Dég Festetics Kastély — A Török Kori Buda (1541-1686)
Bár az építményt 1979-ben helyreállították, 1999 nyarán és 2010-ben a tó zsilipjének nem megfelelő áteresztő kapacitása miatt a földszintjét elárasztotta a víz. Az épület állaga folyamatosan romlik, felújítása sürgős. Festetics-kastély - Dég - KASTELYOK.COM. Hollandi-ház A tó különböző szakaszainak és a kapcsolódó vízrendszerének helyreállítása tehát ennek az értékes építménynek a védelmét, valamint a hasonló áradások megakadályozását is szolgálja. A kastélypark A dégi Festetics-kastélyt, mely hazánk egyik legszebb és egyetlen látogatható klasszicista kastélya, Magyarország legnagyobb történeti kertje veszi körül. A klasszikus tájképi ("angol") kertépítészeti stílus jellemzője, hogy belső arányaival, természetességével, esztétikai megoldásaival szinte észrevétlenül simul bele az adott épületet és parkját tágan értelmezve körülölelő tájba. A dégi történeti kastélykert esetében a szoros kapcsolatot tovább fokozza vízrendszerének a meglévő adottságokat kihasználó egykori kialakítása, mely a kertbe érkező három patak vizének hasznosítására épült.
- Festetics-kastély - Dég - KASTELYOK.COM
- Hamarosan újra látogathatóvá válik a gyönyörűen felújított Festetics-kastély Dégen
- Buda török kézre kerülése – Wikipédia
Festetics-Kastély - Dég - Kastelyok.Com
A kastélyt a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik, mivel több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt. Festetics Andor (1843-1930) gróf és Pejacsevich Lenke (1851-1936) grófnő fia, Festetics Sándor gróf, az 1920-as években átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt; ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja. Hamarosan újra látogathatóvá válik a gyönyörűen felújított Festetics-kastély Dégen. A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben hamarosan német hadikórház működött. Az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a második világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították. Az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt színvonalas klasszicizáló díszítőfestésekre bukkantak, ezek egy része ma megtekinthető. Festetics-kastély leírása Szabadon álló, egyemeletes, alagsoros, U-alaprajzú épület.
Hamarosan Újra Látogathatóvá Válik A Gyönyörűen Felújított Festetics-Kastély Dégen
Magyarország egyik legnagyobb szabású angolkertje a dégi kastélypark, amelyet három patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. A tájképi kert létrehozásának pontos időpontját nem ismert, viszont a Hasznos Mulatságok folyóirat már 1817-ben úgy írt a parkról, mint ami "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Halastava a leghossz. A kastélyt övező park tavának szigetén álló, hollandi ház nevű különleges épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték Festetics Pál idejé a hazai parkok tavai között
Kastélypark Magyarország egyik legnagyobb szabású angolkertje a dégi kastélypark, amelyet három patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. A tájképi kert létrehozásának pontos időpontját nem ismert, viszont a Hasznos Mulatságok folyóirat már 1817-ben úgy írt a parkról, mint ami "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. A tó zsiliprendszere rekonstrukció alatt áll. Az 1700-as évek végén Festetics Antal által építtetett kastély parkjában mesterségesen kialakított tó, a Park-tó vizét a Bozót-patak táplálja. Az 1920-as években, a kastély korszerűsítése kapcsán épült a rózsakert a teniszpályával, klasszicizáló lugassal és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott parterrel, utóbbi ma már nem látható. Napjaikban is megtekinthető a szintén ebből az időből való a gótizáló szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. Hollandi ház A kastélyt övező park tavának szigetén álló, hollandi ház nevű különleges épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték Festetics Pál idején.
1538 -ban a felek békét kötöttek Váradon, ennek értelmében Szapolyai halála után Ferdinándra szállt volna a korona. A megállapodást titokban tartották, de mindkét fél egymást akarta kijátszani. Ferdinánd 1539 októberében nyilvánosságra hozta a törökök előtt a váradi békét, de a szultán – mivel az Oszmán Birodalom érdekei úgy kívánták – hajlandó volt megbocsátani Szapolyai "eltévelyedését". Szapolyai János magyar király a halála előtt ( 1540 -ben) – annak tudatában, hogy fia született feleségétől, Jagelló Izabellától – megváltoztatta végrendeletét és gyermekét, János Zsigmondot jelölte utódjának. Buda ostroma [ szerkesztés] A király halála után Ferdinánd Isztambulban érvényesíteni akarta magyar trónigényét, de Fráter György, I. Buda török kézre kerülése – Wikipédia. János magyar király és a Szapolyai-család szolgálatában álló pálos szerzetes és püspök a rákosi országgyűlésen királlyá tette a csecsemő trónörököst, János Zsigmondot. Habsburg Ferdinánd azonban nem nyugodott bele, s Erdélybe küldött biztosai kötelezni akarták a magyar rendeket, hogy tegyenek hűségesküt a Habsburgoknak.
Buda Török Kézre Kerülése – Wikipédia
Budavár ostromának 333. évfordulója alkalmat ad arra, hogy a török elleni harcok hőseinek leszármazottai megemlékezzenek őseik dicsőséges tetteiről. Az ő emlékezetük egyrészt személyes, családi alapokon nyugvó tiszteletadás, másrészt nemzeti érzések megnyilvánulása. Ők képviselik most is körünkben az emlékezet mélyről eredő hagyományait. A történelmi érzület nem mindig tárgyilagos, de mindig önmagát keresi. Évszázadok eseményeit szemlélve világosan látható, hogy a magyarságnak mindig is küzdenie kellett létéért, önállóságáért, vallási identitásáért. Buda visszafoglalása egyike azon jeles eseményeknek, ahol a magyarság meg tudta mutatni elszántságát, nemzeti erejét, erős katolikus hitét. A török kiűzése nemcsak Buda, hanem az egész magyarság történetének sorsfordító eseménye volt. Elhárult a legfőbb akadály az ország egyesítésének útjából és megkezdődhetett a magyar polgári fejlődés. 333 évvel ezelőtt Európa a keresztény civilizáció győzelmét ünnepelte. A magyar nép átélhette történetének egyik legnagyobb dicsőségét, amikor a nemzeti eszme és a keresztény hitvallás együtt, győztes, nemzetmegtartó erővé válhatott. "
A helyben maradt magyarok főbírájának a szultán Werbőczy Istvánt, a korábbi kancellárt nevezte ki, ő azonban még 1541 októberében meghalt. (Állítólag a budai pasa mérgeztette meg. ) A török uralom első évében ugyanaz maradt a budai városi bíró, aki a foglalás előtt volt, és az esküdtek is a korábbi elitből kerültek ki. A későbbi budai bírák között már renegátokat is találunk, akik szolgálatukért szpáhi rangot kaptak. Az első ismert, 1547-es török adóösszeírás szerint ekkor a városban még 238 nyugati keresztény (az ő szemükben hitetlen, azaz kjáfir, más kiejtéssel gyaur) család élt! A keresztények egy ideig vallásukat is "korlátozás nélkül" gyakorolhatták, mert meghagyták nekik a város északi részében álló egykori magyar plébániát, a Mária-Magdolna-templom ot, a későbbi Helyőrségi templom ősét. A templomot a katolikus és a protestáns felekezet egyaránt használta. Később, valószínűleg 1596-ban azonban ezt a templomot is elvették, és dzsámivá alakították. Az évek során a keresztény lakosság létszáma egyre csökkent, mert tiltották a városba való beköltözésüket.