Dr Szolyák Tamás
Pontosan, mivel ez rögtön felrajzol egy betegutat is. Ebben az esetben arról van szó, hogy az adott betegség kezelése során a gyógyítás folyamatában mikor kell megjelennie az orvosnak, esetleg a pszichológusnak vagy a gyógytornásznak, s ennek során kinek, mi a feladata. Persze azt is tudomásul kell venni, hogy vannak betegek, akik végigvihetők ezen a folyamaton, s vannak olyanok, akik nem. Éppen ezért ellenőrzési pontokat kell beépíteni, amelyek segítségével kiszűrhetők azok a paciensek, akiknél nem működik ez a rendszer, s ezért esetükben más módszerhez, eljáráshoz kell folyamodni. Az úgynevezett kapcsolt finanszírozás során ezt a csomagot fizeti ki a biztosító – vagy az állam –, oly módon, hogy amennyiben a beteg állapota elér bizonyos paramétereket, akkor a csomag egésze kap egy profitdíjat. Dr Szolyák Tamás, Horváth Tamás Koncert. A hatékonyságnövelés célja, hogy a szereplők összerendezetten végezzék a dolgukat. A beteg nem egy-egy orvos "tulajdona", ebben az esetben egy csapatról van szó. Ez az, amit Magyarországon nagyon nehéz megérteni, mert nálunk mindenki idealizálja az orvos-beteg kapcsolatot.
Dr Szolyák Tamashii
Ma már egyre gyakrabban nem betegről vagy paciensekről, hanem vásárlókról beszélünk, miközben olyan világban élünk, ahol mindent élményként próbálnak prezentálni és eladni a vevőként kezelt társadalomnak. Lehet, hogy csak arról van szó, hogy az egészségügy – eladóként – csatlakozott ehhez a korszellemhez? Lehet… sőt, biztos, hogy ez is benne van, nem zárható ki, hogy ez is egy fontos hajtóerő. Az elnevezés – beteg, vásárló, fogyasztó – azért lényeges, mert orientálja az embereket: a beteg alárendelt helyzetben van, vele szemben más a vásárló pozíciója – lényeges különbség van a kettő között. Szolyák Tamás | Házipatika. Nemrégiben épp háziorvosokkal vitáztunk e kérdés kapcsán, nekik ezt nagyon nehéz megemészteni, az ő szemükben az én nézeteim abszolút szélsőségesek. Ugyanakkor fontos látnunk, hogy alapvető szemléletváltozáson megy keresztül a világ egészségügyi szolgáltatási rendszere. Szándékosan nem használom az "ellátó" szót, mivel az egészségügyi ellátás fogalma nem is illeszkedik ahhoz a struktúraváltáshoz, amelynek napjainkban, nemzetközi szintéren tanúi vagyunk.
Az értékelést az Európai Gyógyszerügynökséghez tartozó tagállami hatóságok vezetőinek szervezete, Heads of Medicines Agencies (HMA) által létrehozott IV. benchmarking program (Benchmarking of European Medicines Agencies, BEMA) keretében, speciális tudással rendelkező értékelők, a teljesítménymutatók alapján végezték el. Dr szolyák tamás jánosi. A BEMA értékelés során a szakértők azonosítják a hatóságok legjobb gyakorlatait és fejlődési lehetőségeiket, valamint arra igyekeznek ösztönözni a tagállami intézményeket, hogy minél professzionálisabb működésükkel járuljanak hozzá egy világszínvonalú gyógyszerengedélyezési rendszer kialakításához és a tagállami hatóságok hálózatának hatékonyabb működéséhez. A BEMA módszertana egyrészt magában foglalja az önértékelést, amely az ISO 9004 szabvány iránymutatásain alapul és egy olyan eszköz, amely az adott szervezet fejlettségének meghatározásában segít. Másrészt a benchmarking egy olyan elemzési módszertan, amely során a szervezet különböző funkcionális területeinek módszereit, folyamatait és eredményeit összevetik egy vagy több más szervezet hasonló jellemzőivel, annak érdekében, hogy azonosításra kerüljenek a legjobb gyakorlatok.