Egy Kamaszlány Naplója, Carrie Naplója Online
Nikki hirtelen nem is tudja, mi a jobb, megünnepelni a születésnapját, vagy hagyni az egészet? Nikki nagy dilemmában van. Rendezzen-e hatalmas, izgalmas bulit a szülinapjára, amivel javíthatna maga és a barátnői népszerűségi indexén? Vagy hallgasson a megérzéseire, és ne kockáztassa, hogy esetleg egy véletlen hiba miatt az egész iskola rajta nevessen? De azért vannak a jó barátok, hogy mindenbe belerángassák az embert. Carrie naplója online sorozat - dmdamedia.hu. Még egy kamaszlány szülinapi bulijának szervezése is járhat meglepetésekkel. Vajon Nikki szülinapi bulija CUKI vagy CIKI lesz? Légy részese Nikki kalandjainak! Hagyd, hogy kiragyogjon belőled a benned élő ZIZI! 10 éves kortól ajánljuk!
- Carrie naplója online sorozat - dmdamedia.hu
- Egy kamaszlány naplója · Film · Snitt
- Egy kamaszlány naplója 1956-ból / Fülöpné Weltz Mária | eleven emlekmu kiallitas
Carrie Naplója Online Sorozat - Dmdamedia.Hu
EGY KAMASZLÁNY NAPLÓJA 1956-BÓL – Fülöpné Weltz Mária története Tizennégy éves koromban egy keményfedelű határidőnaplóba írtam bele életem eseményeit. Mikor elkezdtem írni, nem gondoltam, hogy 1956 ilyen fontos év lesz. Az első bejegyzések az első szerelemről szóltak. Az iskoláról, a zongoraórákról, a tánciskoláról. Édesapámat az év tavaszán elvitték egy fekete autóval az ávósok. Hentes és mészáros volt, harminckét éves korában saját erejéből sikerült egy üzletet nyitnia, amit 1952-ben államosítottak. Ezután egy hentesüzletben lett üzletvezető. Egy kamaszlány naplója 1956-ból / Fülöpné Weltz Mária | eleven emlekmu kiallitas. Szokás volt a hentesek között, hogy a már nem első osztályú húst nem küldték vissza, hanem ledarálva kolbászt készítettek belőle, a hasznon pedig megosztoztak a munkatársak. Emiatt vitték el apámat a két kiskorú gyereke mellől három évre, "a népgazdaság megkárosítása" vádjával. Amíg börtönben volt, édesanyám az állása mellett egy kocsma takarítását is vállalta. Otthon többnyire nagyanyánk vigyázott ránk, ahogy tudott. 1956. október 31-től apám három hónapra kiszabadult.
Egy Kamaszlány Naplója · Film · Snitt
Fontos ismertetőjegyük még, hogy általában valami rangos eseményt megelőző pár órában tűnnek fel. Hülye egy helyzet ez. Az ember lánya tinédzser éveinek zsenge időszakában amúgy sem tud mit kezdeni magával, a teste kész problémahalmaz. Vagy az a baj, hogy megnő a cicije, vagy az, hogy nem nő meg... Nagy dózisban jönnek a hormonok, velük együtt meg az átkozott pattanások. DIY – azaz nyomjad magad! Mivel a környezetemet látszólag nem zavarta, próbáltam én is kevesebb jelentőséget tulajdonítani a helyzetnek, és csak otthon, a fürdőszobában, a jó nagy tükör előtt estem neki az arcom legyilkolásának. Ezzel párhuzamosan kipróbáltam mindent: drogériákban kapható arclemosót, tonikot, maszkot, bőrradírt. Sajnos volt köztük olyan is, amelyik csak rontott a helyzeten. Egy kamaszlány naplója · Film · Snitt. Hát jó, ha a norvég nagy cégek nem tudják, mi kell az én kis bőrömnek, majd a szomszéd Bözsi néni biztos megmondja. Kaptam is valami házi kotyvasztású büdös szappant. Csodát vártam, csalódnom kellett. Irány a kozmetika... Anyácska végül addig nyúzott, mígnem elmentem egy kozmetikushoz, majdnem másfél évig jártam is hozzá két-háromhetente.
Egy Kamaszlány Naplója 1956-Ból / Fülöpné Weltz Mária | Eleven Emlekmu Kiallitas
Ez volt az első olyan dolog, ami végre pozitív irányba lökte a ragyáim változását. Rendesen megszenvedtem azt a néhány hónapot: száraz volt a szemem, cserepes a szám, bár öröm az ürömben, hogy elég volt tíznaponként hajat mosni, mert azt is szárította a gyógyszer. Nem rakhattam fel alapozót, ami az elején, valljuk be, nagyon nehezemre esett. Már márciusban ötvenfaktoros naptejjel kenegettem magam... Szóval így telt az a pár hónap. Hellóka, babapopsi arcbőr! Visszagondolva mégiscsak azt mondhatom, megérte ez az egész hajcihő! Azóta mindenki azt mondja, milyen szép lett a bőröm, áruljam már el, hogy csináltam. És azt mondom, jó volt ez így. A sokévi sikertelen próbálkozással együtt. Mert legalább majd annak idején, ha az én lurkóm is elviszi a jackpot ot a genetikai lottón, és vastag vádli szindrómában meg pattanásosságban fog szenvedni, legalább tartani tudom benne a lelket, hogy igenis túl lehet élni. Mert nem minden a külső. De azért határozottan kellemesebb érzés negyedannyi mitesszerrel élni.
A forradalom után alkalma lett volna disszidálni, mivel német származású volt – de nem tette. A forradalom kezdetétől a tizenkét éves öcsém egy teherautóra felkéredzkedve járta a várost, szinte minden helyszínen ott volt. Mikor október 23-án este édesanyám megjött a munkából, kimentünk a Felvonulási térre, ahol akkor rengeteg ember volt: várták a Sztalin-szobor ledöntését. Amikor végre sikerült, egy rövid ideig néma csend volt. Majd felhangzott az örömujjongás, az emberek egymás nyakába borultak, ölelték, csókolták egymást. Egyszer csak valakik elkezdték énekelni a Himnuszt. Felemelő pillanatok voltak. Elemi erővel tört fel az emberekből a szabadság vágya. Ma is beleborzongok az emlékbe. Az ezt követő időről is sok emlékem van, de azok már nem ilyen szépek. Jártam a fiúkkal a lebombázott várost, és láttam a kiégett tankokat, amiket Molotov-koktéllal gyújtottak fel fiatalok, akik aztán a megtorlástól – joggal – félve elhagyták az országot. Az 1956-os események részletei benne vannak a naplómban, egy tizennégy éves lány szemével nézve.