Párt A Kanada Köztársaságért (Quebec) - Frwiki.Wiki
Megalapította pártját a Szolidaritás mozgalomból kivált Kónya Péter, a bírósági bejegyzés már január 21-én jogerőre emelkedett, de az új párt létrehozását mindeddig nem jelentette be a politikus – írja a Magyar Nemzet. Az új párt neve Szolidaritás a Köztársaságért Párt, illetve rövid elnevezéssel Szolidaritás Párt. Egyelőre nem tudni, hogy az SZKP vagy az SZP betűszót használják-e. Érdekes körülményt is megemlít a cikk: bár Kónya tavaly év végén még arról beszélt, hogy nincs döntés a pártalapításról, ehhez képest a létesítő okirat novemberben már a bíróság előtt volt. A friss pártalapító közölte: terveik szerint a 2018-as választásokon már rajthoz állnak. A Szolidaritás mozgalomból többen is követték Kónya Pétert az új pártba, de nem tudni, hányan vesznek részt a munkában. A Szolidaritás mozgalom tavaly év elején szakított az Együtt-tel, februárban távozott az Együttből Kónya Péter és Székely Sándor, de a listán szerzett parlamenti, illetve fővárosi mandátumukat nem adták vissza, emiatt nagy feszültség alakult ki.
- Szolidaritás a köztársaságért part 2
- Szolidaritás a köztársaságért part naissance
- Szolidaritás a köztársaságért part 3
Szolidaritás A Köztársaságért Part 2
Kónya Péter titkolja, hogy már saját pártja van Szolidaritás a Köztársaságért Párt, illetve rövid elnevezéssel Szolidaritás párt néven megalakult Kónya Péter pártja. A Szolidaritás mozgalomból kivált politikus a párt megalakulását mindenndig nem jelentette be, pedig már január 21-én jogerőre emelkedett. Mint arról korábban beszámoltunk, az Együtt-ből kivált Szolidaritásból kiváló Kónya Péter és néhány társa tavaly októberben új baloldali párt alapítása mellett döntött. A Szolidaritás mozgalmon belül kezelhetetlen belső feszültségeket váltott ki, hogy egyes tagok civil mozgalomként, mások pártként képzelték el a Szolidaritás jövőjét. Kónya lépése akkor feloldotta ezt a feszültséget. Kónya újságírói kérdésre akkor úgy nyilatkozott, azért járja az országot, hogy felmérhesse az igényeket, mert nem akar pártjával rögtön a süllyesztőbe kerülni. Emlékezetes, a Szolidaritás mozgalom tavaly év elején "szakított" az Együtt-tel. Ekkor távozott az Együttből Kónya Péter és Székely Sándor, de parlamenti, illetve fővárosi mandátumukat nem adták vissza, emiatt nagy feszültség alakult ki a Szolidaritás és az Együtt között.
Szolidaritás A Köztársaságért Part Naissance
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. március 2. csütörtök 05:45 Még a tavaszi ülésszakban benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítását, amelyről előtte ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormánypárt – tájékoztatta lapunkat Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: ez a döntően technikai javaslatcsomag érinteni fogja a kampányfinanszírozás kérdését is, így várható, hogy az egyéni jelölteknél érvényes korlátozáshoz hasonlót vezetnek be a pártoknál az állami támogatásra vonatkozóan. Vagyis amennyiben egy párt nem ér el majd bizonyos százalékot, vissza kell fizetnie az államtól kapott pénzt. Újabb politikai szervezetek alakulhatnak 2018 előtt Emlékezetes, hogy a 2014-es választási kampány során számos olyan párt tűnt fel, amelyek semmilyen érdemi tevékenységet nem végeztek, de a törvény szerint nekik is járt az állami támogatás, amelyet aztán vagy visszafizettek, vagy nem. Leginkább nem, hiszen az előző országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenysége nyomán 2016-ig összesen 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült behajtani.
Szolidaritás A Köztársaságért Part 3
Azt mondta: az új alaptörvényt, a kormány intézkedéseit és az új törvényeket a "történelem szemétdombjára kell hajítani és el kell égetni". Álláspontja szerint nincs más alternatíva, "az önkényuralomnak csak így lehet vége". Kónya Péter arra kérte a hallgatóságot, hogy ismét viselje mindenki büszkén a kokárdát, "a szíve fölött és az ellenzéki rendezvényeken ismét lobogjon" a nemzeti zászló. A Szolidaritás társelnöke összefogást sürgetett, és azt kérte, hogy együtt valósítsák meg azt a köztársaságot, amelyről álmodtak. Kónya Péter olyan köztársaságról beszélt, ahol az alkotmányról népszavazás dönt, az államfőt a nép közvetlenül választja, a képviselők visszahívhatók, az ügyészség és a bíróságok pedig függetlenek. A szónok kiállt a sajtó és a vélemény szabadsága, továbbá az érdemi társadalmi párbeszéd mellett, és a visszamenőleges jogalkotás ellen foglalt állást. Támogatta a többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítását. Kónya Péter beszélt a pártok és a szakszervezetek állami támogatásának megszüntetéséről is; álláspontja szerint az emberek eldönthetnék, hogy adójuk egy-egy százalékával mely szervezeteket támogatják.
Azt mondta: "a Kossuth tér letarolása mutatja, hogy milyen jövőt szán nekünk a kormány. Az ő szégyenük és mementójuk lesz, ha eltüntetik József Attila szobrát" – tette hozzá. Az író szerint a hatalom jelenlegi gyakorlói csak "hazudni tanultak meg a kommunistáktól". A rendezvényen felolvasták José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kabinetirodájának válaszlevelét, amelyet a Szolidaritásnak küldtek. Ennek az az előzménye, hogy a Magyar Szolidaritás Mozgalom január végén eljuttatta Barrosóhoz azt a több mint 113 ezer ember által aláírt dokumentumot, amelyben leszögezik, hogy az EU állampolgárai kívánnak maradni. A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások célja az, hogy minden tagállam tartsa be az uniós jogszabályokat; a bizottság nagyra becsüli és tiszteli a magyar népet, annak történelmét és kultúráját, valamint hosszú harcát a totalitárius rendszerrel szemben - idézték a kabinetiroda levelét. A beszédek során többször felhangzott az "Orbán, takarodj! " rigmus.