Államigazgatási Jogkörben Okozott Kár
349. 360. § alatt találod. Ezek szerint ( 360. § (4)) 5 évnél rövidebbb idö alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy büncselekménnyel okozták. A büncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés 5 éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büncselekmény büntethetösége el nem évül. MaryAnn lafead 2007. 06:07 Sziasztok, Szeretnék érdeklődni, hogy államigazgatási jogkörben okozott kár miatt mennyi időn belül kell vagy lehet megindítani kártérítési eljárást? A károkozás maga januárban történt, ami ki is derült, de csak most kérnek kártérítést, nem vagyoni és vagyoni kártérítést. Van valami speciális szbály az eljárás megindítására vagy 5 éves általános elévülési időn belül kell az igényt benyújtani? köszönöm
Államigazgatási Jogkörben Okozott Karine
Emellett az előbbi feltételek meglétén túl az is szükséges, hogy a kár államigazgatási, illetve bírósági, ügyészségi tevékenységgel összefüggő legyen és, hogy a kártérítési igény előterjesztése előtt a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vegye. Az államigazgatási jogkör fogalma az ítélkezési gyakorlat alapján Az államigazgatási jogkör tartalmára az ítélkezési gyakorlatban a Kúria PK 42. sz. állásfoglalása az irányadó, amely szerint "nem az eljáró szerv minősége, hanem a konkrét tevékenység alapján kell megállapítani, hogy államigazgatási tevékenységről van-e szó". Az ítélkezési gyakorlat alapján államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az államigazgatási jellegű, azaz közhatalom gyakorlása folyamán tett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetve annak elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni; az ezen kívül eső magatartásokért a deliktuális felelősség (szerződésen kívüli károkozás) általános szabályai szerint felelős az adott személy. Ezen elvek megfelelően alkalmazandók a bírósági, ügyészségi jogkörre is - emelte ki dr. Rausch János.
Államigazgatási Jogkörben Okozott Karaoke
-val azonos normaszöveg), c; a kár a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban sem volt elhárítható ( új normaszöveg). Nem tartalmaz azonban a szabályozás speciális felróhatósági mércét. A "közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával" szövegrész beépítése a normaszövegbe új elem a szabályozásban, ám nem jelent érdemi változást a rendelkezés tárgyi hatályában, hiszen a jogalkotó pusztán a Pk. állásfoglalás a; pontját [Ld: PK. 42. a;: "államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni. "] emeli be a jogszabályi szövegbe. A közigazgatási jogkör megítélése [Részletesen lásd: Dr. Tóth Endre Tamás: " A közigazgatási, bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért fennálló felelősség" in: A kártérítési jog magyarázata. szerk. : Dr. Fézer Tamás Complex kiadó Budapest 2010. 258-261. oldalai] körében kialakult bírói gyakorlat és jogértelmezés [Például: 4/2006 PJE, BDT.
A korábbi törvénytervezet kifejezett szabályozást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzatot terheli a felelősség a képviselő-testülete, annak bizottsága, a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület hivatalának ügyintézője által okozott kárért, az elfogadott törvény azonban e rendelkezést már nem tartalmazza. felépítésével szakítva az új törvény elválasztja a közigazgatási jogkörben okozott károkért fennálló felelősség szabályozását az alkalmazotti károkozás szabályozásától, és attól elkülönült, új, önálló rendelkezést ad a felelősség alanyának megjelölésére. E szabályozás azonban felveti azt a kérdést, hogy vonatkozik-e a közigazgatási jogkörben eljáró alkalmazott szándékos károkozására a 6:540. § (3) bekezdése. A szabályozás a felelősség alanyát a közigazgatási szervezetrendszeren belül az egyes szervek, szervezeti egységek polgári jogi jogképességét és ezen keresztül a perbeli jogképességét (Pp. 48. §) szem előtt tartva határozza meg. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azonos felelősségtelepítő szabályt tartalmaz az új Ptk.