Turista Magazin - Megvan A 2017-Es Év Fája
Tengelic, vadalma, nagy szarvasbogár, harcsa, mocsári béka, mogyorós pele, tölcsérgomba és hóvirág hívja fel a figyelmet 2017-ben a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére. A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, aktív védelmükért bárki tehet - képviselőit többnyire a lakosság szavazatai alapján választják ki minden évben, így 2018-ban is. 2017 madara a tengelic A tengelic könnyen felismerhető, mással össze nem téveszthető madarunk (Orbán Zoltán képén két öreg madár látható), Európa egyik legszínesebb pintyféléje. A sík és dombvidékek mellett kertekben, parkokban, utcai fasorokban is költ. Melyik faj legyen az Év Fája 2017-ben? - BÍBOR-LAK Öko-szálláshely. A madáretetők és -itatók rendszeres vendége. Vékony növényi szálakból álló, szőrrel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként 4-5 tojást rak. Apró gyommagvakkal táplálkozik, fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki. Elterjedési területe Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjed, de fészkel Afrika északi részén is.
2017 Év Faa Airport
A vízből kiemelt kék hímek órák alatt visszabarnulnak eredeti színűkre, mivel a mocsári békák (Rana arvalis) is a barna- vagy bajszosbékák csoportjába tartoznak. A nedves, nem túlzottan magasan fekvő élőhelyeket kedveli (pl. az alföldi Turjánvidék, Szatmár-Bereg lápjai, a Kis-Balaton, a Tisza és a Dráva ártéri erdőségei). Kifejlett korában a szárazföldön él. Főleg éjszaka, esős időben, vagy a hajnali harmattól nedves növényzetben vadászik gerinctelen állatokra. Az utóbbi évek aszályos tavaszai miatt egyedszáma lecsökkent, ezért is választotta 2017 kétéltűjének az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya. Mák az év gyógynövénye A kis-ázsiai eredetű, gyógy- és élelmiszernövényként több mint 6000 éve ismert mák (Papaver somniferum L. Az Év Fája – 2017 – Vadászlap. ) egyéves, tejnedvtartalmú növény. Toktermésének olajban gazdag apró, éretten kékes-szürke színű magvai a termékenység, a bőség, az anyagi jólét szimbólumai. Eleinte az éretlen, zöld mákgubókból nyerték ki a növény fájdalomcsillapító, görcsoldó hatóanyagait, de egy magyar házaspár felfedezte, hogy azok a száraz mákgubókból is kinyerhetők az orvosi igényeket kielégítő mennyiségben.
A növény hazánkban a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít. A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza. Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatait fedezhetjük fel rajta. A vadalma virágzata. 2017 év faa airport. Forrás: Országos Erdészeti Egyesület Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. A termése szeptember-októberben érik, 2–4 cm átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény. Gyümölcséből annak idején zselé, almabor, pálinka és ecet készült, illetve magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javallottak.
2017 Év Fajac
Egy szívünknek kedves fa lesz idén a központban. 20 éve indította útjára az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) az Év Fája mozgalmat, amelyet 2013 óta online szavazás keretében bonyolít le erdész tagtársak, erdész kollégák és szakmán kívüli érdeklődők részvételével. A mozgalom célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk. 2017 év fajardo. Az Év fája cím azt jelenti, hogy adott esztendőben ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelennek meg, ezáltal kicsit közelebb hozva az emberekhez a kiválasztott fát. Idén például az OEE vadalma tematikájú szemléletformáló játékokat fejleszt az erdészeti erdei iskolák részére, a fiatalok körében ezáltal is népszerűsítve ezt a kivételes fafajt. Fotó: A vadalmafával, a magyar erdők ritka különlegességével ugyan már gyerekként találkozunk képeskönyvekben, később mégis alig figyelünk rá. Talán csak áprilisban, a rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor vesszük észre a rózsaszínes virágait.
A közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy a tűznél melegedjenek. Még hosszú évtizedek után is láthatók a súlyos égés nyomai. Az 1970-es években elérte a világ gesztenyeállományát megtizedelő gesztenye kéregrák betegség, amiből ha veszteségekkel is, de kigyógyult. A fa törzsén végigfutnak a betegség okozta sebek, melyeket lassan körbenő az egészséges kéreg. Ma négy törzsből áll össze a hatalmas lombkorona, melyek egy gyökérről erednek. A vadalma a 2017-es év fája - Zöld bolygó - Világos + zöld. A hatalmas törzs mellett felnőtt sarjak pótolják ki az elpusztult ágakat, így képez egy koronát. A századokon át minden körülménnyel dacoló fa számunkra példát jelent. A gesztenyefa életereje leküzdötte a bajokat, átvészelte a történelem viharait, ma is élni akar, sarjad, virágzik és terem, mindannyiunk örömére. Megmutatja az összefogás erejét, élni akarása minket is inspirál, példája erőt adhat a betegségben szenvedőknek, és mindannyiunknak a hétköznapok küzdelmeihez. 300 év körüli kora, lenyűgöző szépsége ma már ritkaság. Videógaléria: A szelíd túlélő -teaser Zengővárkony hős szelídgesztenyéje Az első filmünk forgatásán készült képeket Kutas Éva készítette: Az Év Fája 2017 pontos helye: A fa elhelyezkedése: Zengővárkony, Csondor dűlő, 46°10'51.
2017 Év Fajardo
A vadalmára számos veszély leselkedik - magoncait és sarjait a vadak károsítják, beltenyészettséget okoz a kölcsönös beporzás hiánya, mivel a termőkorú fák gyakran nagy távolságra találhatók egymástól. Pedig a vadalmának fontos szerepe van az erdei biodiverzitás fenntartásában - virágai méhlegelők, ezenkívül a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben teljesen ellenálló a vadalmának fontos szerepe lesz a nemes alma rezisztencia-nemesítésében. Klímatoleranciája miatt pedig a nemes almafajták szaporító alanyaként juthat jelentős szerephez a jövőben! Többet megtudhatsz róla az Országos Erdészeti Egyesület oldalán. A nagy szarvasbogár az év rovara A rövid életű nagy szarvasbogárra az ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus) jellemző: a hím és a nőstény megjelenése látványosan eltér egymástól. 2017 év fajac. A jól fejlett hím szarvasbogarat (l. a képen) semmilyen más magyarországi bogárral nem lehet összetéveszteni hatalmasra nőtt, agancsszerű rágója miatt. Míg a hím testhossza a rágókkal együtt 30–80 mm, addig a sokkal kisebb rágójú nőstényé 25–50 mm.
Termése a vadgazdálkodásnak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez használták, a kocsigyártó pedig a legtartósabb szántalpakat készítette belőle. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is belőle készültek. Napjainkban a vadalmának az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, számos élőlény kötődik hozzá. A fajra sajnos számos veszély leselkedik, ezek közül az egyik, hogy magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja. A másik, hogy napjainkban a termőkorú fák gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, s emiatt beltenyésztettség lép fel. Gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelőként szolgálnak, továbbá a közeljövőben nagy szerepe lesz a nemes alma rezisztencianemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben teljesen ellenálló.