Tdő Rák Tünetei

2012. okt 24. 19:48 A tüdőrák tüneteinek jelentkezése előtt is nagy százalékban felismerhető a megbetegedés, amennyiben rendszeresen részt veszünk a szűrővizsgálatokon. A kezelés így korán elkezdődhet, és a gyógyulás esélye jelentősen megnőhet. A tüdőrák korai stádiumában a tünetek szegényesek, nem specifikusak. Lehet esetleg enyhe köhögés, amelynek a beteg sokszor nem is tulajdonít jelentőséget, továbbá felléphet enyhe hőemelkedés, izzadékonyság. Tüdőrák tünetei. Gyakran nem is maga a tüdőrák, hanem annak valamely áttéte (metasztázisa) okoz először tüneteket, majd az elsődleges daganat keresése során derül fény a tüdőrákra az orvosi vizsgálatok folyamán. Van azonban egy tünetcsoport, mely a tüdőrákra terelheti a gyanút: ezt paraneoplasiás tünetcsoportnak nevezzük. A tünetek igen változatosak, többek között izomgyengeség, hát- és fejfájás, magas vérnyomás, csontritkulás, a bőr felületes fertőzései és érzékenysége figyelhető meg. Ismételten kialakulhatnak vesekövek, izületi- és izomfájdalmak léphetnek fel, a lábak és a kezek zsibbadása alakulhat ki.

A mellkasröntgen eredménye szinte minden rosszindulatú tüdődaganatos betegben kóros elváltozást mutat, a röntgen még az 1 cm-es daganatot is kimutathatja. Azonban előfordul, hogy a tumor egy másik struktúra (pl. borda) mögött rejtve marad. Esetleg további képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet. Amennyiben a mellkasröntgen nem mutat eltérést, de a daganat gyanúja mégis fennáll (pl. dohányzó beteg vérköpéses panaszokkal), úgy további vizsgálatok (elsősorban mellkas CT, bronchoscopia) elvégzése szükséges. CT A komputer tomográfia (CT) az emberi szervek és más struktúrák (pl. Tdő rák tünetei. egy daganat) 3 dimenziós képét adja. A CT hasznos vizsgálat a tüdőben és a mellkasi területen található és röntgennel nem kimutatható daganatok leképezésében. Azt is kimutatja, ha a daganat a test már részeire is átterjedt. A CT berendezések megvásárlása és működtetése költséges, ezért csak speciális intézményekben, vagy radiológiai központokban találhatók. A vizsgálat előtt általában festéket (kontrasztanyagot) fecskendeznek a vénába, hogy kontrasztosabb legyen a kép.

A betegek kb. 10 százalékában a diagnózisra tünetmentes állapotban, rutin mellkasröntgen során kerül sor. Számos esetben ugyanakkor a felismerés időpontjában a daganat helyileg már kiterjedt, illetve távoli szervekbe adott áttétet. Az áttétek (metasztázisok) leggyakoribb helyei a csontok, a mellékvesék, a máj és az agy. Kapcsolódó cikkek: Csontáttétek Májáttétek Agyi áttét, daganatok a koponyában A tüdőrák diagnosztikája, kivizsgálása A tüdőrák felismerése sokféleképpen történhet. Tüdőrák tünetei gyakori kérdések. Néha a betegnek egyáltalán nincsenek tünetei, és a daganatot egy másik orvosi eljárás, például egy műtéti beavatkozás előtt végzett rutin mellkas röntgen mutatja ki. Ha vannak tünetek, ezek alapján felmerülhet a tüdőrák gyanúja, amit további orvosi vizsgálatok igazolhatnak vagy kizárhatnak. Esetenként, ha a betegség korai szakasza tünetmentesen zajlott, a beteget az előrehaladott daganat távoli áttétjei által okozott panaszok viszik orvoshoz. Mellkasröntgen Amennyiben a betegnek tüdődaganatra gyanús panaszai vannak, úgy mellkasröntgen az elsőként elvégzendő vizsgálat.

Bronchoscopia (hörgőtükrözés) A vizsgálat során egy képfelismerésre és képtovábbításra alkalmas üvegszál-optikás hajlékony csövet vezetnek le a légcsőn keresztül a hörgőkbe. A bronchoszkóppal látott képet egy képernyőre továbbítják, ahol az orvos közvetlenül vizsgálhatja az elváltozást. A bronchoszkóphoz rögzített, parányi ollószerű eszközzel, vagy hörgőkefével mintavétel is végezhető. Szövetvizsgálatok A tüdőrák diagnózisára használt egyik legfontosabb vizsgálat a szövetvizsgálat. A betegtől váladékot vagy tényleges szövetmintát nyernek, melyet patológiai laboratóriumban vizsgálnak meg. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a minta tartalmaz-e daganatos sejtet és ha igen, milyen típusút. Legfontosabb annak eldöntése, hogy rosszindulatú daganattal állunk-e szemben, ha igen akkor az vajon kissejtes, vagy nem kissejtes daganat. Hasonlóan a képalkotó technikákhoz, ezeket a vizsgálatokat (de nem szükségszerűen valamennyit) a tüdőrák diagnózisában használják. Az orvos dönti el, hogy az adott beteg esetében mely vizsgálatokat kell elvégezni.

A makacs, nehezen gyógyuló és a kezeléseket követően is gyakran visszatérő tüdő-, illetve hörgőgyulladás viszont már utalhat a tüdőrák jelenlétére. A sima, "hétköznapi" tüdőgyulladásokat fertőzések okozzák. Más a helyzet, amikor a tüdőrák okoz tüdőgyulladást. A növekvő daganat egyrészt kívülről is összenyomhatja a légutakat, vagyis a főhörgőket, a hörgőket és a kisebb hörgőcskéket. A tüdőrák a légutak belsejében is növekedésnek indulhat, ezáltal szűkítve, vagy el teljesen is zárva azokat. A tüdő azon területein, amelyeket korábban a daganat által elzárt légút látott el levegővel, megszűnhet a légcsere. Ez a tüdőgyulladás klasszikus tüneteihez (láz, gennyes köpet, köhögés) vezet. A tüdőrák által okozott tüdőgyulladásnál tehát nem egy fertőzés, hanem a hörgők szűkülete az, amely idővel tartós - és a daganat jelenléte miatt rendszeresen visszatérő - gyulladást okoz. A tüdőrák miatt kialakult tüdőgyulladás 3-4 hónapig is fennállhat, vagy akár el sem múlik. Vagy ha el is múlik, a daganat helye miatt rendszeresen ugyanott tér vissza.

Patológiai diagnózis nélkül a tüdőrák kezelése nem kezdődhet el. Köpetcitológia A köpet a tüdőből felköhögött váladék. Tüdőrákban gyakori a köpet mennyiségének, színének és sűrűségének a megváltozása. A köpetet mikroszkóp alatt vizsgálják meg, hogy kiderüljön, vannak-e benne kóros, daganatos sejtek. Elsősorban a kora reggeli köpetmintát érdemes vizsgálni, mivel az éjszaka folyamán felgyülemlett nyákos köpetből nagyobb valószínűséggel juthatunk diagnózishoz. Hörgőbiopszia Ha bronchoszkópos (hörgőtükrözéses) vizsgálat daganatot mutatott ki a légcsőben, hörgőkben, akkor biopsziát (kis mennyiségű szövetet) vesznek, amit mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. A cél annak eldöntése, hogy a hörgőtükrözés során látott eltérés rosszindulatú daganatnak felel-e meg, vagy sem. Vékonytű aspiráció Erre a vizsgálatra akkor kerül sor, ha a daganat a mellkasfalhoz közel helyezkedik el. Helyi érzéstelenítést alkalmaznak és egy röntgenkészülék segítségével egy vékony tűt irányítanak a bőrön keresztül az elváltozásba, amiből sejteket vesznek.

A tüdőrákra elsősorban a tartósan jelenlévő, száraz köhögés, dohányosoknál pedig a köhögés jellegének megváltozása hívhatja fel a figyelmet, vagy a véres köpet, amellyel ajánlott azonnal orvoshoz fordulni. Az elhúzódó és a többedszerre is ugyanott visszatérő tüdőgyulladás ugyancsak figyelmeztető jel lehet. A tüdőrákra - mint a legtöbb daganattípusra - ugyancsak jellemző, hogy korai stádiumban szinte egyáltalán nem okoz tüneteket. Fájdalommal például kezdetben azért nem jár a tüdőrák, mert a tüdőben kevés fájdalomérző receptor található. A betegek körülbelül egynegyedénél így a diagnózis felállításakor sincs jelen semmilyen tünet. A tüdőrákra jellemzően mellkasröntgen-vizsgálat, illetve CT-vizsgálat során derül fény. A tüdőrák gyanúját keltő tünetek Mivel korai tünetekről a fent leírtak miatt nem igazán beszélhetünk, inkább az idővel megjelenő, esetleg tüdőrákra utaló, általánosan jellemző tüneteket érdemes felsorolni. Ezek közül a legjellegzetesebbek: Tartós köhögés, illetve a köhögés jellegének megváltozása (dohányosoknál) A köhögés egyik formája az úgynevezett száraz köhögés, amely nem jár köpetürítéssel.