, hogy hogyan lehet polgáraihoz közelebb hozni az Európai Uniót. Az intézményrendszer demokratizálását tervezgető nagyívű gondolkodók időről-időre sikereket érnek el - mint például az 1979-től ötévente megrendezett európai parlamenti választások -, sokszor azonban elképzeléseik érdeklődés hiányában fiókban maradnak, vagy éppen a kezdeti sikerek után kudarcot vallanak, mint például a csúcsjelölti rendszer. Számosan vannak azonban, akik az európai integráció sikerességét nem az intézményrendszer demokratikus átalakításától, hanem attól remélik, hogy az Európai Unió a tagállamok és az európai polgárok számára olyan fejlesztéseket tesz lehetővé, amelyek egyébként nem valósulhatnának meg. Ezért is érdekes az Eurobarometer késő nyáron felvett felmérése, amely az állampolgárok véleményét kérdezte meg az Európai Unió által finanszírozott fejlesztésekről. A felmérés összesen több mint 25. 000 interjú eredményeként született meg, amelynek keretében Magyarországon is ezer embert kérdeztek az Európai Unió finanszírozási programjainak, azon belül is a regionális politikai programoknak a megítéléséről.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A cikkünk végén Ön is szavazhat a kérdésről. A legutóbbi cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy miként válhat egy díj diplomáciai eszközzé az Európai Unió kezében. Alekszej Navalnij és a Szaharov-díj története jó példája annak, hogy az EU milyen módon képest nyomást gyakorolni azokra az országokra, ahol sérülést szenvednek az alapvető emberi jogok. A Konferencia Európa Jövőjéről szóló uniós program több témában is lehetőséget ad az állampolgárai számára, hogy beleszóljanak abba, hogy miként képzelik el Európa jövőjét a világpolitikában. A mai cikkünkben arra keressük a választ, hogy egyáltalán fontos-e, hogy az európai közösségre úgy tekintsünk, mint egy olyan egységre, amely minden tagállama nevében képes egységes állást foglalni egyes geopolitikai eseményekkel kapcsolatban, továbbá arra is kitérünk, hogy milyen javaslatokat fogalmaztak meg a civilek a digitális platformon. Egységben az erő Az Európa jövője rovatunk legelső cikkében beszámoltunk arról, hogy a konferencia nem csak a polgári vitacsoportokból áll, hanem a digitális platformból is.

Schengen Nato Térkép

Sok tekintetben 2020 a több évre szóló nagy döntések meghozatalának az éve volt, míg 2021 alaphelyzetben a végrehajtás és megvalósítás kezdete lehet – vélik szakértők az idei év várható fontosabb uniós teendőit és eseményeit vizsgálva. Az EU életében mindig akad néhány olyan nagy horderejű visszatérő döntési helyzet, amelyek kiszámítható módon ismétlődnek, mint az ötévenkénti európai választás, az új Európai Bizottság meg az új Európai Parlament megalakulása, vagy a közös költségvetés éves és hétéves kereteinek a kitárgyalása és elfogadása. Ezek mindegyike többnyire hónapokra, ha ugyan nem évekre leköti az EU-szintű politikai viták és végül döntések menetét, és ennyiből meghatározó elemei tudnak lenni egy-egy munkaévnek. Mindebből 2021-re – a majdani 2022 éves közösségi költségvetés őszi, kora téli vitáit leszámítva – nem jut majd semmi, lévén tavaly a legutolsó nagy falaton, a hétéves keretköltségvetés eldöntésén is túl tudtak lépni. Ami persze nem jelenti azt, hogy eseménytelenség vár az Európai Unióra idén: átfogó integrációs döntések helyett éppen elég munkát adnak majd a korábbról átnyúló válságok – így mindenekelőtt a koronavírus-járvány és a migrációs válság kezelése -, valamint és főként a tavalyi alapdöntések meghozatala után a 2021-2027-es keretköltségvetés és a járvány gazdasági kártevéseire válaszul felállítandó helyreállítási megapénzalap beüzemelése.

Erről Szólhat 2021 Az Európai Unióban - Infostart.Hu

"Kijelenthetjük, hogy minden frissen csatlakozott tagállamra ínségesebb időszak vár a befolyásos pozíciókat illetően" – írják. A szintén nem uniós alapító déli és északi tagállamok azonban csatlakozásukat követően öt évvel elkezdtek felzárkózni a nyugati erőfölényhez. Régiónk esetében azonban ez a váltás nem történt meg. Annak ellenére, hogy az ezredfordulót követően lezajlott bővítési hullámmal a pályázható beosztások mennyisége is jelentősen, 35-ről 145-re emelkedett. A közép-kelet-európai térségben Magyarország viszonylag jól áll. Lengyelország az elmúlt tizenhat évben öt vezetői pozíciót töltött be, régiónkban másodikként őket követjük az eddig megszerzett négy posztunkkal. Ha azonban lakosságarányosan vizsgáljuk a pozícióharcot, egészen más képet kapunk. A tagországonkénti népesség tekintetében Észtország a két delegáltjával toronymagasan vezet, őket követi Szlovénia kettő és Lettország egyetlen megszerzett pozícióval. Ebben a rangsorban Magyarország csak a negyedik helyen áll, Lengyelország pedig a régió tizenegy tagállama közül az utolsó helyre kerül.