Magyar Őstörténeti Témacsoport: Roxy Étterem Siófok
Sorozat: BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport Források és Tanulmányok Rendezés: Összesen 1 találat Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek Elfogadom
- Magyar Őstörténeti Témacsoport - Történettudományi Intézet
- Sorozat: BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport Források és Tanulmányok | Atlantisz Könyvkiadó
- Magyar őstörténet-kutatás ‒ új utakon – KELETKUTATÁS
- Roxy Étterem Étlap
Magyar Őstörténeti Témacsoport - Történettudományi Intézet
konferencia és workshop (0) (1) Bejelentkezés Fórum Habilitációs előadások Személyi adatlap Nyomtatási kép Az adatok hitelességéről nyilatkozott: 2019. XI. 23. Magyar Őstörténeti Témacsoport - Történettudományi Intézet. Elérhetőségek drótpostacím telefonszám +36 30 417-3868 saját honlap Fokozat, cím tudományos fokozat, cím PhD fokozat megszerzésének éve 2011 fokozat tudományága történelemtudományok fokozatot kiadó intézmény neve Szegedi Tudományegyetem Jelenlegi munkahelyek 2013 - Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi oktató MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport (további intézmény) további (tudományos főmunkatárs) Kutatás kutatási terület KUTATÁSI TERÜLET: • A magyar őstörténet régészete • A Kárpát-medence 10‒11. századi régészeti hagyatéka • Az eurázsiai sztyepp középkori régészete jelenlegi kutatásainak tudományága Közlemények 2019 Türk Attila, Langó Péter: Régészeti adatok a honfoglalás kori sírokban fennmaradt lómaradványok klasszifikációjához, In: Bagi, Zoltán Péter (szerk. ) ".. irhassak, mint volt... ", Szegedi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék (2019) pp.
Sorozat: Btk Magyar Őstörténeti Témacsoport Források És Tanulmányok | Atlantisz Könyvkiadó
Elképzelésünk a honfoglalásról mostanáig. (Forrás: A honfoglalók viselete, Helikon, 2014) Türk Attila régész a 2000-es évek közepe óta foglalkozik ezekkel a leletekkel, szisztematikusan nézte át ezeket a tárgyakat. Továbbá magyar expedíciók, illetve ukrán és orosz régészek is újabb leleteket tártak fel, és ezek szintén párhuzamba állíthatók a honfoglalás kori kárpát-medencei tárgyakkal. Azokra hasonlítanak leginkább. Ezek egy részét bemutatja a tavaly megjelent A honfoglalók viselete című könyv, ami egy most indult, Magyar őstörténet című sorozat első darabja. Új utakon: Türk Attila régész által rajzolt új térkép. (Forrás: A honfoglalók viselete, Helikon, 2014) Elsősorban harcosok sírjaiból előkerült tárgyakról, többek között lószerszámokról, viseletdíszítésekről, cserépedényekről van szó. Sorozat: BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport Források és Tanulmányok | Atlantisz Könyvkiadó. A legjelentősebb új lelőhelyek az oroszországi Cseljabinszk (Dél-Urál), illetve az ukrajnai Szubbotcy (Dnyeper jobb partja, Kijevtől délre) térségéből kerültek elő. Ezek jelölik ki az új elmélet szerinti rövidebb vándorlás nyomvonalát.
Magyar Őstörténet-Kutatás ‒ Új Utakon – Keletkutatás
Kiderült, hogy a korábban azonosított apai ágú közös genetikai komponens az obi-ugorok és a baskírok között fordul elő nagyobb arányban, ezenkívül megtalálható még a volgai tatárok és a magyarok között. Az eredmények pontos interpretációjához további kutatásokra van szükség, de úgy tűnik, hogy nagy valószínűséggel a Julianus barát által Magna Hungariában, a Volga-Urál vidéken megtalált magyarok genetikai nyomaira bukkanhattak a kutatók. E népesség a baskírokba és a volgai tatárokba olvadhatott be. Úgy néz ki, hogy Magna Hungariában még sokkal magasabb lehetett az ugor eredetű elemek aránya a magyar génkészletben, mint a Kárpát-medencébe betelepült magyarság körében, és ez az elem az elmúlt viharos ezer év folyamán – a népességek keveredésével – tovább csökkent. Magyar őstörténet-kutatás ‒ új utakon – KELETKUTATÁS. A nyelvrokonság és a genetikai rokonság közötti kapcsolat egyáltalán nem egyszerű. Annyit biztosan elmondhatunk, hogy egyikből sem következtethetünk közvetlenül a másikra, ugyanakkor mindkét terület vizsgálata segíthet a magyarság őstörténetének jobb megismerésében.
Ma már azt is tudjuk, hogy a bizánciak részt vettek a teljes Don és Donyec menti erődrendszer kiépítésében, sőt délen, a Kaukázus középső vidékén (humarinszki erőd) is. Sarkel nem tekinthető egyedi esetnek, ugyanakkor nem igazolható, hogy a magyarok ellen épült és ráadásul nem is határvár, hanem a belső kazár területeken fekszik. Mivel a Volga deltájában, alsó folyásánál a második kazár főváros, Etil nyomait mind a mai napig nem sikerült megtalálni, egyre több régész gondolja úgy, hogy a három cimjanszki erőd és a körülöttük elhelyezkedő kazár kori kurgántemetkezések (szokolovka típusú lelőhelyek) a Kazár Kaganátus központi részeként, "fővárosaként" funkcionált.
A megszokott hétköznapjaink átalakultak, de a megszokott ízekről senkinek nem kell lemondania!