Sixtus-Kápolna – Wikipédia
Ma már tagolt, a heveder-ívek szélén nagyméretű ablakok találhatóak. A párkányok téglalapokat alkotnak a mennyezeten, ezekben láthatóak a freskó részletei. Az egyszerű, téglalap alakú, boltozatos mennyezetű termet Mino da Fiesole, Giovanni Dalmata és Andrea Bregno márványból készült korlátja osztja ketté. A kápolnát a süllyedés és a repedések ellen támpillérek védik. A belső méretek: a kápolna 40, 9 méter hosszú, 13, 4 méter széles. A mennyezet magassága 20, 7 m. A mennyezetfreskó [ szerkesztés] Michelangelo egyik műve, a világ egyik legismertebb alkotása és 540 m² felületével legnagyobb egybefüggő freskója. Michelangelo Buonarroti - a Sixtus-kápolna szabadságát festő művész története. Egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Az itáliai reneszánsz korában, 1508 és 1512 között keletkezett alkotás számtalan elemből áll. Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük található a freskó legismertebb részlete, az Ádám teremtése, amelyet számtalanszor feldolgoztak a populáris kultúrában. Ezenkívül hét ószövetségi próféta, öt szibülla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés teszik teljessé ezt a művet.
Michelangelo Buonarroti - A Sixtus-Kápolna Szabadságát Festő Művész Története
A barlang funkciójára több elmélettel is előálltak a kutatók. Valószínűleg nem a vadászattal volt kapcsolatos, inkább szakrális helynek számított, ahol állatokat áldoztak fel. Az is arra utal, hogy nem a táplálékszerzés állt a középpontban, hogy a környéken akkoriban a rénszarvas volt a fő élelemforrás, márpedig abból csak egyetlen példány került fel a telerajzolt falakra. Egy későbbi elmélet szerint azonban a rituális szerepen kívül a kor emberének csillagászati ismereteiről is árulkodnak a rajzok. Felfedezhető a képekben a Nagy Nyári Háromszögként ismert csillagalakzat, amelynek a három legfényesebb csillagát a rajzolók beépítették az ábrákba. De látható a Plejádok sematikus ábrája is egy nagy bikarajzban, ami azért is érdekes, mert ezeket a csillagokat ma éppen a Bika csillagkép részeiként ismerjük. A Lascaux-barlang festményei ugyanakkor az elmúlt évtizedekben más szempontból is komoly fejtörést okoztak, mivel a megnyitás után felmerült annak a veszélye, hogy a páratlan művészeti alkotások örökre eltűnnek majd.