Kávéval Betegségek Ellen - Egészségügyelet
Tóth Gábor írása KÁVÉ: ÁRTALMATLAN SZERTARTÁS VAGY EGÉSZSÉGTELEN FÜGGŐSÉG? A kávé kérdésköre nagy viharokat kavar: mivel általános tradicionális szokássá, szertartássá vált a kávéfogyasztás, így egy ilyen volumenű hagyományt nem illik kritikával illetni. Van, aki az aromái miatt kedveli a kávét, amolyan hobbi jelleggel, mások alacsony vérnyomásukra hivatkozva isszák, sokan a reggeli szertartásuk alapvető részének érzik, újabban pedig a "tudomány" egyre több hasznos anyagot fedezett fel a feketekávéban. De mi az igazság? A kávé szakmai értelemben egy élvezeti cikk (luxuscikk), amelynek viszonylag kevés kapcsolata van az egészségvédelemmel, inkább egy hangulati elem. Szimpatika – Miért van hashajtó hatása a kávénak?. Hasonló tendenciát láthatunk a kávé kommunikációja (és marketingje) terén, mint a csokoládéknál és a fekete teáknál, azaz előtérbe helyezik a hasznosságát, mértéktartó bevitel mellett. A kávét érdemes meghagyni a maga helyén, ott, ahol eddig is volt: a koffeintartalmú élénkítőszerek között. Merész ajánlások Nyomon követhető, ahogy közismerten élvezeti vagy luxuscikkeket egészségügyi értelemben legalizálnak, és beépítik az egészségvédő ajánlásokba, mintha hosszú évtizedek után ráébrednének a kutatók, hogy tulajdonképpen egészséges és védő hatású, amiről eddig sejtelmünk sem volt.
- Szimpatika – Miért van hashajtó hatása a kávénak?
- Mi történik az agyadban, amikor kávét iszol?
- A kávémennyiség, ami már ártalmas a szervezetednek
Szimpatika – Miért Van Hashajtó Hatása A Kávénak?
A kávézási szokásokat, valamint az életmódbeli sajátosságokat (dohányzás, fizikai aktivitás) részletes kérdőív segítségével térképezték fel. Adatokat gyűjtöttek az esetleg társuló kardiovaszkuláris kockázati tényezőkről (magasvérnyomás-betegség, diabetes, koleszterinszint) is. A 11 évig tartó vizsgálat során a résztvevőket 3 csoportba sorolták: a kávét nem fogyasztók a résztvevők 22, 1 százalékát tették ki, kávét mérsékelten fogyasztók 58, 4 százalékot, míg a kávét jelentős mennyiségben fogyasztók a vizsgálatban közreműködők 19, 5 százalékát jelentették. Mi történik az agyadban, amikor kávét iszol?. Egy résztanulmányban (30 650 egyén) értékelték a rendelkezésre álló MRI (mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat) képanyagát is – áll a közleményben.
Mi Történik Az Agyadban, Amikor Kávét Iszol?
Ezenkívül a kutatások összefüggést mutatnak a magas cukorbevitel és a krónikus vesebetegség fokozott kockázata között. Alkohollal kombinálva veszélyes hatást fejt ki Az energiaital káros hatásai nem csak az egészség károsodásában mérhetők. Kutatások összefüggést mutattak az energiaital ivása és a fokozott kockázatú viselkedés között, különösen alkohollal kombinálva. Amennyiben alkohollal együtt van fogyasztva, az energiaitalban található koffein gyengítheti az alkohol hatásait, így kevésbé érezheti magát részegnek a fogyasztó, miközben a részegség tünetei hatnak rá. Ez a hatás súlyos következményekkel járhat. A kávémennyiség, ami már ártalmas a szervezetednek. Koffein túladagoláshoz vezethet Míg a biztonságos koffeinadagok egyénenként változnak, a jelenlegi kutatások azt javasolják, hogy az egészséges felnőttek korlátozzák a koffein bevitelt napi 400 mg-ra vagy annál kevesebbre. Mivel egy 300ml-es doboz 75 mg koffeint tartalmaz, napi 5 doboznál több ital fogyasztása növelheti a koffein túladagolásának kockázatát, főleg ha kávé fogyasztásával párosul.
A Kávémennyiség, Ami Már Ártalmas A Szervezetednek
(Forrás: Veresné Bálint Márt. M. a: Gyakorlati dietetika, Semmelweis Egyetem, Budapest, 20066. ) Idegi hatások – a "pszichoaktív" koffein A koffein pszichoaktív anyag (átjut a vér-agy gáton), de nyilván nem szabad összetéveszteni a tudatmódosító anyagokkal. Más alkaloidákkal együtt (a csokoládéban, a kakaóban lévő teobromin) a koffein már kora gyermekkortól kezdve jelen van a szervezetben, és elsősorban az ideg- és izomsejtekre hat. A koffein felgyorsítja, illetve rendszertelenné teheti a szívverést, megemeli a vérnyomást, kissé növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét. Ez utóbbi hatásával a sportolók és diétázók is élnek (koffeintartamú sportitalok), súlycsökkentés céljából, azonban figyelni kell itt is a függőség kialakulásának kockázatára. Kávé karos hatásai . Hozzászokás és szenvedély A népszerű szakmai internetes portálok is általánosan megerősítik (és itt szándékosan nem a kifejezetten "kávéellenzők" egészségtudatos írásaira utalunk), hogy a rendszeres koffeinbevitel még mérsékelt használat esetén is hozzászokást vált ki, megvonása émelygéssel, fejfájással, koncentrációzavarral, álmatlansággal, depresszióhoz hasonló tünetekkel járhat, amelyek 24-48 óráig intenzívebben jelentkezhetnek, de 5-7 napig is elhúzódhatnak.
A koffein néhány percet vesz igénybe, hogy elérje az agyat, és hatása általában négy-hat órán át tart. Nem ritka, hogy naponta többször fogyasztják, anélkül, hogy ennek alacsony függőségi potenciálja miatt veszélyesnek kellene lennie. Ennek ellenére szokásos fogyasztása bizonyos mértékű toleranciát eredményez, amelyre szükség van időzítsen nagyobb mennyiségű anyagot vagy gyakoriságot, hogy ugyanazokat a hatásokat érje el, mint az elején. Akció agyi szinten: hatásmechanizmusok Körülbelül öt perccel egy csésze kávé elfogyasztása után a koffein hatását az idegrendszerre kezdi kifejteni. Ez az anyag különböző módon hat az idegrendszerben, kölcsönhatásba lépve különböző típusú hatásokat okoz neurotranszmitter. A kávé aktiváló hatása elsősorban az adenozin nevű hormonra gyakorolt hatásnak köszönhető, amely hormon fenntartását segíti a nyugalom és a kikapcsolódás állapota az agyi aktivitás elnyomásának ösztönzésével, valamint egyéb hormonok, például dopamin és a noradrenalin. A koffein az adenozin-receptorok antagonistájaként hat, felszívódását oly módon befolyásolja, hogy gátolja a neuronok általi újrafelvételét.
Korábban úgy gondoltuk – tegyük hozzá, nem is feltétlenül alaptalanul –, hogy a kávéfogyasztás káros lehet a szívünkre. A klasszikus paradigma szerint a kávé gyors szívverést vagy akár ritmuszavart is okozhat, ezért sok orvos próbálta lebeszélni betegeit a kávézásról. A közelmúltban azonban születtek már olyan vizsgálati eredmények, amelyek szerint ez nem feltétlenül igaz. Ez utóbbi elméletet most mindjárt három új vizsgálat is igazolja. A vizsgálatokat a vasárnap kezdődő, az American College of Cardiology által szervezett washingtoni nagy kardiológiai kongresszuson fogják részletesen ismertetni a szerzők, de a tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón már néhány részletet közzé is tettek. A három tanulmányról dr. Peter Kistler, a melbourne-i Alfred Hospital and Baker Heart and Diabetes Institute szakorvosa nyilatkozott a sajtó képviselőinek. A vizsgálatok során A napi két-három csésze kávét fogyasztókat hasonlítottak össze olyanokkal, akik egyáltalán nem isznak kávét. Az első vizsgálatban olyan betegek vettek részt, akiknek korábban nem volt semmilyen szív- és érrendszeri betegségük.