„Soha Senki Nem Látta Festeni” – Ország Lili | Televizio.Sk
Ellinger Edina a Csomótündér imázsképén (fotó: Éder Vera) A Budapest Bábszínház szeptember 30-án 18 órakor az Andrássy úti épület Ország Lili stúdióra átkeresztelt kamaratermében a névadó munkássága előtt tiszteleg. " befalazva "- in memoriam Ország Lili címmel, a festőművész-bábtervező életéből, képeiből inspirálódva, Dragomán György szövegével, kifejezetten felnőtteknek szóló előadást készít Gergye Krisztián, amelynek premierje a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében lesz látható. Az előadás előtt 17 órakor a színház előcsarnokában található Koós Iván Galériában nyílik meg a teátrum műhelyében díszletfestőként, majd bábtervezőként hosszú időn át dolgozó Ország Lili bábszínházi munkásságát bemutató kiállítás. Befogadóképesség: 40 fő Ebben a kamara-szerűen változtatható elrendezésű térben főleg a legkisebbeknek szóló előadásink kapnak helyet. A nézők szőnyegen, párnákon ülnek, vagy a mozgatható lépcsősoron kialakított nézőtéren foglalnak helyet. A Kemény Henrik terem az idei évadban ad otthont először előadásoknak, új játszóhelyünk a Vörösmarty utca 31 szám alatt található.
Ország Lili Studio.Com
Ország Lili Stúdió Scatters Timber
A kecskeméti Bozsó Gyűjteményben elmaradt a XX. század kiemelkedő magyar zsidó festőművésze, Ország Lili kiállításának megnyitója. Az intézmény azonban a Facebook oldalán közzétette Farkas Zsófia művészettörténész, kurátor, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársának tervezett megnyitóbeszédét. Ezt ajánáljuk most olvasóink figyelmébe. A tárlat – a tervek szerint – a későbbiekben megtekinthető lesz. Az egyetlen magyar klasszikus szürrealista festőként számon tartott Ország Lili (1926-1978) az utolsó pillanatban menekült meg az auschwitz-i halálvonatról, előtte az ungvári téglagyárban gyűjtötték össze a helyi zsidókkal együtt; innen ered elhíresült téglafal motívuma. A szorongás egész életének meghatározó alapélménye maradt. Később a nonfiguratív festészet felé fordult, megismerkedett az ikonfestészettel, amelyből sok inspirációt merített, majd a prágai zsidó temető látványa vezette át a "városos képek" korszakába. A képein felépített falakra a festő rövidesen írni is kezdett, az "írásos képek" után pedig a festett kazettás templomi mennyezetek segítettek megújítani művészetét.
Ország Lili Stúdió 19 Apartman
Ország Lili képei kiemelt szerepet töltenek be az Antal-Lusztig-gyűjteményben, azonban ritkán voltak láthatók így, egymás mellett. Antal Péter személyes kapcsolatot ápolt a művésszel, a gyűjtő még fiatal korában kereste meg őt azzal, hogy minél többet szeretne megtudni képeiről. Egyfajta közös identitást érzett vele, hiszen Ország Lili alkotásain keresztül kapcsolódni tudott a tabukkal teli múlthoz, a holokauszt által sújtott közös családi sorshoz. A gyűjteményben szereplő 55 mű végigvezet az életmű különböző állomásain, amelynek képi világa és motívumai tele vannak kimondatlansággal, (rejt)jelekkel, elvágyódással. Elvágyódással az 1950-es, 1960-es, 1970-es évek traumákkal terhelt magyar társadalmából, ahol csak reprodukciókon lehetett megismerkedni a század nyugat-európai progresszív művészetével, és ahol nagyon kevés lehetőség nyílt az utazásra. Elvágyódással a tragikus családi sorstól, és mégis kötődve ahhoz, kutatva annak gyökereit – ősi kultúrákon, generációkat és kultúrákat összekötő, univerzális jelképeken keresztül, válaszokat keresve az egyéni és a kollektív emlékezet kérdéseire.
Az előadás Színház- és Filmművészeti Egyetemen jött létre "Én vagyok a világ legszabadabb embere! Enyém az egész nagy tágasság, enyém széles e világ. Arra megyek, amerre kedvem tartja; ott hányok bukfencet, ahol akarok; senki parancsára nem vagyok kénytelen ugrabugrálni. " Szegény Dzsoni a világ legszabadabb emberének vallja magát, egészen addig a napig, amíg meg nem ismerkedik Árnika királykisasszonyal, Östör király leányával. Onnantól kezdve Szegény Dzsoni a saját szívének rabja lesz: beleszeret Árnikába, és Árnika is belé. Jöhetne az ásó-kapa-nagyharang, az én a tied, te az enyém, ha nem keresztezné a szerelmesek tervét a Százarcú boszorkány. A gonosz öregasszony rettentő átokkal sújtja őket: ha Dzsoni ember, akkor Árnika kacsává változik, ha pedig Árnika ember, akkor Dzsoniból lesz kacsa. A szerelmesek egyetlen vágya, hogy újra egyformák legyenek, ezért útnak indulnak, hogy megkeressék a Hétfejű tündért, aki talán feloldhatja az őket sújtó átkot. Óriási hatással volt rám kiskoromban Sólyom András filmadaptációja.
" A világ úgy van, hogy mi és ők, s aki az ők csoportjába tartozik, az nem ember, emberek csak a mi csoportunkban vannak. Az őket lehet úgy ütlegelni, mint az állatokat, az őket meg lehet ölni, mert az ő elpusztításuk nem emberölés. " Olvastam egy cikket Irena Sendlerről és az általa megmentett gyerekekről, akik "meghaltak azért, hogy utána újra élhessenek". A történelem olyan lehetetlen helyzetbe sodorta ezt a nőt, hogy emberek sorsáról kellett döntenie, konkrétan arról, hogy meddig tetszhalottak a kicsik, és mikor lesznek újra élők. Tulajdonképpen ez maga a bábművészet: mozgatok egy figurát, aztán amikor elengedem, akkor pontosan úgy néz ki, mintha semmi élet nem lenne benne, de aztán csak rajtam áll, hogy mikor nyúlok hozzá, mikor mozdítom meg újra. Pallai Marával közösen kutattuk Irena életét, benne van legalább két évünk. Amikor Irenát letartóztatták, és börtönbe került, nem volt hajlandó semmit sem elárulni, ezért ki akarták végezni. Az utolsó előtti éjszaka azonban lefizették az őröket és kimentették.