viktornyul.com

July 2, 2024

Vagy nagyon utálják, vagy nagyon szeretik, vagy tagadják szerepének fontosságát, vagy kiemelik érdemeit. Végül is mindegy, a költőgéniusz Ady Endre múzsájaként, feleségeként bérelt helye van a magyar irodalmi pantheonban. 120 éve született Csinszka, polgári nevén Boncza Berta költő. Egész életében több akart lenni; vágyott az elismertségre, a hírnévre, a gazdagságra és a boldogságra. Ady endre csinszka versek rd. Ady szerelme akart lenni, elérte, Ady felesége akart lenni, azzá vált. Mélyen gyászolva sem kívánt a gyászoló özvegy képében tetszelegni, megbotránkoztatta az országot. Költő akart lenni, kiadták a verseskötetét, noha soha nem vallhatta magát költőnek. Babitsot akarta búfelejtőnek, rövid huzavona után igent mondtak neki, hogy aztán a kor legbefolyásosabb költője elköszönjön tőle. Múzsa akart lenni, a Nyolcak egyik világhírű tagja, Márffy Ödön festőművész készséggel és boldogan vette feleségül. Ha kellett csalt, hisztériázott, könyörgött és sírt, márpedig sokszor kellett, hiszen élete végéig ő volt Ady múzsája, Ady szerelme, Ady özvegye.

  1. Ady endre csinszka versek road
  2. Ady endre csinszka versek rd
  3. Ady endre csinszka versek a magyar

Ady Endre Csinszka Versek Road

A lumpolást szerette volna felváltani egy biztonságos kapcsolattal, otthonra és megértő asszonyra vágyott-e a költő? Az apai tiltás és a korkülönbség, valamint saját kételyei ellenére Ady Endre 1915-ben feleségül vette Boncza Bertát. De ha megyek, sorsom te vedd el, Kinek az orkán odaadta, A te tűrő, igaz kezeddel. Nézz, Drágám, kincseimre, Raknak a koporsóba. Nézz, Drágám, rám szeretve, Téged találtalak menekedve S ha van még kedv ez aljas világban: Te vagy a szívem kedve. Ady endre csinszka versek a magyar. Lázáros, szomorú nincseimre S legyenek neked sötétek, ifjak: Őszülő tincseimre. Ady Csinszka-versei - Versek Magness szúnyogháló ajtóra lidl Fhb autónyeremény kereső

Diszharmonikus érzést keltelenek még a rímtelen, elárvult sorok. A nagy szerelem bemutatását – amely a végén már csak a gyötrődésről szólt – az 1912-es Elbocsátó, szép üzenet c. verssel zárhatjuk. Ady ebben kíméletlenül leírja, hogy szerelme már rég nem igaz, sőt az egész szerelmet és az asszonyt is letagadja. Több régebbi versében is szót ejt arról, hogy minden nőben magát szerette. Ebben a költeményben nyíltan ki is mondja: "magamimádó önmagam imája". Így zárult le végül a hol boldog, hol boldogtalan, hol kedves, hol egymás húsába tépő, de mindenképpen nagy szenvedélyekkel teli Léda-korszak. A kapcsolat vége után a költő örömmel vetette bele magát a szabad életbe. Csinszka-szerelem. Csinszka-versek | A magyar irodalom története | Reference Library. Nagy számmal kapott rajongói leveleket, felajánlkozó szerelmi vallomásokat. A levélírók közül feltűnt neki egy 16 éves lány, aki más hangon közeledett hozzá, mint a többi levélíró. Megírta a költőnek, hogy ők távoli rokonok, ezért Ady néha-néha még válaszolt is neki. A lányt Boncza Bertának hívták. Éveken át leveleztek, írásaik egyre bensőségesebbek lettek.

Ady Endre Csinszka Versek Rd

A beszélő érzelmeit ambivalencia jellemzi. Egyrészt túl szeretné élni a pusztulást, kedvesétől vár megtartó segítséget, másrészt saját halálának közelsége bizonytalan félelemmel tölti el. A "Próbáljunk mégis megmaradni" felszólítás reménysége azonban elsősorban a beszélő szenvedései miatt ("ögek vernek") fokozatosan reménytelenséggé, a halálba való beletörődéssé válik ("De, ha megyek... Okostankönyv. "). Az utolsó strófa címet idéző indítása, melyet az ötödik szakasz riadt kérdése készít elő ("Karolsz még...? ") a halál közelében lévő ember esdő kérése szerelméhez: ha mégis meg kell halni, ha nincs más hátra, akkor ő "vegye el sorsát".

Már a vers címe is meghökkentő: a nász egyértelműen a testiségre utal. A romantika szerelmi költészetéből megszokott békés gerlepár képe helyett a ragadozó héja motívuma a szerelmi szenvedély egymást űző, gyilkos ösztöneit emeli ki: "Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. " A héja-pár nyárból őszbe tartó útja, az utolsó nász és a lehullás képe tagadja az örök szerelem fogalmát. Hat év múlva az Elbocsátó, szép üzenetben Ady kegyetlenül leszámolt a szeretett nővel: "Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen, Akartam látni szép hullásodat S nem elhagyott némber kis bosszuját, Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben. " A szerelmi harcoknak, egymás gyötrésének mindörökre vége lett. Csinszka. Adyval és nélküle - Cultura.hu. Ady nem sokáig maradt társ nélkül. Egy 16 éves lány rokoni kapcsolatukra hivatkozva leveleket kezdett írogatni neki egy svájci leánynevelő-intézetből. Boncza Berta hamar az ujjai köré csavarta a költőt, aki a Lédával való szakítás után ezt írta: "ámbár nekem mindegy: vagy megházasodok, vagy elzüllök, vagy meghalok. "

Ady Endre Csinszka Versek A Magyar

E utolsó szerelmes verséből is kitűnik, hogy szerintem Csinszkában találta meg az igazi szerelmet, nem Lédában. Adynak nagyon szépek a szerelmes versei, szerintem főleg a Csinszka versek. Úgy gondolom, hogy őt jobban szerette, mint egykor Lédát.

A De ha mégis? (1918) című vers az egyik legösszetettebb, legproblematikusabb Csinszka-vers. A cím hiányos kérdő mondata a teljes szöveget kérdéssé, bizonytalanná teszi. Múlt és jelen áll szemben itt is, a múlt szorosan kötődik a beszélő személyéhez, és a Nézz, Drágám kincseimre című verssel szemben "értékhordozó". Az Intés az őrzőkhöz című vershez hasonlóan a beszélő mint "tegnapi ember", a múlt tanúja, maga a Múlt ("Tarts meg engem ígérő Multnak. "), akinek ha másban nem is, de ebben mégis rejlik valami értéke (2. Ady endre csinszka versek road. szakasz felsorolása). Beszélő és megszólított viszonyában a közös sors és a beszélő kedvese iránt érzett szeretete a hangsúlyos. A külvilágra, a háborúra ez a vers utal a legegyértelműbben. A háborús versekkel rokon sorok, képek ("gyilkos, vad dúlás"; "Mikor mindenek vesznek, tűnnek"; "Mikor mindenek futnak, hullnak"; "Ebben a véres ájulásban"), az ismétlődő megszólítás (" Gondoltam: drága kicsi társam ") és kérések ("Tarts meg... "), illetve a beszélő élethez való kétségbeesett ragaszkodása teremtik meg a feszültséget.