Magyar Országos Közjegyzői Kamara Fizetési Meghagyás
- Magyar országos közjegyzői kamara fizetési meghagyás ellentmondás
- Magyar országos közjegyzői kamara fizetési meghagyás díja
- Magyar országos közjegyzői kamara fizetési meghagyás belépés
Magyar Országos Közjegyzői Kamara Fizetési Meghagyás Ellentmondás
Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon, de kevesen vitatják a követelés jogosságát, akik pedig elismerik a tartozást, gyakran azt hiszik, ha nem veszik át ezt a hivatalos iratot, akkor megúszhatják a fizetést – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közleményéből. Fontos, hogy akinek fizetési meghagyást kézbesítenek, minél előbb reagáljon arra; ha valóban tartozik, fizesse ki a tartozását, ha erre nem képes, próbáljon egyezkedni hitelezőjével, ha pedig nem tartja jogosnak a követelést, akkor mondjon ellent a kézbesítéstől számított 15 napon belül, különben jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás. Ellentmondás esetén a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik az ügy. A közlemény részletezi: ellentmondását a magánszemély bármely közjegyzőnél közölheti szóban, vagy elküldheti postán annak a közjegyzőnek címzett beadványban, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. Indokolni sem kell az ellentmondást, elég ha leírja a magánszemély, hogy álláspontja szerint nem áll fenn a tartozás.
Magyar Országos Közjegyzői Kamara Fizetési Meghagyás Díja
Tipikusan ilyen helyzet, ha a bérlő elmarad a bérleti díjjal, nem fizetnek vissza egy magánkölcsönt, vagy károkozás miatt van követelésünk valakivel szemben. De akkor is kezdeményezhető fizetési meghagyásos eljárás, ha egy webáruház nem fizeti vissza a visszaküldött termék vételárát, a légitársaság megfeledkezik a poggyászkár megtérítéséről, vagy a munkáltató nem fizeti ki az alkalmazott munkabérét, túlóráját, végkielégítését. A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem – csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a fizetési meghagyás kibocsátását. Az eljárás egyszerű és gyors. Ha a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy papíralapú kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek. A tartozást akkor sem érdemes veszni hagyni, ha az adós nem rendelkezik magyarországi székhellyel, ebben az esetben európai fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesítheti követelését az, akinek tartoznak.
Magyar Országos Közjegyzői Kamara Fizetési Meghagyás Belépés
A jogi személy és az, aki az elektronikus ügyintézésről szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles (például cég, egyesület, egyéni vállalkozó), kizárólag elektronikusan – minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával – nyújthat be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, nem szükséges hozzá se ügyvédi közreműködés, se bizonyítékok csatolása. A fizetési meghagyásos eljárás gyors: a közjegyző, ha mindent rendben talál a kérelemben, a fizetési meghagyást legkésőbb beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben. Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett vitatja a tartozást (ellentmondással él), az eljárás a bíróságon peres eljárásként folytatódik tovább.
Az egyszerűbb eljárás vonzerejét jól mutatja, hogy 2021-ben 6240 olyan, hárommillió forintot meghaladó tartozás ügyében indítottak fizetési meghagyásos eljárást, amiben a bírósági pereskedést is választhatták volna. A járvány hatására egyébként 2020-ban több mint százezerrel csökkent a kibocsátott fizetési meghagyások száma az előző évhez képest. 2021-ben viszont már 20 ezerrel több, pontosan 459 833 eljárás indult. Ellenben kismértékben csökkent az ellentmondások száma: míg 2020-ban a követelések 6 százalékát vitatták a kötelezettek, tavaly 5, 5 százalékát. Ezekben az esetekben a fizetési meghagyásos eljárás jogosultja dönthetett arról, hogy lemond a követeléséről, vagy bíróságon, peres eljárásként folytatódik az eljárás. Az előző évekhez hasonlóan a fizetési meghagyásos eljárások döntő többségét különböző cégek és szervezetek, például követeléskezelők, közműcégek és mobilszolgáltatók kezdeményezték, szinte kizárólag elektronikus úton. A követelt tartozások túlnyomó része tízezer és hárommillió forint között mozgott.