Ferenc József Hidden
Megépülése teljesen átalakította a főváros látképét, és az addig mocsaras területnek számító Újbudát is felvirágoztatta. A Ferenc József híd az 1920-as években Budáról. A híd 1945. január 16-ig teljes nyugalommal állt a Gellért tér és a Fővám tér között, míg a második világháború idején a Magyarországot megtartani vágyó német csapatok a többi budapesti hidunkkal együtt fel nem robbantották, ezzel is visszatartva az egyre előre törő szovjeteket. A híd közepére erősített robbanótöltetek romboló ereje a pesti oldalt egy fokkal kevésbé érte, mint a budait. A felrobbantott Szabadság híd a budai oldalról fotózva. Budapest ostroma után a szovjetek egy ideiglenes pontonhíddal helyettesítették a használhatatlan hidat, ami bár nem számított a legstabilabb szerkezetnek, mégis tökéletesen elfért a két konzol között. Budapest, Ferenc József híd, gőzhajó, Divald Károly 148. sz. (EK) | 297. Gyorsárverés | Darabanth | 2017. 05. 04. csütörtök 19:00 | axioart.com. A ponton 1945. március 15-től egészen 1946. január 10-ig stabilan kitartott, ám ekkor egy dunai jégzajlás elsodorta. Az ideiglenes pontonhíd a két konzol közé építve. Ekkor a főváros 8 napra ismét kettészakadt, egészen a Kossuth híd felépüléséig.
Ferenc József Hidayah
1 Ebben persze közrejátszott az is, hogy Cathry egy nagyon érdekes üzleti megoldásba is belement. Úgy állapodott meg Baross Gábor közlekedési miniszterrel, hogy nem egyben kapja meg a híd árát, hanem részletekben 10 éven keresztül. Persze volt itt egy csavar. Index - Mindeközben - Látni lehet a felrobbantott Ferenc József híd maradványait az alacsony vízállás miatt a Szabadság hídnál. A kincstár ugyanis kiállított a vállalkozónak 20 darab, egyenként 89 ezer forintról szóló utalványt, amelyet eltérő időben lehetett beváltani. Cathry ezt azonban nem maga váltotta be, hanem megállapodást kötött egy bankkal, mégpedig az Egyesült Budapest Fővárosi Takarékpénztárral a jegyek bank általi beváltásáról. A kidolgozott konstrukció annyira új volt, hogy a bank és a mérnök egész más módon számolta ki a kamatokat, ami miatt végül perre mentek, és két professzor is kellett, hogy tisztázzák a fizetendő összeget. A professzorok számítása végül Cathrynak adott igazat. A pozsonyi hidat – amelyet valójában már szerződés nélkül, pár hónappal a megállapodás aláírása előtt elkezdett építeni – egy hónappal a határidó előtt, 1890. december 31-én átadta.
Történelmük során a budapesti Duna-hidak elnevezése több alkalommal is megváltozott, de akad köztük olyan is, amelyet mind a mai napig az eredeti nevén szólítunk. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan váltakoztak e megnevezések és milyen történelmi események befolyásolták alakulásukat. Lánchíd A Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb és egyben legismertebb híd a Lánchíd, melynek építését gróf Széchenyi István kezdeményezte. Az 1849-re klasszicista stílusban megépült hidat sokáig egyszerűen Lánchídként nevezték, annak ellenére, hogy még Kossuth Lajos is javasolta 1842-ben, még az építkezés során, hogy Széchenyiről István után nevezzék el azt. Mindezek ellenére bő fél évszázadon keresztül a hídnak egyszerűen Lánchíd volt a hivatalos megnevezése és ezen a századforduló környéki névváltoztatási törekvések sem tudtak változtatni. A híd kezelőjeként a pénzügyminisztérium az alábbi állásfoglalással reagált az Építő Ipar 1906. január 28-i száma szerint: "(…) a híd elnevezését megváltoztatni a gróf Széchenyi István emléke iránti nagy kegyelet dacára sem találta célszerűnek, minthogy a híd mai elnevezése alatt szerepel törvénykönyveinkben, ezen a néven ismeretes az egész világon, ily cím alatt ismertetik azt a szakkönyvek és ekkép az egy félszázadoknál öregebb elnevezés megváltoztatása kétségtelenül csak zavart idézhetne elő. Ferenc józsef hidayah. "