Bács Kiskun Megye Térkép
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta független parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Területe 93 030 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az Európai Unió közepes méretű és közepes népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Bács-Kiskun megye térképe, tûzhető, keretes. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít. Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között németbarát politikát folytató kormányok működése folytán Magyarország a tengelyhatalmak oldalán lépett be a második világháborúba a határrevízió reményében, de a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat.
- Bács-Kiskun megye térképe, tûzhető, keretes
- Kecskemét várostérkép és Bács-Kiskun megye térkép Cartograph
Bács-Kiskun Megye Térképe, Tûzhető, Keretes
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye ( németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében. A vármegye területének kisebb északi része jelenleg Bács-Kiskun megye, míg nagyobb hányada a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány része. Földrajz [ szerkesztés] Bács-Bodrog vármegyét keleten a Tisza, délen és nyugaton pedig a Duna határolta, határa csak északon nem futott természetes vonalon. Bács-Bodrog vármegye szomszédai északon Pest-Pilis-Solt-Kiskun, északkeleten Csongrád, keleten Torontál, délen Szerém, délnyugaton Verőce, nyugaton pedig Baranya vármegye. Ezeken kívül 1930-tól északnyugaton Tolna vármegyével is határos volt. Kecskemét várostérkép és Bács-Kiskun megye térkép Cartograph. A vármegye teljes területe síkság. Történelem [ szerkesztés] Bács-Bodrog vármegyét az 1802. évi VIII.
Kecskemét Várostérkép És Bács-Kiskun Megye Térkép Cartograph
A második világháború után visszaálltak a trianoni határok, Bács-Bodrog vármegye déli része újra Jugoszláviához került, az északi rész pedig ismét Baja székhellyel működött tovább. Bács-Bodrog vármegye megszűnésére az 1950-es megyerendezés során került sor, amikor egyesítették Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részével Bács-Kiskun megye néven. A vármegye déli része jelenleg a Vajdaság Autonóm Tartomány része. Lakosság [ szerkesztés] A lakosság száma 1857 -ben [1] 528 346 volt. Közülük 266 457 magyar (50, 43%), 103 481 német (19, 59%), 19 329 szlovák (3, 66%), 91 664 szerb (17, 35%), 40 393 sokácz (17, 35%), 45 görög anyanyelvű volt. A lakosság száma 1880 -ban 638 063 volt. Közülük 234 352 magyar (36, 73%), 162 894 német (25, 53%), 24 761 szlovák (3, 88%), 469 román (0, 07%), 7 294 rutén (1, 14%), 177 081 szerb és horvát (27, 75%), 832 egyéb anyanyelvű volt. A vármegyének 1910 -ben 812 385 lakosa volt, ebből: 363 518 (44%) magyar 190 697 (23%) német 145 063 (17%) szerb 30 137 (3, 7%) szlovák 10 760 (1, 24%) ruszin 1279 (0, 16%) horvát 386 (0, 05%) román 70 545 (8, 68%) egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
A háborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán. ISO Valuta Szimbólum Significant Figures HUF Magyar forint (Hungarian forint) Ft 2 Nyelv HU Magyar nyelv (Hungarian language) 1210px-Hungary_locat... 1210x746 Satellite_image_of_H... 2104x1306 1000px-Hungary_colou... 1000x1079 973x1059