Csillagászati Mértékegységek - Vega Csillagászati Egyesület
Közös tulajdonságuk, hogy szilárd kőzetburokkal rendelkeznek. Naprendszerünkben külső bolygói: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Közös tulajdonságuk, hogy túlnyomórészt gázokból állnak. A sokáig kilencedik bolygóként számon tartott Plutót a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban kisbolygónak minősítette át. Naprendszerünkben körülbelül százezer kisbolygó van. A Földről 5 bolygó látható szabad szemmel (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz). Mars Föld Távolság Fényév - Hogyan Tudnék Elképzelni 1 Fényév Távolságot?. A Vénusz bolygót Esthajnalcsillag néven is ismerjük. A Sarkcsillag (Polaris) népi nevei: Égi cövek, Aranykaró, Vastuskó. A közepes Föld-Hold távolság 384 ezer km. A holdfázis időtartama 29 és 1/3 nap.
Mars Föld Távolság Fényév - Hogyan Tudnék Elképzelni 1 Fényév Távolságot?
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben
A Napból áradó fénynyomás, a napszél a gáz- és porrészecskéket a Nappal ellentétes irányba fújja, így kialakul az átlagosan 10-20 millió km hosszú, látványos csóva (farok). 7. Meteorok A meteorok ("hullócsillagok") különböző tömegű (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringő égitestek, amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. Ha a Föld légterébe kerülnek, kb. 500 km-es magasságtól a légkör molekuláival ütközve felizzanak, hőmérsékletük az 1500-3000 °C-ot is elérheti a meteorok jelentős része a légkörön való áthaladás közben, 70-80 km-es magasságban elhamvad. Néhány (évente 30-50 db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket meteoritnak nevezzük. A jelentősebb tömegű meteoritok a becsapódás pillanatában szétrobbannak, így meteorkráterek keletkeznek (például az arizonai Barringer-kráter). A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vas-, kővas- és kőmeteoritokról. meteorit Barringer-kráter a Hold felszíne 8. Bolygóközi anyag A bolygóközi anyag egyik része por, amely az üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából keletkezik, másik része gáz, amely főleg a Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkező részecskék is csatlakoznak hozzá.