Dunamelléki Református Egyházkerület Adószám
Benda Kálmán, A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára, in Levéltári Híradó 1955:3-4, 362-367. Benda Kálmán– Németh Balázs, Értelmiségi családok levéltárának rendezése, Levéltári Híradó 6(1956):4, 53-69. – A Török család (1803–1883), az Imre család (1837–1946), és Bánffy Miklós (1744–1951) iratainak leltára. Benda Kálmán, Ráday Pál politikai iratai 1703–1711, in Levéltári Közlemények 25(1954), 141-151. Tollas Béla, A Ráday Levéltár kecskeméti fiókja, in Levéltári Híradó, 1957:1-2, p. 79-85. Tollas Béla, 255 éves a Ráday Gyűjtemények kecskeméti fiókkönyvtára / Tollas Béla, in Református Egyház 8(1956), június. 11, 282-283. Kárpátaljai Református Egyházkerület. Ladányi Sándor, A Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltár (Ráday Levéltár) fondjegyzéke, in A magyarországi református egyház levéltári anyagának fondjegyzéke, szerk. Ladányi Sándor, Bp., 1976 (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei, I), 9-93. Ladányiné Kozma Borbála– Ladányi Sándor, A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének (Budapest) kéziratkatalógusa: 1850 előtti kéziratok / L. Kozma Borbála, Budapest: OSZK, 1982 [!
Kárpátaljai Református Egyházkerület
, 2010-04-13 14:31:25 A reformáció magyarországi elterjedése – amint ezt tudjuk – messze nem azt jelentette, hogy az új hitbeli felismerések nyomán mintegy "azonnal" előállt a megszervezett református egyház, esetünkben a dunántúli református egyházkerület. Hosszú, olykor küzdelmes, s a mai ember számára sokszor nehezen követhető szervezeti formációk jöttek létre, hogy azután e hosszú, évszázados folyamatban kialakuljon a ma ismert egyházkerület. Ráadásul, mint az országban mindenütt, reformátusságunk életére, szervezeti formájára nagyban rányomta bélyegét a "külső" történelem alakulása is. Nincs itt tér arra, hogy a hosszú történetet részletesen bemutassuk, inkább csak nagy vonalakban szeretnénk tájékoztatni az olvasót, miként is képzelje el a dunántúli reformátusság szervezeti történetének nagyobb összefüggéseit. Dunamelleki reformatus egyhazkeruelet. Talán meglepő a mai olvasónak, hogy az országnak ebben a régiójában igazából két egyházkerület alakult ki. A dunántúli vagy veszprémi egyházkerület a reformáció előtti győri, veszprémi és pécsi püspökségek területén, míg a felső-dunamelléki egyházkerület (néha mátyusföldinek, samar¬jai¬nak vagy csallóközinek is hívták) a nyitrai püspökség és az esztergomi érsekség területén.
1955-ben a két budapesti egyházmegye újabb határrendezéssel Budapest-déli és Budapest-északi egyházmegyévé alakult. Majd 1957-ben, a tiszáninneni egyházkerület visszaállításakor a hevesi (később egervölgyi) egyházmegye nagy része kiszakadt a dunamelléki egyházkerületből, csak a hatvani és gyöngyösi járás maradt az északpesti egyházmegye keretein belül. Így 1957-től az alábbi nyolc egyházmegyéje van a dunamelléki egyházkerületnek: bács-kiskunsági, baranyai, budapest-déli, budapest-északi, délpesti, északpesti, tolnai és vértesaljai egyházmegyék. Dr. Ladányi Sándor ny. egyháztörténész professzor