viktornyul.com

July 2, 2024

(Analógiaként lásd erre, pl. a nagymama szavunkat, ahol a "nagy-" szintén nem terjedelmet, hanem öregséget jelez. ) A régebbi Morávia, talán a széthulló avar birodalom rövid életű utódállama lehetett, és ahogy Anonymus is leírja, a Duna-Tisza déli részére, a Morava folyó völgyére és talán a Temesközre kiterjedve, (onogur) bolgár és szláv népességet fogott össze. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a Kárpát-medencébe betelepülő magyar törzsszövetség először ezt az utóbb feledésbe ment államalakulatot szólította fel behódolásra, mégpedig egy általános keleti szokás szerint föld, fű és víz követelésével, ugyanis a föld, fű és víz szimbolikus átadása a behódolási szándék jelképe. A fehér ló monda másik történeti gyökerét Omurtag dunai bolgár kán V. Leó bizánci császárral 815-ben kötött szerződésének leírásából érthetjük meg. A szerződést ugyanis pogány sztyeppei szokás szerint is megerősítették. Megfordítottak egy nyerget, megérintettek egy zablát, vizet öntöttek a földre és égnek emeltek egy marék füvet.

  1. Fehér ló mondája
  2. A fehér ló mondja

Fehér Ló Mondája

A kereszténység felvétele előtti magyar hitvilág lényeiről, a csodaszarvasról, a fehér lóról, vagy a turulról mindannyian hallottunk már. Ismerkedjünk meg közelebbről eredetükkel, szimbolikájuk jelentésével. A csodaszarvas Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Hubertus mondakörrel keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél, és egyes észak-amerikai indián törzseknél is régóta a csillagos ég jelképe. Kézai Simon Gesta Hungarorumában maradt fent az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt – akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak – új, letelepedésre alkalmas területre vezette a szarvas. A regösénekekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat. Vas megyében, Bucsun, a századfordulón feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt. A Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a hold, jobb veséjén az égi csillagok.

A Fehér Ló Mondja

A monda arról szól, hogy Árpád serege furfanggal megfélemlíti és elzavarja a földjére betelepült Szvatoplukot és népét. A történet: Árpád vezér és nemesei hallottak Pannónia gazdagságáról, ezért úgy döntenek, hogy visszatérnek a korábban már elfoglalt területre, amin most a morvák tanyáznak. Árpád elküldi Kusidot, hogy nézze meg a területet. Kusid Atilla utódját, Szvatoplukot találja ott. Kusid köszönti is illőképpen és átadja ajándékát: Árpád ménesének leggyönyörűbb példányát. Cserébe csupán egy kulacs vizet kértek a Dunából, egy marék földet és egy kis füvet a mezőkről. Szvatopluk ezen jót nevetett és örömmel adta viszonzásul a jelentéktelennek tűnő dolgokat. Kusid a Duna vizéből kulacsát megtöltötte, a mező füvével tömlőjét megtömte, aztán a fekete földből rögöket vett magához és azzal ment vissza az övéihez. Árpád látta jó földet, a dús füvet és kortyolt az édes vízből és visszaküldte Kusidot a fejedelemhez. Árpád vezér ezalatt a hét vezérrel Pannóniába jött mint a föld jogos örököse és birtokosa.

Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.