Újkori Olimpiadi Játékok
Egyesült Államok (USA) 20 2. Görögország (GRE) 17 19 46 3. Németország (GER) 4. Franciaország (FRA) 5. Nagy-Britannia (GBR) 6. Magyarország (HUN) 7. Ausztria (AUT) 8. Ausztrália (AUS) 9. Dánia (DEN) 10. Svájc (SUI) 36 122 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Athens 1896 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 31. ) 1896 Summer Olympics (angol nyelven). ) Athén, 1896 (magyar nyelven). ) Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3 Kahlich Endre – Gy. Az első újkori olimpia | Sulinet Hírmagazin. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül) Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2 Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.
Az Első úJkori Olimpia | Sulinet HíRmagazin
Római számmal jelölik a sorszámukat. Az utolsó nyári olimpiai, / XXXI. 2016-ban/, Braziliában, Ri de Janerioban került megrendezésre. Előtte, Angliában, Londonban volt, 2012-ben. /XXX. nyári olimpia/. A következő nyári olimpiai játékok színhelye, 2020-ban, /a XXXII. nyári olimpia /Japánban, Tókióban lesz. Az olimpiai játékok fajtái: Nyári olimpia Téli olimpia /1924 óta/ Paralimpia/ 1960 óta/ Szellemi olimpia/1912-től 1948-ig, ma már nincs ilyen Elmaradt olimpiai játékok /az elmaradt olimpiai játékokat is számozták/ VI. 1916, Berlin az I. Világháború miatt XII. 1940, Helsinki II. Világháború miatt XIII. 1944 London II. Világháború miatt Csonka Olimpiák VII. 1920, Antwerpen: az I Világháború vesztes országai nem vettek részt rajta XX. 1972, München: merénylet miatt 11 izraeli sportoló vesztette életét, a többiek szolidaritásból nem indultak el. XXI. Újkori olimpiai játékok. 1976, Montreal: politikai okokból 22 afrikai ország bojkottálta a játékokat XXII. 1980, Moszkva: az akkor kapitalistának nevezett országok nem vettek rajta részt XXIII.
Eredetileg minden olimpiai játékot Athénba terveztek, de ezt az ötletet hamar elvetették. Az első olimpián 9 sportág 43 versenyszáma képviseltette magát, 241 sportoló részvételével, majd a következő olimpiákon egyre több nemzet egyre több versenyszámban versenyzett, míg ma már bátran mondhatjuk: mindenki ott van, aki számít. Magyarország első, áttörő sikerét Hajós Alfréd hozta meg, aki 100 és 1200 méteren nyerte meg a szélsőségesen hideg (13 fokos! ) pireuszi öböl vízében az úszószámokat, ezzel elnyerve a "magyar delfin" elnevezést, amit a sportújságírók ragasztottak rá. Utólag furcsa lehet, de ez a kiemelkedő teljesítmény még "csak" ezüstérmet jelentett, ekkoriban ugyanis még ez járt az első helyezettnek. Hajós Alfréd egyébként mindenben különlegesen tehetséges volt: az úszás mellett atletizált, tornázott, focizott, és építészként is megállta a helyét, sőt, az 1924. évi olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (itt szintén nem volt aranyérem). Az 1914-es Stockholmi olimpiára a technika is javult, aminek köszönhetően a mérések jóval pontosabbakká váltak, és az egész világon közvetíteni tudták a játékokat.