Aranykéz Utcai Robbantás
két korábbi igazgatóját, Portik Tamást és F. Attilát vádolják. Erről a vádpontról az ügyész azt mondta: itt áll rendelkezésre a legkevesebb objektív bizonyíték, ebben az esetben elsősorban tanúvallomások támasztják alá a vádlottak bűnösségét. Mint mondta, Portik Tamás és F. Attila felbujtása alapján Jozef Rohác hajtotta végre a bűncselekményt, amelynek motivációja elszámolási vita és a felbujtók számára ebből adódó presztízsveszteség volt, amit "nem engedhettek meg maguknak". Az ügyész súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni a bűncselekmények csoportos elkövetését, azt, hogy a vádlottak többször voltak büntetve, és hogy gátlástalanul, leszámolásszerűen követték el a cselekményeket. -hez kapcsolódó bűnözői kör tevékenységéről is. A rendőrségi védelem alatt álló Borost korábban már többször megpróbálták megölni, de ezek a merényletkísérletek meghiúsultak. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében indított nyomozás során elég hamar kiderült, hogy a szálak a szlovák alvilághoz vezetnek. A kis Polskit, amit felrobbantottak, egy Jozef Hamala nevű szlovák bűnöző vásárolta a saját nevére.
Aranykez Utcai Robbantas
Büntetőpere 2010. február 23-án kezdődött, és 2010. október 26-án a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének vádja alól (egy másik, a Seres Zoltán halálát eredményező, 1999. április 12-ei merényletben), de két év börtönre ítélte robbanóanyaggal visszaélés miatt, és három évre kiutasította Magyarországról. Az Aranykéz utcai ügyben felelősségre vonás nem történt. Rohácot a Fenyő-gyilkosság ügyében Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján 2011 februárjában ismét őrizetbe vették Szlovákiában. Szlovákia kiadta Magyarországnak, ahol előzetes letartóztatásba került. Az ellene folyó vizsgálat során az Aranykéz utcai eset ügyében is felmerültek újabb szempontok. A Terrorelhárítási Központ 2012. július 14-én öt embert fogott el az 1990-es években elkövetett emberölések miatt. Egyikük, Portik Tamás 1994 és 2000 között az - olajügyletekkel kapcsolatba hozott - Energol Rt. igazgatója volt. A cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban.
Kisberk is megjegyzi azt, amit már tényként kezelnek egy ideje, hogy a céget a Katonai Biztonsági Hivatal hozta létre szoros politikai irányítás alatt azzal a céllal, hogy az olajozásból irgalmatlan összegeket visszajuttassanak a politikai pártoknak. Nem egy, úgynevezett "táskás emberrel" beszéltem, aki annak idején hordta a pénzt a politikai pártok képviselõinek – emelte ki az újságíró, hozzátéve, hogy az éjszaka császára és az Energol-vezér késõbb már milliárdokat mozgatott és a vehettek meg kilóra nem csak politikai döntéshozókat, hanem rendõröket is. Kisberk is megemlíti azt, amirõl korábban a PestiSrá is beszámolt, hogy fõrendõrök kaphattak sok-sok milliós fizetést, így talán nem is annyira meglepõ, hogy noha tudható volt, hogy Portik áll Prisztás József meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás mögött, a vállalkozó több mint egy évtizedig elkerülte a felelõsségre vonást. Ezek a robbantások még viszonylag kis hatóerejűek voltak, vagyis figyelmeztetésnek, illetve félelemkeltésnek szánhatták megrendelőik.
Aranykéz Utcai Robbantás - Megtörtént A Vádemelés
Új!! : Aranykéz utcai robbantás és Budapest V. kerülete · Többet látni » Dízelmotor A dízelmotor belső égésű motor, amelynek működési elvét a német Rudolf Diesel szabadalmaztatta 1893. Új!! : Aranykéz utcai robbantás és Dízelmotor · Többet látni » Előzetes letartóztatás Az előzetes letartóztatás a szabadsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot korlátozó kényszerintézkedés, amit a büntetőeljárás eredményessége érdekében a terhelttel szemben kizárólag a bíróság jogosult elrendelni. Új!! : Aranykéz utcai robbantás és Előzetes letartóztatás · Többet látni » Fenyő-gyilkosság A Fenyő-gyilkosság egy merénylet volt Fenyő János médiavállalkozó ellen Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Margit utca sarkán 1998. Új!! : Aranykéz utcai robbantás és Fenyő-gyilkosság · Többet látni » Július 2. Névnapok: Ottó, Jenő, Manyi, Marcián, Maréza, Mária, Mia, Miett, Mietta, Odin, Ottokár, Sarolt, Várkony. Új!! : Aranykéz utcai robbantás és Július 2. · Többet látni » Merényletek listája október 6-án, egy katonai díszszemle során.
Az indítvány szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás médiavállalkozók között az 1990-es évek közepén üzleti vita, hatalmi harc és személyes ellentét alakult ki, és Gyárfás Tamás elhatározta, hogy megöleti Fenyő Jánost. Portik Tamáshoz fordult, aki Rohácot rávette a gyilkosság elkövetésére. Rohác 1998. február 11-én a II. kerületben, a Margit utcában gépfegyverrel kivégezte Fenyő Jánost. A Fővárosi Ítélőtábla közleményében rögzítette: a perújítás megengedhetőségének vizsgálatakor a bizonyítékok érdemi mérlegelésének nincs helye, a bíróság ebben az esetben csupán azt állapította meg, hogy az ügyészség által becsatolt bizonyítékok újnak tekinthetők és összességében alkalmasak lehetnek a felbujtó személyének megállapítására. A közleményből az is kiderült, hogy Portik Tamás védője a perújítási indítvány elutasítását, illetve az eljárás felfüggesztését kérte. A Gyárfás Tamás ellen folyamatban lévő büntetőeljárás kimenetele azonban a táblabíróság szerint nem tekinthető olyan előzetes kérdésnek, amely a perújítási eljárás felfüggesztését indokolná.
Aranykéz Utca Robbantás
Élő állat szállítás teáor Tüke busz zrt Eladó családi ház eger gárdonyi u
A szerb rohamrendőrség könnygázzal oszlatta Belgrádban a járványügyi szigorítások ellen tiltakozókat, akik a parlament épületébe próbáltak bejutni. [1] Boros Tamás, a robbantás célpontja, többször vállt a kilencvenes évek maffiabandáinak első számú közellenségévé: sok esetben lőttek rá autóira és solymári lakására, Molotov-koktélt dobtak a For Sale Pub étteremre, ahol éppen vacsorázott, továbbá számtalan halálos fenyegetést kapott riválisaitól. [2] A rendszerváltás utáni "olajszőkítésben" [3] aktívan résztvevő "vállalkozó" az ellene irányuló akciókat megúszta, de rendőri védelmet sohasem kért. [4] A nem éppen makulátlan előéletű Boros érdekkörébe tartozott több Balaton-parti és budapesti vendéglátóipari egység, azonban "karrierjét" a rendszerváltás utáni olajügyben alapozta meg. Az alvilágban "Óriás" becenévként ismert Boros Tamás [5] nem egyszer került a rendőrség látószögébe, 1996-ban robbanóanyaggal való visszaélésért rövid ideig rács mögé került. [6] A végzetét még sem ez okozta: Boros feldobta bűnözőtársait, kitálalta a bűnüldöző szerveknek az olajmaffia résztvevőit.