A Bécsi Kongresszus Döntése | National Geographic
A nyomvonal a Keleti-Kárpátok gerincén, a történelmi határ mentén haladt tovább a Máramarosi-havasokig, ahol elérte az 1939-ben visszaszerzett Kárpátalját. A Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdély területe 43 591 négyzetkilométer volt, az 1941. évi magyar népszámlálás szerint a 2 185 456 lakos 51, 4 százaléka, 1 123 216 volt magyar, 41, 5 százaléka román, a többi német és jiddis. (Az 1930-as román népszámlálás szerint viszont 50, 2 százalék volt román és csak 37, 1 százalék a székely és magyar. ) A mintegy 60 ezer négyzetkilométernyi Dél-Erdély továbbra is Romániához tartozott, itt mintegy 400 ezer magyar élt. I bécsi dones.fr. A román és a magyar delegáció csak a kihirdetés pillanatában szerzett tudomást a döntésről. Ciano olasz külügyminiszter feljegyzése szerint Manoilescu román külügyminiszter a sokk miatt el is ájult. A "bécsi diktátum", ahogy a román történészek ma is emlegetik, Romániában mérhetetlen felháborodást keltett, az ujjongó magyar közvélemény ugyanakkor az igazságtalan trianoni békeszerződés részbeni orvoslásaként fogta fel (a magyar történetírásban a "döntőbíráskodás" és a "második bécsi döntés" semlegesebb fogalma honosodott meg).
- A bécsi kongresszus döntése | National Geographic
- Döntőbíróság húzta meg az első bécsi döntés határait » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Index - Belföld - Így mentünk be Erdélybe, meg a Hitler seggébe
A Bécsi Kongresszus Döntése | National Geographic
Napóleon 100 napos visszatérése megzavarta a bécsi kongresszust és az addig nyugodtan ülésezők hatékonyabb munkába kezdtek. Ennek eredményeképpen, még a waterloo-i csata előtt, 1815. június 8-án megszületett a döntés Európa sorsáról. Index - Belföld - Így mentünk be Erdélybe, meg a Hitler seggébe. Számtalan döntés mellett például Ausztria vezetésével megalakult a Német Szövetség, ugyanakkor az osztrákoké lett Salzburg, Tirol, Voralberg, Lombardia, Velence, Isztria és Dalmácia. Az oroszoké lett Lengyelország nagy része, Finnország és Besszarábia. Míg a Finnország elvesztése miatt szomorkodó svédeket Norvégia odaítélésével kompenzelták.
Döntőbíróság Húzta Meg Az Első Bécsi Döntés Határait » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Nyolcvan éve, 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit. Az első világháborús vereség után a győztes antanthatalmak által diktált trianoni béke a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát. A bécsi kongresszus döntése | National Geographic. A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt fasiszta Olaszországgal és a nemzetiszocialista Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat. A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak ítélő, 1938. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a Német Birodalom által aláírt müncheni egyezmény függelékébe bekerült, hogy a prágai kormánynak Magyarországgal és Lengyelországgal is rendeznie kell területi vitáit. Az egyezmény erre három hónapot adott, azzal a kikötéssel, hogy ha ezen idő alatt nem születik döntés, az érdekelt felek ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik.
Index - Belföld - Így Mentünk Be Erdélybe, Meg A Hitler Seggébe
Kolozsvár, 1940. szeptember 15. Kalotaszegi népviseletbe öltözött lakosság felvonulása a kolozsvári díszszemlén az erdélyi bevonuláskor. (Fotó: MTI/Hadtörténeti Intézet) "Rossz vicc" volt a csehszlovák álláspont A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek a határ szlovákiai oldalán, az akkor még színmagyar Komáromban. A prágai, csak szlovák politikusokból álló delegációt Jozef Tiso, a szlovák autonóm kormány csak két nappal korábban kinevezett elnöke, a magyart Kánya Kálmán külügyminiszter vezette. A magyar fél az etnikai elvet figyelembe véve tette meg javaslatát, amelyben az 1910-es népszámlálásra támaszkodva 12 940 négyzetkilométernyi terület és 1 030 794 lakos szerepelt, hozzátéve: a Felvidék további területein népszavazással dönthetnének a hovatartozásról. A csehszlovák fél vitatta az 1910-es adatokat, és teljesen elutasító álláspontra helyezkedett. Az álláspontok nem közeledtek, végül a mindaddig halogató csehszlovák delegáció október 12-én terjesztette be ellenjavaslatát.