A Mátrix Filozófiája

• megszűnik-e a tartály létezése, ha elfelejtik azt, ami az operáció előtt történt? 1 oldal 1-9 találat, összesen 9. Az olvasottság nem publikus. Ezt a filozófiai problémát mindenki ismeri, de a legtöbben vagy túl kevés vagy túl nagy fontosságot tulajdonítanak neki. A kérdés a következő: h onnan tudhatjuk, hogy nem egy szuperszámítógép által generált álomvilágban élünk, mint a Mátrixban? Mit lehet erre válaszolni? Hát e gyrészt, hogy nyilván sehonnan; másrészt meg kit érdekel? Nyilván meg lehet kérdezni, hogy vajon a világ nem egy óriás tüsszentéséből keletkezett-e, de ilyesmikkel foglalkozni, lássuk be, nincs értelme. Miért törik magukat mégis évszázadok óta a filozófusok, hogy megoldják ezt a problémát? Nos, egyrészt ez egy nagyon fancy gondolat és szerintem sokan nem érzik magukat elég entellektüelnek, ha néhanapján nem kérdőjelezik meg a külvilág létezését. A kicsit komolyabb gondolkodókat másért érdekli a dolog. Ez a típusú probléma ugyanis a tudás természetére hivatott rávilágítani.

• A Mátrix Filozófiája | Mátrix Teljes Film
• A mátrix rejtett filozófiája / kultúra | Pszichológia, filozófia és gondolkodás az életről.
• A filozófus, a zombik és a Mátrix | mifil.hu

A Mátrix Filozófiája | Mátrix Teljes Film

A Mátrix Rejtett Filozófiája / Kultúra | Pszichológia, Filozófia És Gondolkodás Az Életről.

Másfelől mondhatná valaki, hogy a Mátrix esetében mégiscsak az az igazán bosszantóan átverés jellegű, hogy ezt a gépek mintegy terráriumul készítették számunkra. Ám Chalmers úgy véli, hogy ettől sem lesz kimondottan illúzió a Mátrix-világ. Ha kiderülne, hogy megszokott fizikai világunkat egy mindenható Isten vagy istenek alkották, nem gondolnánk, hogy minden hitünk igazolása érvényét veszítené. Attól még, hogy a fizikai világunkat interdimenzionális lények alkották saját szórakoztatásukra, még nagyon is valós tudással rendelkezhetek a benne létező könyvekről és számítógépekről. Ez sem szkeptikus hipotézis tehát, pusztán a világ mögöttes okáról szóló elmélet. Rakjuk össze: ha a Mátrixban élünk, akkor 1. a fizikai világ végső soron információ (információs-hipotézis); 2. az elme egy a fizikai világon kívül álló létező (dualizmus); 3. a világot valamilyen világon kívüli lények alkották (teremtés-hipotézis). Egyik elméletnek sem kell igaznak lennie, csupán az az érdekes, hogy egyikük sem szkeptikus hipotézis.

A Filozófus, A Zombik És A Mátrix | Mifil.Hu

Vagyis a matematikai igazságok még biztosnak tűnnek. Ha láttad a Mátrix című filmet, el tudod képzelni, hogy minden, amit megismersz, gonosz erők manipulációja csupán. A filmben ők azok, akik azért, hogy energiaforrásként használjanak minket, teremtettek egy virtuális világot (ez a mátrix), amely valójában nem létezik, csak a mi tudatunkat stimulálják vele. Tehát csak azt hisszük, hogy éljük a hétköznapjainkat, járkálunk az utcán, beszélgetünk, tanulunk, alszunk, valójában be vagyunk zárva egy kapszulába, és energiát adunk le csöveken keresztül a gonosz erőknek. Mivel tudatunk folyamatos manipuláció áldozata, abban sem lehetünk biztosak, hogy 2+3 ténylegesen 5-e, lehet, hogy ez a mégoly biztosnak tetsző állítás is manipuláció eredménye. A kételkedés harmadik és egyben utolsó állomása a démon argumentum. Semmiféle hagyományos értelemben vett biztos ismeret nem marad ez után. Mégis van-e valami más, amiben megkapaszkodhatunk? "Gondolkodom, tehát vagyok. " "Cogito ergo sum. " Lehet, hogy az érzékek becsapnak, lehet, hogy csak álmodsz, lehet, hogy egy démon játszik veled, de mindeközben az az én, akivel történik mindez, szükségképpen van.

Vannak viszont, akik ezzel éppen ellenkezőleg, felnyitják a szemünket, és tanácsaikkal, támogatásukkal végigkísérik felébredésünk mozzanatait. A katarzist követően pedig a hősök korlátlan uralmat szereznek tudati világuk felett. Gondolataik egy csapásra valósággá válnak, akaratuk minden akadály nélkül, azon nyomban érvényesül. Megszabadulásukból következően a hátrahagyott létbirodalom feletti hatalom is az övék lesz. Nem csoda, ha a filmek szereplői az első felismeréseket követően úgy érzik, mintha az őrület határán állnának. Hiszen elhagyni készülnek az addig biztos pontként rendelkezésükre álló világot, és egy teljesen ismeretlen realitásra nyitják meg a szemüket. De itt mégsem az összeesküvés mániások sokszor valóban őrületbe hajló esetével van dolgunk, akik úton-útfélen átverést szimatolnak. Ha itt egy grandiózus megtévesztésről is van szó, a hangsúly nem a megtévesztésen magán van, hanem azon, hogy felülemelkedj rajta. Hogy túlláss a korlátain, és feloldd a tőle való függésedet. De a filmek nem is a filléres bölcsességeket osztogató motivációs videók vagy az úgynevezett jógatanfolyamok hangulatát próbálják megidézni, ahol az öntudatra ébredés nem igazán terjed túl a "táplálkozz egészségesebben", "bízz jobban magadban", "élvezd az életet" jelszavakon.