Gáspár István Plébános

1718 őszén a váci püspök értesítette a ferenceseket, hogy bérmálásra érkezik Szolnokra. A barátok szerettek volna egy, a püspök fogadására méltó helyet, ezért rendbe tették a Vártemplomot, amelyről hiányzott a tető, és egy rövid időre visszaköltöztek a mellette lévő épületbe. A kijavított Vártemplom azonban később a helyőrség temploma lett, a német lakosságnak tartottak ott istentiszteletet, a városban épült templom pedig a nép plébániatemploma lett. A Vártemplom mostani felújítása a plébániaépületre is kiterjed, a tervek szerint ifjúsági szállást alakítanak ki itt. "A megújulás öröme és nagy kíváncsiság van bennem. Indulhatna már az élet, de a vírushelyzet egyelőre még fogva tart minket" – búcsúzott tőlünk Gáspár István plébános. Gáspár István Plébános – Eger Szent István. Fotó: Lambert Attila Trauttwein Éva/Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. március 14-i számában jelent meg. Forrás: Tovább a cikkre »

• Papjaink – Szolnok Belvárosi Római Katolikus Egyházközség
• Wikizero - Nedeczky Gáspár (plébános)
• Gáspár István Plébános – Eger Szent István
• Mester István (plébános) – Wikipédia

Papjaink – Szolnok Belvárosi Római Katolikus Egyházközség

Cikkei az Esztergomi Ujságban (1868. A klubbokról); a Szabad Egyházban (1871. Végre kell-e hajtani a népiskolai törvényeket? ); az Esztergom és Vidékében (1881. 49., 50. sz. A népösszeírás használatáról); a helyi lapokba később is írt cikkeket. Művei [ szerkesztés] Vasár- és ünnepnapi egyházi beszédek. Pest, 1860 Dömös története és újabb leírása. Esztergom, 1880. (Ism. M. Sion 1881) A Nedeczky család. Budapest, 1891. XXV leszármazási táblával Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903. További információk [ szerkesztés] Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Bp., Heraldika Kiadó, 2006 Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008 Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Papjaink – Szolnok Belvárosi Római Katolikus Egyházközség. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993- Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága.

Wikizero - Nedeczky Gáspár (Plébános)

A Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom, közkeletű nevén a Vártemplom 2019 végére készült el, majd a következő év elején megkezdődtek a belvárosi Nagytemplom és a rendház munkálatai. A beruházás másfél milliárd forint összegű kormányzati támogatásból valósult meg. 1754-ben a Szentháromság tiszteletére szentelték a Nagytemplomot; impozáns épületének főkapuja felett egy szoborcsoport látható, amely a névadót ábrázolja. A városban lelkipásztorkodó ferences atyák már az istenháza felépítése előtt megalapították a Szentháromság társulatát, melynek a hitélet elmélyítésén kívül szociális feladatai is voltak. Az itt élők háromszögletű ládácskákba tették a szegényeknek szánt adományaikat. Az év folyamán összegyűlt pénzt Szentháromság ünnepén – a templom búcsúnapján – elosztották a leginkább rászorulók között. A templom története 1718-ra nyúlik vissza, ekkor épült meg az a Szentháromságnak szentelt kápolna, amelyet 1723-ban vettek használatba. Wikizero - Nedeczky Gáspár (plébános). Mivel ezekben az években a város lakossága rohamosan nőtt, így várható volt, hogy hamarosan nagyobb templomra lesz szükség, ezért a kápolnát eleve úgy tervezték meg, hogy bővíthető legyen.

Gáspár István Plébános – Eger Szent István

For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Nedeczky Gáspár (plébános). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Nedeczky Gáspár Életrajzi adatok Született 1822. április 26. Virt Elhunyt 1893. szeptember 6. (71 évesen) Dömös Szülei Nedeczky Gáspár Munkássága Vallás római katolikus egyház Dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Gáspár ( Virt, 1822. április 26. – Dömös, 1893. szeptember 6. ) római katolikus plébános. Élete A dunanedeczei és lábatlani Nedeczky család leszármazottja. Dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Gáspár megyei főjegyző és Reinprecht Jozefa fia. Miután apja egy évvel később Nádasdy Ferenc gróf váci püspök «bonorum et jurium» igazgatójává lett, a család Vácra költözött; itt végezte a gimnáziumi és bölcseleti tanulmányait. 1839-ben Pesten hallgatta egy évig a jogot, a II. évi jogból Győrött tett vizsgálatot. 1840-ben Kopácsy József növendékpapnak vette fel és teológiára Nagyszombatba küldte. A presbitériumban töltött egy év után 1845. június 30-án fölszenteltetett.

Mester István (Plébános) – Wikipédia

Cikkei az Esztergomi Ujságban (1868. A klubbokról); a Szabad Egyházban (1871. Végre kell-e hajtani a népiskolai törvényeket? ); az Esztergom és Vidékében (1881. 49., 50. sz. A népösszeírás használatáról); a helyi lapokba később is írt cikkeket. Művei [ szerkesztés] Vasár- és ünnepnapi egyházi beszédek. Pest, 1860 Dömös története és újabb leírása. Esztergom, 1880. (Ism. M. Sion 1881) A Nedeczky család. Budapest, 1891. XXV leszármazási táblával Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903. További információk [ szerkesztés] Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Bp., Heraldika Kiadó, 2006 Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008 Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993- Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága.

Nagyszombat, Szerző, IV, 1893