Mikszath Kálmán Regenyei

• Akinek irgalmatlanul éles szeme mindent meglátott
• Mikszáth Kálmán Regényei | Mikszáth Kálmán: Mikszáth Kálmán Összes Művei - Regények És Nagyobb Elbeszélések 6-8. (Akadémiai Kiadó, 1958) - Antikvarium.Hu
• „A nagy palóc mesemondó” – Mikszáth Kálmán (1847–1910) | Hírkereső

Akinek Irgalmatlanul Éles Szeme Mindent Meglátott

A nyüzsgő sokaság neki csak költői élmény, feldolgozásra váró nyersanyag. Irgalmatlanul éles szeme mindent meglát, keresztülnéz a kőfalon, belelát felebarátai zsebébe és veséjébe. Munkaszünetet nem ismerő agyveleje mindent megőröl és elraktároz. Nagy kár, hogy nem mindig írótollal dolgozik, szívesebben csak élőszóval. De hogyan tud beszélni! Palócosan ejti a szót […] Még a palóc beszéde és a nyers gesztusai is valami csodálatos bájt adnak a társalgásának. Nem csoda, hogy azok, akik közelébe jutottak ennek a mágneshegynek, azok nem tudnak egyhamar szabadulni, rákapnak Mikszáth Kálmánra, mint a beteg a morfiumra. Akinek irgalmatlanul éles szeme mindent meglátott. " Borítókép: Mikszáth Kálmán (Fotó: Wikipédia)

Mikszáth Kálmán Regényei | Mikszáth Kálmán: Mikszáth Kálmán Összes Művei - Regények És Nagyobb Elbeszélések 6-8. (Akadémiai Kiadó, 1958) - Antikvarium.Hu

Kritikus szellemben és groteszkbe hajlóan ironikus módon mutatta be kora közéleti visszásságait például a Két választás Magyarországon vagy az Új Zrínyiász lapjain. A 1910. május 28-án Budapesten elhunyt Mikszáth Kálmán alakját Herczeg Ferenc, a két világháború közötti korszak ikonikus írója a következő szavakkal idézte meg. „A nagy palóc mesemondó” – Mikszáth Kálmán (1847–1910) | Hírkereső. "Zömök, hízásra hajló férfi, nehézkesen jár; ereiben lovas nomádok vére folyik, de az ősök régen leszálltak a lóról, és az unokák még nem szokták meg a gyalogjárást. Harcsabajszú, kerek tatárkoponyája a vállai közt ül; szúrós, kiábrándítóan okos szemeivel, despota-vágású, kissé petyhüdt szájával, amelyből ritkán hiányzik a szivar, egy Volga-parti Bismarck benyomását tehetné. Külseje némileg elhanyagolt, mint azoké az úri puritánoké, akik annyira ismerték a saját értéküket, hogy bátran lenézhettek minden parádét. Rengeteg sok szivart fogyaszt, egészségével nem sokat törődik, szóval: magyar fatalista. A fatalizmusa időközönkint patópálossá lesz. Midőn fölérkezett dicsőségének csúcsára, éppen csak annyit írt, amennyit a felesége, a kiadói és a jóbarátok ravaszul ki tudtak tőle csikarni.

„A Nagy Palóc Mesemondó” – Mikszáth Kálmán (1847–1910) | Hírkereső

Világszerte népszerű lett A Szent Péter esernyője, amelyben a romantika eszközeivel a felvidéki kisvárosi életmódról adott képet. Állítólag Theodore Roosevelt amerikai elnök egyik kedvenc regénye is ez volt. Korának mutatott torz tükröt az Új Zrínyiászban, amelyben a dzsentrit, a főnemességet és a polgári osztályt egyaránt elmarasztalta. Ugyanilyen kritikát fogalmazott meg a megkésett ember típusát megrajzoló Beszterce ostromában is. Kései korszakában a századelő tragikussá váló világképéhez és szecessziós ízléséhez kapcsolódott a Különös házassággal és a Sipsiricával. Utolsó műve, A fekete város örökös csapdahelyzetként ábrázolta a magyar történelmet, amelyben a végzetes boldogtalanság éppoly természetes, mint a mindennapok kiszámíthatatlan abszurditása. Mikszáth Kálmán Regényei | Mikszáth Kálmán: Mikszáth Kálmán Összes Művei - Regények És Nagyobb Elbeszélések 6-8. (Akadémiai Kiadó, 1958) - Antikvarium.Hu. Több művét megfilmesítették, az első, részben színes magyar film A beszélő köntösből készült 1941-ben. Az 1971-ben bemutatott A fekete város című tévésorozat pedig egy egész országot ültetett a képernyők elé.

Benczúr Gyula festményén. Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár Mikszáth az ellenzéki Budapesti Napilap, majd 1878-tól a Szegedi Napló munkatársa lett. A Tisza-parti városban töltött csaknem három év kedvezően alakult számára, kedvére írhatott, senki nem korlátozta, a szegedi közönség is megszerette. Újult erővel tért vissza Pestre, ahol 1881-ben a Pesti Hírlap újságírója lett. Ugyanebben az évben megjelent A tót atyafiak című kötete, majd 1882-ben A jó palócok, és a két novellagyűjtemény végre meghozta számára a sikert, tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. Anyagi helyzete is javult, így újból megkérte Ilona kezét, akivel 1882 decemberében ismét házasságot kötöttek. A házasságból három fiú született, Kálmán, János és Albert, akik közül Jánoska négyéves korában meghalt. A novellák mellett Mikszáth nevét szatirikus hangvételű publicisztikái, parlamenti tudósításai is országosan ismertté tették. 1887-ben a Szabadelvű Párt támogatásával képviselővé választották, 1889-ben a Tudományos Akadémia levelező, 1905-ben tiszteleti tagja lett, őt választotta meg elnökének az 1896 júliusában megalakult Budapesti Újságírók Egyesülete.