Gál Éva Emese | Janos Vitez Operettszinhaz
NAPLÓK: Bátai Tibor Legutóbbi olvasó: 2022-07-12 06:09 Összes olvasás: 88461 183. [tulajdonos]: Dinnyés J. – Gál Éva Emese 2017-05-25 22:01. A CÍMEK ELŐTTI KÖNYV-IKONRA KATTINTVA ÚJ ABLAKBAN LÁTHATÓVÁ VÁLIK A VERS SZÖVEGE, EGYIDEJŰLEG A HANGLEJÁTSZÓN ELINDUL A VERS DINNYÉS ÁLTAL MEGZENÉSÍTETT ÉS ELŐADOTT VÁLTOZATA... A BÖNGÉSZŐ "VISSZA" GOMBJÁRA KATTINTVA LEHET VISSZATÉRNI A VERSEK TARTALOMJEGYZÉKÉHEZ.. Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
- Gál Éva Emese: Hazátlanok millecentenáriuma
- Éva Emese Gál - Vikipedio
- János vitéz - | Jegy.hu
- János vitéz – Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Budapest
Gál Éva Emese: Hazátlanok Millecentenáriuma
Áttapos rajta az egész világ, s taposni fog az utolsó parázsig. Megduzzad az égbolt üres szeme, szelek söprik a suttogó imákat, az időnek már nincs tekintete: rég hátat fordított az elmúlásnak. így válik gondolattá ez a táj, arc nélküli, testtelen képzeletté, ahonnan felröppen minden madár, hogy az ég boltíveit körberója, de gyöngébb a szárnya, mint a halál, s megdermed, mint a felhúzatlan óra. * A Magyar Elektronikus Könyvtár az elmúlt napokban négy Gál Éva Emese verskötettel gazdagodott. Interneten elérhető már a gyergyószentmiklósi költőnő Forrás-kötete, az Igazságszobor című, 1997-ben a székelyudvarhelyi Ablak kiadónál megjelent verseskönyve, továbbá az Időváros (Pallas-Akadémia, 2001) és A tizenegyedik parancsolat (Pallas-Akadémia, 2005). Fenti verseket ezekből válogattuk. 2019. december 1.
Éva Emese Gál - Vikipedio
A bűvös tér és időrengeteg lakóinak kegyetlen szabadsága, hogy üldözi a teljesség hiánya. Minden égitest egyre csak kereng. 15. Minden égitest egyre csak kereng, eszelősen pörgeti a világot. Beleszédülnek az évmilliárdok teremteni e tánchoz a jelent. Honnan van ez a végtelen erő? Soha nem pihen semmi, sose fárad. Vajon van-e célja e bolyongásnak? A mindenséggel mi teremthető? Fölérni az emberi ész kevés: nincs mindenség, mert semmi sem egész, ha mindörökre befejezhetetlen. Olyan a világ, mint a gondolat: egyre tovább pörgetik a szavak, amíg vonzza a boldog ismeretlen. 30 HITEL
A semmi útja bárhová vezethet. A mindenséggel mi teremthető? 26 8. A mindenséggel mi teremthető? Aligha célja a céltalan élet. Marad-e értelme a létezésnek, ha elhantol a világtemető? A puszta létezés lenne a cél? Megmaradni, míg szél nem hull az éden ebben a hajszolt, néma űzetésben, ami önmagán túlra sosem ér? Vagy van, ami előttünk láthatatlan más dimenziókat rejtő magasban egy világ, melybe egünk belevész? Ahol csillagaink parányi részek, és alig érintik a messzeséget? Fölérni az emberi ész kevés. 9. Fölérni az emberi ész kevés a csodát, ami végtelenbe szárnyal. Miért van, és hová sodor magával? Lesz-e a kétségekből ébredés, mindenen átragyogó értelem, ami a bezárt köröket kitárja egy dimenziók fölötti világra? Hogyan teljes a világegyetem? Hány bolyongó világból állhat össze, ha végtelen van közte, és körötte, minden irány egymással szembenéz, nincs mély és magas, nincs előre-hátra, csak tér-idő folytonos változása. Nincs mindenség, ha semmi sem egész. 27 10. Nincs mindenség, mert semmi sem egész, és teljességet soha el nem érhet.
Heltai Jenő vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt, Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el. "Bakonyi 1903 tavaszán szűk baráti körben hozta szóba először, hogy a Petőfi János vitézének színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a »verses népmese« nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek alkalmatlanok voltak a színpadra. Például az eredeti mese folyamán sűrűsödő vad és erőszakos, később pedig fantasztikus epizódok. Végül is két cselekmény-motívum maradt meg a számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadi kaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy »továbbírta« Petőfi meséjét, amelyben eredetileg »A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme.
János Vitéz - | Jegy.Hu
János Vitéz – Kolibri Gyermek- És Ifjúsági Színház, Budapest
A prózai jeleneteket nem túlélni, hanem előadni kellett. Ebben partnerre leltek és hatalmas segítséget kaptak az énekesek Haumann Péter és Kaszás Attila személyében. A végeredmény: a többiekre kivétel nélkül(! ) felszabadítólag hatott a jelenlétük, a játékuk. Valódi színházat láttunk. A sejtésem a rendezésre vonatkozik. Ifj. Palcsó Sándor felújítása - a darab követelményeinek megfelelően - mozgatja, és játékra készteti az énekes-színészeket is. Nincs holtjáték a színpadon. Stílusos és praktikus díszletek között, szépen kivitelezett jelmezekben zajlik a játék. Meg merem kockáztatni, hogy a vendégművészek és a rendező közös munkálkodásának eredménye ez az előadás. Ez a János vitéz egyértelműen gyerekeknek készült. A szövegkönyvbeli változtatások (humoros betoldások) és az élő állatok (idomított birkák, kutyák) szerepeltetése is a kicsik figyelmének felkeltésére, fenntartására irányul. A kísérlet sikeres: a délelőtti előadáson igen alacsony volt az átlagéletkor, de unatkozó gyereket nem láttam.
Réti Attila Bagója sem lóg ki a sorból. Többnyire a hangja is szépen szól, bár hangképzése néhol furcsa: présel, és erőből énekel. A kisebb karakterszerepeket is jól kidolgozták. Gárday Gábor hozott anyagból is dolgozik (vö. Belcore), Kiss Péter rövid szerepében finomkodó francia tudóst formál meg, Hantos Balázs pedig az enyhén(? ) ittas csősz negatív szerepét alakítja. Mindenkit elragadott a játékkedv, és kiderült: az éneklés mellett is lehet energiát fordítani a szerepformálásra. Nehezíti a feladatot, és több munkával jár, de megéri. Csak így valósulhat meg a sokunk által hőn áhított opera játszás, mely az összművészet jegyében zajlik, és nem csupán az éneklésről szól. Akár ez volt a szándék, akár nem, ez az előadás jó fejlődési irányt mutat az opera mint művészeti ág számára. A 21. századi operajátszás mottója lehetne: színészeket, színészetet az operába!