viktornyul.com

July 7, 2024

Sir David Attenborough (1926) angol természettudós és dokumentumfilmes. Immár hét évtizede van a pályán. Természettudományokat tanult Cambridge-ben, majd rövid kiadói kitérő után a BBC -nél helyezkedett el. Zoo Quest című, legendássá vált televíziós sorozatában átfogó szemlélettel és sokféle értelmezéssel mutatta be nézőinek a Föld élővilágát. David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei - Áll. Legutóbbi alkotása, a Planet Earth II minden idők legnézettebb természettudományos dokumentumfilm-sorozata. Az Egy ifjú természettudós történetei első kiadása magyarul Titokzatos állatok nyomában címmel 1993-ban jelent meg. A némileg átdolgozott jelenlegi kiadás teljesen új fordítás, a szerző új előszavával és frissített képanyaggal. Kapcsolódó könyvek

David Attenborough: Egy Ifjú Természettudós Történetei - Áll

1954-ben az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen - a BBC új, Állatkerti gyűjtőutak című sorozatát. Ez a könyv három ilyen utazás története. Társaival a helybeli őslakosokkal együtt kutatott az akkori Brit Guyanában óriáshangyászok, Indonéziában komodói sárkányok és Paraguayban tatuk után. Volt dolguk pirájákkal, dühös kúszósülökkel és szökésre mindig kész pekarikkal. Megküzdöttek a komisz terepviszonyokkal, a kiszámíthatatlan folyókkal, hogy megörökíthessék e távoli vidékek hihetetlen szépségeit és mesésen változatos élővilágát. Módszereik ma már idejétmúltnak tűnnek, de az állatok, növények, helybeli emberek és a környezet iránti csodálatuk és tiszteletük még mindig példamutató. A szerzőre oly jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és lelkesedése azóta is töretlen.

Mi kilenc ígéretes könyvet mutatunk nektek, hogy segítsünk a választásban. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> A szerzőről David Attenborough művei Sir David Frederick Attenborough (London, 1926. május 8. –) brit természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője. A Cambridge-i Egyetemen végzett, 1957 óta készít természetfilmeket és sorozatokat a brit BBC televíziócsatorna számára, amelyek közül is a legismertebb a kilenc tagú Élet-sorozat, mely átfogó képet mutat be a földi élővilágról. Emellett a BBC programigazgatója volt az 1960-as és 1970-es években. A természettudományok széles körű ismertetésében végzett nagy formátumú munkásságának elismeréseképpen egy 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt róla neveztek el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi). Attenborough a magyar nézők szívébe híres-hírhedt trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak.

"Olyan platform ez a sorozat, ami lehetőséget nyújt számunkra, hogy a lehető legtöbb emberhez juttassuk el az üzenetünket" – mondta Ann Druyan a premier után. Az előző évad világszerte 135 millió nézőt vonzott a képernyők elé. Az üzenet egyfelől a tudomány nélkül esendő és pusztulásra ítélt emberről, a pengeélen táncoló emberiségről szól, ami mostanra eljutott odáig, hogy saját létezését fenyegeti. Másfelől pedig arról, hogy van remény: a tudomány maga. "Ez a sorozat egy olyan jövő vízióját kínálja, amiben mindannyian osztozhatunk, amennyiben elég bölcsek és határozottak leszünk azt tenni, amit a tudósok mondanak" – mondta Ann Druyan, aki szerint a tudományba vetett hit az emberiség túlélésének záloga. Kozmosz: Történetek a világegyetemről | National Geographic. "There is hope for humanity" – ezek voltak Neil deGrasse Tyson záró szavai: Van remény az emberiség számára. 6 Galéria: Jön a Kozmosz harmadik évada (Cosmos: Possible Worlds) Fotó: Cosmos Studios / National Geographic A premier előtt volt lehetőségünk Neil deGrasse Tysonnal és Ann Druyannel beszélgetni, a velük készült interjúnkat külön cikkben olvashatják.

Kozmosz: Történetek A Világegyetemről | National Geographic

Hogyan lehet népszerű a tudomány, mi helyettesítheti a laikusok számára a kézzelfogható bizonyítékot? – többek között erről beszélgettünk vele. 2014. december. 26. Emlékeztető: Kozmosz: Történetek a világegyetemről - Sorozatjunkie. 11:10 Kult Fejtörésre és rejtélyre volt szükségünk idén – az év sorozatai Ha valaki még kételkedne benne, elég csak néhány epizódot megnéznie 2014 legjobb sorozataiból ahhoz, hogy kiderüljön, miért pártol át egyre több, kreatív szabadságra és minőségi munkára vágyó filmrendező, író és színész a tévés sorozatok világába. Az óriási és egyre színesedő kínálatból szedtük össze 2014-es kedvenceinket, a sort ezúttal az idén debütáló szériákkal kezdjük. A legjobb, már 2014 előtt elstartoló produkciókat később, egy másik cikkben mutatjuk be.

Emlékeztető: Kozmosz: Történetek A Világegyetemről - Sorozatjunkie

Kozmosz újratöltve A világegyetem titkait fürkésző legismertebb sorozat XXI. századi köntösben. A televíziós ismeretterjesztő műsorok népszerűségének egyik záloga a képernyőképes, karizmatikus, a saját területén elismert személyiség, aki hétről-hétre (akár évekig) képes a nézők kíváncsiságát kielégíteni, érdeklődését fenntartani. Az igények eltérőek, a műsorok különbözőek és bár a szórakoztatás és a tudomány nem zárja ki egymást, a ma adásba kerülők legtöbbjénél inkább a bulvár jelleg – a sokszereplős mezőnyben sajnos ez valamilyen szinten érhető – kerül előtérbe. Egy jól felépített struktúrában az autóépítők, UFO-vadászok, volt elitkatonák és a történészek, természettudósok jól megférnek egymás mellett. Kozmosz: Történetek a világegyetemről - kritika. Míg gyerekkorom meghatározó szereplői Durrell, Attenborough és Sagan voltak (valamint Öveges professzor), addig ma Foose, Grylls és Hawking a menők. Az ukrán származású csillagász és asztrobiológus Carl Sagan egész életét a tudománynak szentelte, valamint annak, hogy az elért tudományos eredményeket – emészthető formában – a nagyközönséggel megossza.

Kozmosz: Történetek A Világegyetemről - Kritika

Vagy az alternatív energiaforrások kiránthatják még az emberiséget a bajból? A film szerint a megoldás tudományos és technikai szempontból a kezünkben van, csak élnünk kell vele. Ep. 13 Nem félünk a sötéttől Megjelent: 2014-06-08 A tudósok az elmúlt évszázadok során galaxisok, csillagok, bolygók és holdak megszámlálhatatlan sokaságát fedezték fel és írták le az égbolton. És mégis, a becslések szerint ez mindössze néhány százaléka annak a gigantikus égitesttömegnek, ami még ránk vár odafent. A tudományt éppen ez különbözteti meg a többi emberi tevékenységtől: az állandó kételkedés, annak elismerése, hogy minél többet tudunk, annál több új kikutatnivaló kerül be a látóterünkbe.

Kozmosz: Történetek A Világegyetemről I.01 - Video Dailymotion

A 13 epizódból álló széria elvileg azt illusztrálja, hogy mit tudott meg az emberiség a világegyetemről a mai napig, a gyakorlatban viszont a játékidő közel felében azt meséli el, hogy miként jutottunk ennek a tudásnak a birtokába. A Kozmosz azon gondolkodók és tudósok előtt tiszteleg, akik olykor magányosan, a korban uralkodó dogmákkal szembeszállva, a babonák, hiedelmek és vallások világmagyarázatait megkérdőjelezve küzdöttek az igazukért, és akik nélkül az utánuk következő tudósgenerációk nem lettek volna képesek előre lépni. A Kozmosz t, paradox módon, mégsem tárgyszerűsége, hanem a szenvedélyessége teszi igazán izgalmas és fontos produkcióvá. Neil deGrasse Tyson nem csak a tudomány nagy alakjairól mesél áhítattal, de arról az univerzumról is, amely az ember szemszögéből nézve inkább rémisztőnek, mint fenségesnek tűnik. A sorozat epizódról epizódra, könyörtelen módszerességgel ébreszt rá bennünket arra, hogy mennyire relatívak a térhez és az időhöz kapcsolt fogalmaink, és mennyire jelentéktelen a létezésünk a világmindenség perspektívájából.

Meg azért valljuk be, nem volt olyan nagyon erős a mezőny, az asztrofizikusok között sosem lehetett kimondottan szexi férfiakkal találkozni. " Neil deGrasse Tyson Forrás: Patrick Ecclesine/FOX Tyson New Yorkban él, mi pedig londoni szállodai szobájában beszélgettünk vele, így az időeltolódástól igen kába volt, de így is végig vidám tudott maradni, és nagyon is jellemző volt rá az a fajta önirónia, ami a fenti mondatából is sugárzik. Akárcsak a Kozmosz -ban, élőben is közvetlenül és egyszerűen beszélt, egyszer sem éreztük úgy, hogy fitogtatná tudományos jártasságát vagy feltehetően jóval magasabb IQ-ját. Carl Sagan örökségét viszi tovább Tizenhét éves volt, amikor Carl Sagannal találkozott, ami elmondása szerint nemcsak tudományos karrierjét, de emberi fejlődését is nagyban meghatározta: "Én csak egy bronxi kamasz voltam, Carl pedig akkor már elismert tudós, de így is látott bennem fantáziát, és meghívott az ithacai Cornell Egyetemre, ahol tanított. Attól a naptól kezdve már nemcsak azt tudtam, hogy milyen tudóssá szeretnék válni, de azt is, hogy milyen emberré.