A Mosoly Országa
A fényekkel, formákkal, színekkel ezt a két különböző világot teremtjük meg a színpadon. Látni fogjuk, hogy Lizának mennyire nehéz megérkeznie ebbe a kínai világba, és fordítva Szu-Csongnak is a bécsibe. " A mosoly országa című operett karmesterei: Pfeiffer Gyula, az Operettszínház főzeneigazgatója, valamint Sándor Szabolcs, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera mesterszakának vezetője, aki többször vezényelt már szerte a nagyvilágban: Mexikóban, Oslóban, Svájcban, Ausztriában, Németországban és Olaszországban, ahol harmadik helyezést ért el Puccini Bohémélet című operájának dirigálásáért. " A mosoly országa zenei eleganciával, bécsi keringővel, távolkeleti-motívumokkal teli mű, amelynek grandiózus zenéje filmzeneként is megállná a helyét. " – mondta Sándor Szabolcs karmester " Nagyon boldog vagyok, hogy vezényelhetem a művet itt a Budapesti Operettszínházban. Nem véletlen, hogy Giacomo Puccini is elismerte a magyar zeneszerző művészetét. A mosoly országának mondanivalójával kapcsolatosan kiemelném, hogy mivel világunkban egyre inkább elsikkad a hit és a szeretet, ezért egyre fontosabbá válik az az értékrendszer, amit a két nagy komponista képviselt: Lehár Ferenc és Puccini erős hittel és egyfajta lángoló szeretettel komponálta műveit.
Fidelio.Hu
a mosoly országa 2021 október 8., 14:35 Zenés színház interjú Szerző: Vass Antónia "Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen" – interjú Ninh Duc Hoang Longgal A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk. 2014 május 21., 15:41 hírek Tapsvihar az Operett bemutatóján Az évad utolsó bemutatójára került sor május 16-17-én a Budapesti Operettszínházban. Lehár Ferenc A mosoly országa című nagyoperettjét a rendező, KERO úgy állította színpadra, hogy a darab klasszikus vázából és zenei világából építkezve modern, a mai közönség számára befogadható előadás szülessen.
Simándy József: Lehár Ferenc - A Mosoly Országa - Youtube
Kelet kultusza már a bécsi klasszika idején meghódította a zenét, majd az orientális egzotikum iránti érdeklődés folytatódott a romantikában és a 20. században. Nem véletlen, hogy Lehár Ferencet is elérte ez a szellemi divathullám, hiszen Dvořák egykori tanítványa titokban Puccinit, a Pillangókisasszony és a Turandot szerzőjét tartotta igazi mesterének. A mosoly országa kései mű: 1929-ben mutatták be; a darab nem más, mint egy korábbi Lehár-mű, A sárga kabát (1923) új változata. A zeneszerző pályafutásának egyik meghatározó sikere ez az átdolgozás, évtizedekkel A víg özvegy (1905) és a Luxemburg grófja (1909) után. Ki ne ismerné az operett ellenállhatatlan slágerét, a Vágyom egy nő után című dalt, amelyet a legnagyobb operaénekesek is előszeretettel adtak és adnak elő, Mario Lanzától Plácido Domingóig? A történet természetesen szerelemről szól, s izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi, Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a kínai nagykövet, Szu-Csong herceg kapcsolata, amely sajnos nem bizonyul életképesnek: a nagylelkű keleti arisztokrata végül maga segíti hozzá az általa reménytelenül imádott Lisát, hogy megszökjön tőle választottjával, Gustav von Pottenstein-Hatfaludyval.
Miért jó ez nekem, egyszerű magyarnak? Ez persze – mint tudható - nem más, mint az oroszországi posztszovjet hatalmi struktúra az EU politikai és gazdasági közösségébe való beépülésének első hazai támaszpontja. Amit Orbán Viktor – nem túlságosan ismert – hatalmi és gazdasági megfontolásai (vagy képzelgései) szerint, a magyar döntési szuverenitás egy jelentős darabjának eladása árán hozott létre. Nagy valószínűséggel a mi bőrünkre. De ez még nem minden. A "keleti nyitás" másik jelentős "puha" gyarmatosítási eleme az ominózus Budapest-Belgrád vasúti beruházás kínai elköteleződése. Mert mi is történik? A Kínai Népköztársaság elindította az Új Selyemút (Belt&Road Initiative) világméretű terjeszkedésének folyamatát. Megteheti. Egypárti hatalmi diktatúrájának következtében – nagyrészt saját népe kárára – hatalmas költségvetési többlettel világméretű fejlesztési (értsd: befolyásolási) projekteket kezdett megvalósítani. Főleg a harmadik világ fejlődő országaiban (Afrika, Ázsia). De megvásárolta – a pénzügyi szükségben lévő – Görögországtól a pireuszi kikötőt, amivel a kínai áruk európai beözönlésének folyamatosságát akarja megkönnyíteni.