Leiden Mutáció Heterozigóta
Egyetlen orvosszakmai szervezet és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) sem tiltja a Faktor V Leiden mutáció (illetve a fogamzásgátló szedés) melletti COVID-19 oltást. (Hivatkozások: 1. Leiden mutáció- mikor van szükség véralvadásgátlásra? - Napidoktor. 2.... ) Ezeknek a személyeknek azt javasoljuk, ne módosítsanak az eddig beállított gyógyszeres terápiájukon (már ha egyáltalán szükséges volt eddig szedniük valamit), de mivel a Leiden-mutáció igen széles palettájú rendellenesség, mindenképp konzultáljanak az oltás előtt háziorvosukkal, kezelőorvosukkal, vagy az oltást végző orvossal! Leiden mutáció: trombózist okozhat az örökletes betegség - kattintson! Forrás: Vakcinainfó - Az orvos válaszol
- Ez a betegség trombózist okozhat, mégis keveset tudunk róla - EgészségKalauz
- Leiden mutáció- mikor van szükség véralvadásgátlásra? - Napidoktor
- 18. Leiden-mutációm van, hajlamos vagyok a trombózisokra, így felvehetem valamelyik oltást? - EgészségKalauz
Ez A Betegség Trombózist Okozhat, Mégis Keveset Tudunk Róla - Egészségkalauz
Azok a népek, melyek onnan vándoroltak, ily módon az említett mértékben hordozzák magukban a kóros gént. Ezért nem található meg az ősi japánokban, az ainukban, az ausztrál bennszülöttekben és érdekes módon Európában a baszkokban. A többi földrészen az európai hódítók behurcolták, így ma már mindenütt elég általános. A problémának létezik hetero- és homozigóta formája. Előbbi esetben csupán az egyik szülőtől öröklődik a zavar, míg a másikban mindkettőtől. Egyértelmű, hogy az európai népesség 10%-ában előforduló heterozigóta forma enyhébb rizikót jelent és fiatal korban - kellő sportolással kompenzálva, nem is igényel gyógyszeres kezelést. Ezzel szemben a homozigóta forma (kb. 1-3%) sokkal nagyobb rizikót jelent. Ez a betegség trombózist okozhat, mégis keveset tudunk róla - EgészségKalauz. A Leiden mutáció viszonylag gyakori problémának számít, és nem is mindig kell véralvadásgátlót szedniük az érintetteknek. Ilyen esetekben elég a megfelelő életmód követése, és az olyan tényezők kiiktatása, melyek megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát (pl. dohányzásról való leszokás, túlsúly leadása, bőséges folyadékfogyasztás, rendszeres testmozgás, szükség esetén kompressziós harisnya viselése).
Ezzel szemben a homozigóta forma (kb. 1-3%) sokkal nagyobb rizikót jelent. Mikor van szükség véralvadásgátlás ra? A Leiden mutáció viszonylag gyakori problémának számít, és nem is mindig kell véralvadásgátlót szedniük az érintetteknek. 18. Leiden-mutációm van, hajlamos vagyok a trombózisokra, így felvehetem valamelyik oltást? - EgészségKalauz. Ilyen esetekben elég a megfelelő életmód követése, és az olyan tényezők kiiktatása, melyek megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát (pl. dohányzásról való leszokás, túlsúly leadása, bőséges folyadékfogyasztás, rendszeres testmozgás, szükség esetén kompressziós harisnya viselése). Sokszor ilyen módon a gyógyszerszedést ki lehet váltani, főleg fiatal korban. Az alábbi esetekben van szükség tartós véralvadásgátló terápiára: Történt már trombózis Amennyiben valakinél történt már mélyvénás trombózis, úgy bizonyos ideig véralvadásgátló terápiában kell részesülnie. Ha valaki Leiden mutációval is küzd úgy, hogy volt már trombózisa, akkor megfelelő kezelés nélkül a probléma nagyobb eséllyel ismét kialakulhat. Homozigóta forma Mint már említettük, a trombofíliáknak létezik heterozigóta és homozigóta formájuk is.
Leiden Mutáció- Mikor Van Szükség Véralvadásgátlásra? - Napidoktor
Leiden mutáció egy érdekes téma, ami általában senkit nem érdekel addig, amíg ki nem derül, hogy örökölt egyet, és el kezd utána járni a témának. Megjegyzem, ha érintett vagy a dologban, beszélj az orvosoddal és szerezz be minden információt. Nagyon fontos! A trombózisról már biztosan hallottatok, tudjátok milyen következményekkel járhat, de azért pár sorban járjuk körül, a témát. Idézni fogok, hogy tényleg pontos legyen a megfogalmazás. Az idézetek innen származnak: "A fokozott véralvadás esetén a vér akkor is megalvad, amikor annak nem kellene. A véralvadás a véráram útjában – az erekben vagy a szívben – történik, ezzel a vér áramlását akadályozó, a vér útját elálló trombózis – vérrögdugó – alakul ki. A trombusból leszakadó apró vérrögök az érpálya más helyein beszorulnak a kisebb átmérőjű erekbe, ezzel embóliát eredményezve. " Online táplálkozási tanácsadás kismamáknak is! A Leiden mutáció mégis hogyan kerülhet itt szóba? "A Leiden mutáció olyan örökletes véralvadási zavar, mely nagymértékben fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát.
Fontos megemlíteni, hogy bizonyos daganatos sejtek olyan enzimeket termelnek, amik feleslegessé teszik a sok alvadási tényezőt és közvetlenül alakítják át a fibrinogént fibrinné (ami a thrombus alapanyaga). Ezért fontos, hogy 45 éven felül, ha valaki trombózist kap, teljeskörű kivizsgálásban részesüljön rosszindulatú folyamat irányába! Könnyen lehet, hogy ilyenkor még a tumor igen kicsi, így könnyen kezelhető. (Éppen ezért ebből a szempontból szelekciós előnyük van a thrombofiliásoknak, mert náluk hamarabb rá lehet jönni a baj eredeti okára). Forrás: Trombózisközpont
18. Leiden-Mutációm Van, Hajlamos Vagyok A Trombózisokra, Így Felvehetem Valamelyik Oltást? - Egészségkalauz
A mélyvénás trombózis tüneteinek észlelése esetén szintén ajánlott orvoshoz fordulni.
A mutáció lényege, hogy a véralvadási rendszer V. faktorában, az 506. aminosavban van egy csere, amelynek következtében az V. faktor működése tökéletlen, és a vér alvadékonysága fokozottabb. Megkülönböztetnek hetero- és homozigóta mutációt: az első esetben a mutáció csak az egyik szülőtől kapott kromoszómán található, az utóbbi esetben viszont az illető mindkettő szülőtől örökölte az elváltozást. A statisztikák szerint Európában minden 20-25. ember heterozigóta Leiden-mutáció hordozója, és minden századik homozigótáé. A heterozigóta forma 4-8-szorosára fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát, a homozigóta forma viszont körülbelül 80-szorosra. Ez azt jelenti, hogy míg az átlagnépesség körében ezer emberből egy kap trombózist, ha valaki heterozigóta hordozója a mutációnak, a kockázata 4-8 ezrelék, homozigóta esetben pedig 8 százalék. Ez nem tűnik soknak, ám a trombózis esetében különösen igaz a "sok kicsi sokra megy": a különböző faktorok összeadódva már komoly kockázatot eredményezhetnek.