Janus Pannonius: Egy Dunántúli Mandulafáról - Weöres Sándor Centenárium
Nem véletlen ugyanis, hogy a költő rögtön saját sorsát vélte felfedezni a túl korán kivirágzó fában, amely nem illik a környezetébe. Hiszen humanista becsvággyal telve tért haza Itáliából Magyarországra, ahol fényes pálya várt rá, ő és nagybátyja is a király fő emberei voltak. Eleinte tele volt lendülettel és optimizmussal, ez jól érződik Búcsú Váradtól című verséből. Azt hitte, nagyra hivatatott, ő fogja Magyarországra behozni a reneszánsz kultúrát, így aztán Pannónia dicsérete című epigrammájában még olyan országként ábrázolta hazáját, ahol épp most ébredezik a szellemi kultúra, és ahol az emberek büszkék lesznek arra a költőre, aki azt meghonosította. Egy dunántúli mandulafáról szótagok jelölése. De csalódnia kellett: a politikába beletört a bicskája, a szellemi közeg sivárságán pedig nem tudott változtatni. Az Egy dunántúli mandulafához írása idején már rájött, hogy lehetetlen feladatra vállalkozott: az ország adottságai nem változtathatók meg, ezért itt már hideg éghajlatú, rideg helyként ábrázolja a pannon földet. A mandulafa saját sorsát szimbolizálta a szemében: saját idegenségérzetét, elszigeteltség-tapasztalatát érzékelteti ezzel a jelképpel.
Egy Dunántúli Mandulafáról Rövid Elemzés
Janus lényegében azt az aggodalmát önti verses formába, amit a koránérkezettség tragikus következményei miatt érez, és felhívja a figyelmet azokra a romboló erőkre, amelyek veszélyt jelentenek a magasabb rendű értékekre, amelyek védelmét életbevágóan fontosnak tartja.
Egy Dunántúli Mandulafáról Szótagok Jelölése
A gyümölcsöt hozó fa jelképezi tehát az embert, akinek a megtérés gyümölcseit kell érlelnie. Különösen nagyböjtben aktuális ez a felhívás, bár a megtérés mindig időszerű. A megtérés, ami a bűnbánatot, az Istenre tekintést, az életünk Isten szeretetparancsa szerinti rendezését jelenti. A fa a bűnbánatra, az irgalmasság és a szeretet cselekedeteinek gyakorlására, vagyis a gyümölcsöző, értéket teremtő, szeretettel megtöltött emberéletre is felhívja a figyelmet. Tehát a fa motívuma végigkíséri a Bibliát, és üzenet számunkra. Ezért nagyon izgalmas, hogy az év fája Európában a pécsi Havihegyen található mandulafa, amely egy katolikus templom mellett áll. Egy dunántúli mandulafáról óravázlat. A Havas Boldogasszony tiszteletére állított templom mellett kívánták őseink ezt a fát elültetni, amely arra hív bennünket, hogy Pécs városának, a Pécsi Egyházmegyének, Magyarországnak, Európának és az egész világnak a virágzás üzenetét közvetítsük: legyünk virágzó életű emberek! A szeretet, az irgalmasság gyümölcseit hozó emberek, akik vigyáznak a teremtett világra, akik egymásra testvérként tekintenek, nyitottak és befogadóak minden ember felé, és akik őrzik az Isten szavát, az Istenbe vetett hitet.
A Bibliában a fa motívum több helyen megjelenik; először a Teremtés könyvének az elején, amikor a jelképes történet szerint Isten hat nap alatt teremti meg a világot, és a hetedik nap megpihen. Itt olvashatunk arról, hogy Isten a növényvilágot is megteremti, köztük a fákat. A fa Isten ajándéka, a teremtés része. A Szentírás felhívja a figyelmünket arra, hogy Isten a semmiből alkotta, és jónak teremtette meg a világot, tehát a fa mindenekelőtt a teremtés szépségét hirdeti. Ugyanígy, a Teremtés könyvének elején olvashatunk arról is, hogy a jó és rossz tudásának fájáról szakítja le a tiltott gyümölcsöt Éva, és ad belőle Ádámnak is. Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról (elemzés) - Oldal 5 a 6-ből - verselemzes.hu. A bűnbeesés fájává válik az egyik fa, és ezáltal egy jelképes történeten keresztül a Biblia arról tanít, hogy a jónak megteremtett világba hogyan lép be a sátán által, az ember bűnbe esése által a bűn, a rossz. A fa ezt is jelképezi. Ugyanakkor a keresztfáról is kell ejtenünk néhány szót. Jézus Krisztus a keresztfán váltotta meg a világot. A Szentírásban olvassuk: a bűn a fa által, a fán keresztül jött a világba, és Jézus a keresztfán meghalva vált meg bennünket, szabadít fel a bűntől.